teljeskorúság
A Hármaskönyv szerint a természetes személy cselekvőképességét kor, nem és elmeállapot határozhatta meg, illetve korlátozhatta. Kor szerint a magyar jog férfiaknál a 24. évet tekintette a teljeskorúság kezdetének, ezen belül a 12. évet a rendelkezőképesség (törvényes korúság – legitima aetas) határának és a 7. évet (kiskorúság) a korlátozott cselekvőképesség határának. Öregek a 60 évet meghaladott személyek (Hármaskönyv I. 111.). A nők politikai jogaikban és perképességükben korlátozottak voltak, viszont a 16. évükkel érték el teljeskorúságukat, és a házasság őket korukra tekintet nélkül nagykorúsította. (E vonatkozásban tehát előnyben voltak a férfiakkal szemben, amit az magyaráz, hogy a nemesasszony férje családi vagyona tekintetében nem volt örökös.) Gondnoka volt a törvényes korúnak teljeskorúságáig (cura minorum), azon is túl annak, ki ügyei intézésére nem képes, például elmebeteg, hadifogoly, egyéb akadályozott.
Tudományterület:
Forrás:
Mezey Barna: Magyar jogtörténet. Budapest, Osiris, 2004. 48. o.
Szerző:
Relációk
javító-nevelő munka
A szabadságelvonással nem járó javító-nevelő munka olyan intézkedésként került bevezetésre, amely kizárólag az elkövető javítására és nevelésére irányul. Javító-nevelő munka kiszabása akkor volt célszerű, ha valószínűnek látszott, hogy a büntetés...Tovább olvasomdeportálás
Az állam által kijelölt tartózkodási helyre kényszerítés. A deportálást korábbi századok bűntetőgyakorlatából is ismerjük. A hitleri Németország esetében deportálásnak nevezzük a haladó gondolkodású emberek, zsidók és a nácik által alsóbbrendűeknek...Tovább olvasomfelvilágosult abszolutizmus
A felvilágosult abszolutizmus a kortárs fiziokratáktól származó fogalom, amellyel azoknak az országoknak a politikai rendszereit jelölték, ahol az uralkodók (a Habsburg Birodalomban, Spanyolországban, Portugáliában, Poroszországban és Svédországban) egyfajta modernizációs technikával...Tovább olvasomkehidai oklevél
A nemesi vármegye keletkezésére utaló első ismert dokumentum az 1232. évi kehidai oklevél, amely a Zala megyei királyi servienseknek saját vitás ügyeikben ítélkezési jogot biztosított. A kehidai oklevél (1232) a...Tovább olvasomfejedelem
A magyar történelemből kétféle fejedelmi pozíció emelendő ki. 1. A törzsszövetséget vezető fejedelem szervező és uralkodó is egyben. A nép együtttartása és megvédése szinte örökös küzdelmet, harcot, támadó és honvédő...Tovább olvasomHonvédelmi Bizottmány
A képviselőház 1848. szeptember 22-én megválasztotta az ún. Honvédelmi Bizottmányt. A kilencfős Bizottmány már 27-én felhatalmazást kapott az országgyűléstől a miniszterelnök távollétében kormányzati feladatok ellátásához, melyet másnap kibővítettek minden olyan...Tovább olvasomhonorácior
Honoráciornak nevezték Magyarországon az általában magasabb szellemi kvalifikációval és megfelelő társadalmi állással rendelkező, származásuk szerint nem nemes személyeket. Ilyennek minősültek a tanultak, így a papok, lelkészek, a jogot végzettek, orvosok,...Tovább olvasomjogfolytonosság
A jogfolytonosság nyilvánvaló aktuálpolitikai üzenete: az 1867-ben kialkudott állami berendezkedés védelmének alkotmányjogi körülbástyázása. A modern alkotmányosságból levezetett jogfolytonosság olyan közjogi alapelvként tűnt fel, amelynek követése biztosíthatta az államhatalom alkotmányos gyakorlását....Tovább olvasomleánynegyed
Leánynegyed járt a csak fiágra maradó ősi vagyonból egyszer, az első átszálláskor. A quartaliciumban az adományszerző leányai, illetve azok lemenői örököltek. A negyedet az adományból egyszer kellett kiadni, a szerző...Tovább olvasomellenállási jog
Latinul ius resistendi. Az 1222. évi Aranybulla 31. cikkében a nemesség számára teremtett alkotmánybiztosíték, melynek értelmében a nemesség büntetlenül ellenállhatott a király, illetve kormánya következő intézkedéseinek, illetve mulasztásainak: ha a...Tovább olvasomzsellér
A zsellér (latinul házas zsellér: inquilinus, házatlan zsellér: subinquilinus) a késő középkori és újkori parasztság alsó rétegéhez tartozó személy, aki nem rendelkezett saját kezelésben lévő földdel, ezért pénzbeli és terménybeli...Tovább olvasomhitbizomány
Különös intézkedés a hagyatékban a hitbizományi megkötés. Királyi kegyelemmel lehetett hitbizományt alapítani primogenitúra szerint az elsőszülött, illetve annak lemenői javára, majorátus alapján a legidősebb fiú, őt követőleg azonban nem az...Tovább olvasomvirilizmus
A nyers virilizmus intézménye a legtöbb adót fizetők kijelölt összességét jelentette. A törvényhatóságok belső szervezete lényegében a cenzusos országgyűlési választójogon és a virilizmuson felépült törvényhatósági képviseletből és kezdetben a választott,...Tovább olvasomhiteles hely
Latinul loca credibilia. A bírósági szervezetet a 13. század óta kiegészítő, sajátosan magyar közhitelességi szervezet. A hiteles hely egyházi intézmény, melynek tekintélye, hitelességre számot tartó pecsétje, s az oklevél kiállításához...Tovább olvasomhorka
A harka vagy horka, esetleg karha (Bíborbanszületett Konstantinnál karkhasz) az államalapítás előtt a magyar törzsszövetség harmadik legmagasabb méltósága volt a nagyfejedelem és a gyula után. A szakrális nagyfejedelmi hatalmat a...Tovább olvasombevett vallások
Erdélyben vallási szempontból európai összehasonlításban is a legvegyesebb volt a lakosság. Itt János Zsigmond uralkodásának idejétől már nem számíthatott államvallásnak a katolikus vallás. 1550-ben először az evangélikus, 1564-től a református...Tovább olvasomPraxis Criminalis
Az 1687. évi országgyűlésen I. Lipót javaslatára felmerült a büntetőjog önálló rendezésének gondolata, azt azonban a rendek a bizottságokban történő tárgyalás miatt élesen ellenezték, így a kodifikáció elmaradt. Kollonics Lipót...Tovább olvasomtárca nélküli miniszter
A kiegyezés után kiegészítették a miniszteri tárcákat a horvát-szlavón ügyekével (1868:30. tc.), amelyért egy tárca nélküli miniszter felelt. A tárca nélküli miniszterek intézménye 1917-ig egyedül a horvát-szlavón-dalmát ügyek intézésére szolgált...Tovább olvasommezőváros
A mezővárosok királyi, főpapi (Vác, Várad, Nyitra, Veszprém) vagy nemes nagybirtokos (Kecskemét, Nyíregyháza, Nagykőrös, Pápa) földesúri hatalma alatt álló korlátozott szabadsággal, kiváltságokkal felruházott városok voltak. A királyi városok közvetlenül a...Tovább olvasomteljeskorúság
A Hármaskönyv szerint a természetes személy cselekvőképességét kor, nem és elmeállapot határozhatta meg, illetve korlátozhatta. Kor szerint a magyar jog férfiaknál a 24. évet tekintette a teljeskorúság kezdetének, ezen belül...Tovább olvasom