karrieralapú munkavégzési rendszer
A karrieralapú munkavégzési rendszer a közszolgálatok jelentős hányada által alkalmazott olyan zártrendszerűnek nevezett, alapvetően a munkavállaló személyéhez – az iskolai végzettséghez, a letöltött szolgálati időhöz és a teljesítendő feladathoz – kötődő rendszermegoldás, amely az egyéb munkavállalókra nem jellemző többletkötelezettség-vállalással terhelt, ugyanakkor többletjogosultságokat is nyújtó, „életre szóló foglalkoztatást” kínáló szolgálatot jelent a személyi állomány tagjai számára. A rendszer előnyei közé tartozik a foglalkoztatás stabilitása, az állandó, magasan képzett, megbízható és lojális állományépítés lehetősége. A karrieralapú rendszermegoldás hátrányai közé a rugalmatlan szervezeti működés, a személyi állomány fenntartásának, fejlesztésének kiemelkedően magas költségei és a hatékonyság alacsony foka tartozik, amely hátterében – egyebek mellett – a megszokás, a rutinból végzett munka, a túlzott biztonságérzet, a teljesítményelvárások alacsony szintje, a merev szabályokhoz kötött karrierépítési lehetőségek húzódnak meg.
Tudományterület:
Forrás:
Horváth Attila: A közszolgálati személyzeti politika: nyílt és zárt rendszerek. In.: György-Hazafi-Horváth-Juhász-Kis-Linder: Közszolgálati életpályák. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., Budapest, 2013. (52-56. o.) Szakács Gábor: A munkavégzési rendszerek humán folyamatának és humán funkcióinak kapcsolódása az integrált rendszermodell egyéb elemeihez. In.: Dr. Szabó Szilvia - Dr. Szakács Gábor (szerk.): Közszolgálati stratégiai emberierőforrás-menedzsment. NKE Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest, 2016. (65-67. o.)
Szerző:
Relációk
módszertani és szolgáltató központ
A módszertani és szolgáltató központok osztott szolgáltatási modellt megvalósító, a magasabb hozzáadott értékű tevékenység elérését támogató olyan központosított szervezetek, szervezeti egységek, amelyek általában a létrehozó szervezeten túl egyéb felhasználóknak is...Tovább olvasomteljesítménymenedzsment
Teljesítménymenedzsmentnek hívjuk azt az összetett, integrált folyamatot, amely során a szervezet munkatársai megértik és vezetőjükkel megegyezésre jutnak abban, hogy az egyes szereplőknek mit kell tenniük annak érdekében, hogy a szervezet...Tovább olvasomemberierőforrás-gazdálkodás belső környezeti hatásai
Ezek a hatástényezők állandóan változnak, átalakulnak. Többségük jól meghatározható és mérhető, ezért ezeket a kemény (hard) tényezők közé soroljuk. A közszolgálat és az érintett közszolgálati szervezetek, valamint az emberierőforrás-gazdálkodás kialakítása,...Tovább olvasommunkakörelemzés
A munkafolyamatelemzéshez és a kompetenciaelemzéshez kapcsolható módszert munkakörelemzésnek hívják, amely segítségével feltárható, beazonosítható a vizsgált munkakör létesítésének célja, funkciója, a szervezeti struktúrában elfoglalt helye, a munkavégzés tartalma, feladategyüttese, problémamegoldási, felelősségi...Tovább olvasomteljesítményértékelési technikák
A teljesítmény minél pontosabb és objektívebb értékelésére két típusú értékelési technikát dolgoztak ki, amelyeknek többféle megoldási módozatát lehet alkalmazni a teljesítményértékeléssel szemben megfogalmazott elvárások és szervezeti lehetőségek függvényében. Az első...Tovább olvasomösztöndíjasprogram
Ösztöndíjas programnak nevezzük – a közszolgálat vonatkozásában – az utánpótlásképzéssel és a tehetséggondozás szándékával indított, magasan képzett, friss szemlélettel rendelkező fiatal pályakezdők megnyerésére irányuló, mentoring alapú programokat. Ezeket az ösztöndíjas...Tovább olvasomintegrált informatikai rendszeralkalmazás
A stratégiai alapú, integrált emberierőforrás-gazdálkodás gyakorlatban történő sikeres működtetésének nélkülözhetetlen eszköze az integrált informatikai rendszeralkalmazás. A világban alkalmazott integrált informatikai rendszeralkalmazások közös jellemzője, hogy moduláris építkezést követve egységbe foglalják az...Tovább olvasomönértékelés
Általános értelemben vett önértékelés alatt az önmagunkról, képességeinkről, tevékenységünkről, magatartásunkról kialakított kritikai megítélést, képet, véleményt értjük. Amennyiben az önértékelés folyamatos önmegfigyelésen és önellenőrzésen alapul, akkor az egészséges személyiségre jellemző önismeret...Tovább olvasommunkakörcsalád
A hasonló elméleti felkészültséget, tudást, gyakorlati tapasztalatot, felelősséget, problémamegoldást és terhelést igénylő különböző szintű munkakörök csoportját munkakörcsaládnak hívjuk. Az egy munkakörcsaládba tartozó munkakörökkel közel azonos feladatokat látnak el. Ezek a...Tovább olvasomstratégiai emberierőforrás-menedzsment
A stratégiai emberierőforrás-menedzsment az emberierőforrás-gazdálkodás negyedik fejlődési szakasza, amely az 1990-es évek elejétől terjedt el a világban. Ennél a szintnél már nem egyszerűen a humán funkciók hatékony megoldásáról és az...Tovább olvasomstratégiai gondolkodás
A stratégiai gondolkodás, a stratégiai szemlélet és látásmód megjelenése, illetve fokozatos elterjedése nélkülözhetetlen előfeltétele a stratégiai tervezés gyakorlatban történő megvalósításának a szervezeti működés valamennyi szintjén, így az emberierőforrás-gazdálkodásban is. A...Tovább olvasomteljesítményértékelés
A hatékony teljesítményirányító rendszer harmadik fázisa a teljesítményértékelés. Az évente általában egyszer, formális kereteken belül, az értékelő vezető és az értékelt munkatárs között lezajló, a kitűzött célok és elvárások teljesülési...Tovább olvasomtehetséggondozás a munkahelyen
A munkahelyen folyó tehetséggondozás a karriermenedzsment részeként végzett nagy jelnetőséggel bíró humán funkció, amely szoros kapcsolatban áll a kiválasztással, a beillesztéssel, az ösztöndíjas programokkal, a mentoring tevékenységgel, a vezetői és...Tovább olvasomhumán kontrolling
A humán kontrolling az emberierőforrás-gazdálkodás olyan eszköze, amely a szervezet szintjén segíti elérni a racionális és költségérzékeny működtetést. A tervezés, az elemzés, az értékelés, a beszámolás, a koordináció és az...Tovább olvasomönképzés
Az ismeretek elsajátításának az általános vagy a szakirányú műveltség gyarapításának a rendszeres oktatáson kívüli, külső irányítás nélküli önálló útja. Az önképzés tisztán egyéni erőkifejtés útján végbemenő, az érintett belső motivációján...Tovább olvasomkiképzés
Ez alatt a tevékenység alatt olyan, általában viszonylag rövid ideig tartó periódust értünk, amely során a kiképzők egyetlen viselkedést tanítanak, gyakoroltatnak be a kiképzendőkkel. A kiképzők az adott viselkedés minden...Tovább olvasomemberierőforrás-gazdálkodás eredménymutatói
Az emberierőforrás-gazdálkodással kapcsolatos stratégiai döntések, befektetések megtérüléséről, a tevékenység jellemzőiről, minőségéről, hatékonyságáról, jogszerűségéről, értékteremtő képességéről az eredménymutatók folyamatos nyomon követése és számbavétele révén kapunk képet. Az eredménymutatók egy részét –...Tovább olvasomanyagi és nem anyagi juttatások
Az anyagi és nem anyagi juttatások az ösztönzési rendszer alapját képezik. A hatékony ösztönzési rendszer a munkavállalók érdekeire épít, és ehhez olyan, előre kialakított, tudatosan irányított feltételeket, követelményeket határoz meg,...Tovább olvasomszemélyzeti menedzsment
A személyzeti menedzsment az emberierőforrás-gazdálkodás második fejlődési szakaszának tekinthető, amely jellemzően a második világháború után kezdődött és az 1980-as évek közepéig tartott. Ebben az egyre specifikusabbá és komplexebbé váló szakaszban...Tovább olvasombelső elégedettségmérés
A belső (dolgozói) elégedettség vizsgálata olyan eszköz, melynek eredménye hozzájárul a stratégiai célok teljesülési szintjének megállapításához, a szervezeti diagnózis elkészítéséhez, emellett konkrét segítséget nyújt a változások menedzseléséhez, a munkatársak szervezethez...Tovább olvasom