közszolgálati emberierőforrás-gazdálkodás humán funkciói
A közszolgálati emberierőforrás-gazdálkodás alapelemei, alkotó sejtjei azok az állandó változást mutató humán funkciók, amelyek tartalmukat, feladatellátásukat, szabályozási környezetüket, belső szakmai logikájukat alapul véve összekapcsolhatók, ezáltal együttesen építik fel a rendszer humán folyamatait. A humán funkciók többsége, mint jogintézmény, vagy mint jogszabályhely jelenik meg a személyi állomány szolgálati viszonyát meghatározó törvényekben, végrehajtási rendeletekben és egyéb szabályzókban. Ezeket a jog uralmánál fogva kötelező jelleggel teljesíteni kell. Ugyanakkor szép számmal alkalmazhatóak olyan humán funkciók is, amelyeket a jogalkotó nem emelt be a szabályozandó tevékenységek sorába. Ezért ezeknek a humán funkcióknak az igénybevétele elsősorban a munkáltatói jogkört gyakorló felsővezető akaratától, belátásától, gondolkodásmódjától, kockázatvállalási készségétől, másodsorban pedig az érintett szervezet adottságaitól, lehetőségeitől függ.
Tudományterület:
Forrás:
Szakács Gábor: A közszolgálat működését segítő stratégiai alapú, integrált emberierőforrás-gazdálkodás rendszermodellje. In.: Dr. Szabó Szilvia - Dr. Szakács Gábor: Közszolgálati HR-menedzsment. NKE Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest, 2015 (51-53. o.), valamint Szakács Gábor: A közszolgálati életpálya működtetését biztosító stratégiai alapú, integrált emberierőforrás-gazdálkodás rendszermodellje. In.: Dr. Szabó Szilvia - Dr. Szakács Gábor (szerk.): Közszolgálati stratégiai emberierőforrás-menedzsment. NKE Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest, 2016 (47-49. o.)
Szerző:
Relációk
munkakörelemzés
A munkafolyamatelemzéshez és a kompetenciaelemzéshez kapcsolható módszert munkakörelemzésnek hívják, amely segítségével feltárható, beazonosítható a vizsgált munkakör létesítésének célja, funkciója, a szervezeti struktúrában elfoglalt helye, a munkavégzés tartalma, feladategyüttese, problémamegoldási, felelősségi...Tovább olvasomszemélyzeti menedzsment
A személyzeti menedzsment az emberierőforrás-gazdálkodás második fejlődési szakaszának tekinthető, amely jellemzően a második világháború után kezdődött és az 1980-as évek közepéig tartott. Ebben az egyre specifikusabbá és komplexebbé váló szakaszban...Tovább olvasomemberierőforrás-gazdálkodás alapfeladata
A közszolgálat, valamint a közszolgálati szervezetek jövőképének és stratégiai céljainak teljesítése érdekében a humánstratégiában meghatározottak szerint végzett emberierőforrás-gazdálkodáss biztosítja a felkészült, magas teljesítmény nyújtására kész, elkötelezett, motivált személyi állományt, mégpedig...Tovább olvasomnemzetközi emberierőforrás-menedzsment
A nemzetközi emberierőforrás-menedzsmentet nem tekinthetjük az emberierőforrás-gazdálkodás következő fejlődési szakaszának. Ez esetben inkább olyan társadalmi változásokhoz pl. a globalizáció térnyeréséhez, a nemzetközi multikulturális környezet erősödéséhez, a munkaerő szabad áramlásához, a...Tovább olvasomhumán generalista
Az emberierőforrás-gazdálkodással összefüggő feladatok jelentős hányadának ellátására – elméleti és gyakorlati szinten – felkészült, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező szakembert humán generalistának nevezik. A humán generalista átlátja az emberierőforrás-gazdálkodás humán folyamatait...Tovább olvasomstratégiai jellegű személyügyi szolgáltatások
A közszolgálat stratégiai alapú integrált emberierőforrás-gazdálkodás részét alkotó személyügyi szolgálatatások és tevékenységek humán folyamatának egyik feladatcsoportját a stratégiai jellegű személyügyi szolgáltatások köre alkotja. Ebbe a feladatcsoportba azok a közép és...Tovább olvasomtávoktatás
A tanulás atipikus formája, amikor a közvetlen irányítás helyett a közvetett irányítás kapja a főszerepet. A távoktatásban a tanulás önirányítása meghatározó jelentőségű. A távoktatásra jellemző a didaktikai szerkezet zártsága, a...Tovább olvasommentoring rendszer
A munka világában használatos angolszász „mentoring” kifejezés a mentorálás egy jól behatárolható típusának felel meg. Ezért a mentorálás a munkahelyi környezetben olyan szakmai támogató tevékenységként fogható fel, amely a stratégiai...Tovább olvasomrészmunkaidő
A rész vagy rövidített munkaidős foglalkoztatás, mint a munkaerő-gazdálkodás egyik meghatározó eszköze, rugalmas foglalkoztatási formája a kérdéses munkakörre általában megállapított teljes munkaidőnél rövidebb időre, jellemzően napi 4-6 órára terjed ki,...Tovább olvasommunkaköralapú munkavégzési rendszer
A jelenleg ismert négyféle alapvető munkavégzési rendszermegoldás közül a munkaköralapú munkavégzési rendszer meghatározó szerepet foglal el, hisz egyaránt megtalálható a közszolgálatban és a versenyszektorban is. A munkaköralapú rendszermegoldásnál a munkakört...Tovább olvasomkompetencia-térkép
A kompetencia-térkép vagy kompetencia-szótár a korszerűen végzett emberierőforrás-gazdálkodás nélkülözhetetlen eszköze. A kompetencia-térkép az érintett szervezeten belül működtetett munkakörökhöz kapcsolódó egyes kompetenciaprofilok szervezeti szintű, egységes rendszerbe foglalt kompetenciaprofil készletét tartalmazza, azoknak...Tovább olvasombeillesztés
A beillesztés a szervezetbe újként belépőket, vagy az új pozícióba, munkakörbe kerülőket segítő több elemből építkező, tudatosan kialakított, változó időtartamú program, amely az érintettek minél gyorsabb és hatékonyabb munkavégzését, biztonságérzetének...Tovább olvasominterim menedzsment
Az interim menedzsmentet főleg az állami szektorra jellemző hosszabb felmondási idő okozta magas elbocsájtási költségek csökkentése érdekében kezdték alkalmazni az emberierőforrás-gazdálkodás területén is, mégpedig úgy, hogy a szervezeten kívülről érkező...Tovább olvasomnevelés
A nevelés olyan értékátadó, értékrendszert kialakító, fejlesztő folyamat, melynek célja, hogy az egyént életfeladatai megoldására képessé tegye. A nevelés folyamatában nagyon fontos a „hatás, hatásrendszer” szerepe. Ez jelenti magát a...Tovább olvasommunkaerő megtartás
A munkaerő megtartása a stratégiai alapú, integrált emberierőforrás-gazdálkodás egyik legfontosabb és legösszetettebb humán funkciója, a szervezet eredményes, versenyképes működésének kulcskérdése különösen a munkaerőhiányos időszakokban. A munkaerő megtartása szempontjából kiemelten fontos...Tovább olvasomközszolgálati életpályamenedzsment működtetésének keretfeltételei
A stratégiai alapú, integrált emberierőforrás-gazdálkodás közszolgálati rendszermodelljének egyik humán folyamatához, az emberierőforrás-áramláshoz és -fejlesztéshez tartozó részfolyamat a közszolgálati életpályamenedzsment működtetésének keretfeltételeit magába foglaló humán funkciók együttese. Ezeknek a keretfeltételeknek a...Tovább olvasomempowerment
Az empowerment az emberekben szunnyadó energiák felszabadítását jelenti és a munkatársak energiájának (tudásának, tapasztalatának, motivációjának) a hierarchikus szervezet megkötöttségei alól való felszabadítását célozza meg. Az empowerment lényege, hogy az embereket...Tovább olvasomstratégiai emberierőforrás-menedzsment
A stratégiai emberierőforrás-menedzsment az emberierőforrás-gazdálkodás negyedik fejlődési szakasza, amely az 1990-es évek elejétől terjedt el a világban. Ennél a szintnél már nem egyszerűen a humán funkciók hatékony megoldásáról és az...Tovább olvasomteljesítménymérés
A teljesítményértékelés alkalmazása szempontjából teljesítménymérésnek (vagy eredményalapú mérésnek) tekintjük azokat a tevékenységeket, ahol konkrét teljesítménymutatókkal, teljesítmény-mérőszámokkal (vagy mércékkel, indikátorokkal) lehet az elért teljesítményeket, beazonosítani, meghatározni. A teljesítménymutató a múltbeli cselekedetek...Tovább olvasomhumán Outsourcing
Az outsourcing, a kiszervezés, általános értelemben olyan szerződéses viszonyt keletkeztet, amely során egy külső cég – legyen az hazai, vagy nemzetközi szervezet – folyamatos menedzsmentszolgáltatást nyújt a megrendelő fél számára....Tovább olvasom