informális kapcsolatok
Csoportokon és szervezeteken belül, sokszor érzelmekre, vagy kölcsönös elönyökre alapozott személyes kontaktusok révén kialakuló kapcsolatok. Az ügyek olyan intézése, amely eltér a formálisan elfogadott, normákban vagy akár jogszabályokban rögzített eljárásmódoktól. A formális szervezetek valamennyi szintjén erőteljes tendencia nyilvánul meg informális hálózatok kiépülésére. A legfelsőbb szinten a személyes kapcsolatok és kötelékek még fontosabbak is lehetnek, mint azok a formális helyzetek, amelyekben a döntéseket elvileg meg kell hozni.
Tudományterület:
Forrás:
Giddens, Anthony: Szociológia, Budapest, Osiris, 2008, 482. o.
Szerző:
Relációk
szegregáció
Elsősorban az urbanisztikában értelmezett fogalom: a településeken, elsősorban nagyvárosokon belül elkülönülnek a különböző társadalmi rétegek és etnikai csoportok lakóhelyei. Mivel a szegregáció többnyire azzal jár, hogy a szegényebb és a...Tovább olvasomháztartás
Az együtt lakó és a megélhetési költségeket megosztó, együtt fogyasztó (étkező, tartós javakat közösen használó) emberek csoportja. A háztartás tagjai nem szükségképpen egy család tagjai vagy rokonok. Attól függően, hogy...Tovább olvasomstátus
Az egyén által a társadalomban és társadalmi intézményekben elfoglalt pozíció. Egy személy többféle státust foglalhat el. Például egyszerre apa, férj, gyermek, tanár és valamely egyesület vezetőségi tagja. Minden intézményben betöltött...Tovább olvasomszegénység
Egy társadalmon belül azokat nevezzük szegénynek, akiknek jövedelme és bevétele a szegénységi küszöbnél alacsonyabb. A szegénységi küszöb lehet egy valamilyen módszerrel meghatározott létminimum. A szegénységi küszöböt meghatározhatjuk az adott társadalomban...Tovább olvasomviktimizációs vizsgálatok
A viktimológia a kriminológia azon ága, mely az áldozatok tudományos igényű vizsgálatával foglalkozik. Központi kérdése, hogy ki az áldozat, és milyen szerepet játszik a bűncselekményben. A viktimizációs vizsgálat a bűnözés...Tovább olvasomcivil társadalom
A társadalomnak azok az autonóm szervezetet – az egyesületek, körök, egyházak stb. -. amelyek nem függenek az államtól. Egyes szerzők beleértik az állampolgároknak azt a magatartását, hogy részt vesznek a...Tovább olvasomjólét
Az 1960-as évektől kezdték keresni az egyes államok fejletségének mérésének, olyan lehetőségét, mely túlmutat az egy főre jutó GDP-n, és olyan más mutatókat is figyelembe vesz, mint a születéskor várható...Tovább olvasommorális pánik
Stanley Cohen nyomán ismertté vált kifejezés. A média által gerjesztett túlreagálás leírására, amikor valamilyen csoport vagy viselkedéstípus a közvélemény érdeklődésének a középpontjába kerül. A morális pánik gyakran kialakul olyan közérdekű...Tovább olvasommanifeszt funkció
A funkcionalista személélet szerint valamely társadalmi jelenségnek nyíltan megfogalmazott, kimondott funkciója. A társadalmi cselekvés olyan funkciója, amelyet az adott cselekvés résztvevői ismernek és célul tűznek ki.B. Malinowski szerint ha valamilyen...Tovább olvasomkutatási módszerek
Empirikus, vagyis tapasztalati úton a (tény)anyag összegyűjtésére alkalmazott különböző vizsgálati módszerek. A társadalomtudományokban számos különféle kutatási módszer létezik, de valószínűleg a leggyakrabban használt a terepmunka (ezen belül az mélyinterjú és...Tovább olvasoméletmód
A mindennapi tevékenységek rendszere, vagyis hogy a társadalom tagjai mindennapi életük során milyen tevékenységeket végeznek. E tevékenységekre átlagosan mennyi időt fordítanak, hol végzik ezeket a tevékenységeket (otthon, munkahelyen stb.), kik...Tovább olvasomattitűd
Az a tanult képesség, hogy az egyén bizonyos tárgyakra, személyekre, helyzetekre meghatározott módon reagáljon. Az attitűdök hátterében értékek állnak. A két fogalom között az a különbség, hogy míg az érték...Tovább olvasomkulturális pluralizmus
Az a jelenség, amikor egy nagy társadalmon belül különböző kultúrájú, szubkultúrájú csoportok élnek együtt az egyenrangúság elve alapján. A kulturális pluralizmusban az etnikai kultúrák teljesen szabadon létezhetnek egymás mellett, miközben...Tovább olvasoméletciklus
Az egyéni életében az alébbi életciklusokatlehet megkülönböztetni, mint 1, a csecsemőkort (0-1 éves), 2. gyermekkort (1-12 éves). 3, serdülőkort (12-16 éves), 4. ifjúságot (16 éves kortól a kereső munkavállalásig és...Tovább olvasomnemzetállamok
Az államnak a modern világra jellemző egyik típusa, amelyben egy kormányzat egy meghatározott területen belül szuverenitással bír, és a néptömegek állampolgárok, akik egy egységes nemzet tagjainak vallják magukat. A nemzetállam...Tovább olvasombiológiai nem
Az anatómiai és fiziológiai különbségek, amelyek megkülönböztetik egymástól a férfiakat és a nőket. A szociológusok gyakran szembeállítják a társadalmi nemmel (gender). A férfiak és a nők között számos olyan különbség...Tovább olvasomnemi szerepek
A nemi szerepeken azokat a társadalmi szerepeket, tevékenységeket, magatartásokat értik, amelyeket a társadalom a két nem tagjaitól elvár, vagy „férfiasnak” vagy „nőiesnek” tekint. A társadalomtudományban uralkodik az álláspont, hogy a...Tovább olvasomepidemiológia
A testi és lelki betegségek elterjedtségének és megoszlásának kérdőíves, a lakosság megkérdezésén, vagy orvosi vizsgálatán alapuló módszerrel történő felmérése. Jelentős azon esetekben mikor pontos értékünk nincs, csak becslésünk lehet egy-egy...Tovább olvasomvárosökológia
A városi élet tanulmányozásának egyik irányzata, amely a biológiai minták alapján a növények és organizmusok fizikai környezethez való alkalmazkodásának analógiájára épít. Az ökológiai elmélet képviselői szerint a városokon belüli különféle...Tovább olvasomnemi foglalkoztatási szegregáció
A nemi foglalkozási szegregáció azt a tényt fejezi ki, hogy a férfiak és a nők – annak megfelelően, hogy milyen uralkodó felfogás alakul ki a „férfi”, illetve „női” munka tekintetében...Tovább olvasom