tehetséggondozás a munkahelyen
A munkahelyen folyó tehetséggondozás a karriermenedzsment részeként végzett nagy jelnetőséggel bíró humán funkció, amely szoros kapcsolatban áll a kiválasztással, a beillesztéssel, az ösztöndíjas programokkal, a mentoring tevékenységgel, a vezetői és a szakértői utánpótlás biztosításával, az emberierőforrás fejlesztéssel és az ösztönzésmenedzsmenttel. A munka világában, a munkahelyen értelmezhető tehetség összetevőit sokan sokféle képen határozták meg, ezek közül az egyik elfogadott modell a következő elemekből épül fel: az átlag feletti általános képességből (pl. magas szintű elvont gondolkodás, jó memória, hatékony információ feldolgozási stratégia), a kreativitásból (pl. originalitás, flexibilitás, problémaérzékenység), a feladat iránti elkötelezettségből (érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás) és az átlagot meghaladó speciális képességekből. A tehetségek menedzselése, a tehetségmenedzsment feltételezi a folyamat tervezését, szervezését, irányítását és permanens kontrollingját. A tehetségmenedzsment nemcsak emberierőforrás-gazdálkodási feladat, hanem a szervezeti stratégia megvalósításának kulcskérdése is.
Tudományterület:
Forrás:
Konczosné Szombathelyi Márta: Tehetségmenedzsment, avagy a HR felelőssége. Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Menedzsment Tanszék (1-5. o.) http://kgk.sze.hu/images/dokumentumok/kautzkiadvany2012/menedzsment/konczosne.pdf (Letöltve: 2017.05.20.)
Szerző:
Relációk
munkakörbővítés
Munkakörbővítésnek nevezzük azt a munkakörtervezési, munkavégzési rendszermodellt, amely során a munkavállalónak a korábban ellátott szűkebb feladatkörét újakkal egészítik ki. Ezáltal olyan szélesebb, összetettebb munkakört alakítanak ki, amely – az előzetes...Tovább olvasomgyakornok
Gyakornoknak nevezzük azt szakképesítéssel, illetve felsőfokú oklevéllel, diplomával, esetleg rövidebb idejű munkatapasztalattal rendelkező pályakezdőt, aki a választott hivatása, munkaköre betöltésére való felkészülése első stációjaként – még nem véglegesített alkalmazottként –...Tovább olvasommunkakörtervezés
A munkakörtervezésnek azt a folyamatot nevezzük, amikor egy munkakör funkcióit, feladatait és felelősségi körét az adott szervezet által biztosított keretek között – a munkakört majdan betöltő személyétől függetlenül – határozzák...Tovább olvasomönképzés
Az ismeretek elsajátításának az általános vagy a szakirányú műveltség gyarapításának a rendszeres oktatáson kívüli, külső irányítás nélküli önálló útja. Az önképzés tisztán egyéni erőkifejtés útján végbemenő, az érintett belső motivációján...Tovább olvasomhumánstratégia
A humánstratégia a szervezeti (üzleti) stratégia részét alkotó, ahhoz szorosan kapcsolódó olyan funkcionális stratégia, amely közép vagy hosszú távra meghatározza az emberierőforrás-gazdálkodás jövőképét (irányát), céljait, a munkavégzés prioritásait, a szervezeten...Tovább olvasommotiválás
Motiválás alatt azt értjük, amikor valaki pl. a munkahelyi vezető rá akar venni valakit pl. a beosztott munkatársát valaminek a megtételére, és cserébe kínál, felajánl, biztosít számára valamit. Ez a...Tovább olvasommunkakörcsalád
A hasonló elméleti felkészültséget, tudást, gyakorlati tapasztalatot, felelősséget, problémamegoldást és terhelést igénylő különböző szintű munkakörök csoportját munkakörcsaládnak hívjuk. Az egy munkakörcsaládba tartozó munkakörökkel közel azonos feladatokat látnak el. Ezek a...Tovább olvasomgyakorlati intelligencia és kompetencia
A gyakorlati intelligencia a szakértelem és a tapasztalat egyfajta kombinációjának tekinthető. A szakértelem (mint alapvető gyakorlati kompetencia) a józan észnek, a speciális tudásnak és annak a gyakorlatban megszerezhető tapasztalatra épülő...Tovább olvasomanyagi és nem anyagi juttatások
Az anyagi és nem anyagi juttatások az ösztönzési rendszer alapját képezik. A hatékony ösztönzési rendszer a munkavállalók érdekeire épít, és ehhez olyan, előre kialakított, tudatosan irányított feltételeket, követelményeket határoz meg,...Tovább olvasomemberierőforrás-áramlás- és fejlesztés humán folyamata
A közszolgálati szervezet stratégiájának és humán stratégiájának megfelelően kialakított, az alkalmazott munkavégzési rendszer szerint működtetett legösszetettebb, legtöbb humán funkciót magába foglaló humán folyamat. Ez a humán folyamat öt részfolyamatból építkezik...Tovább olvasomösztönzésmenedzsment humán folyamata
A szervezet stratégiai, valamint operatív céljainak elérését szolgáló olyan egységes bér-és ösztönzéspolitika kialakítása, hatékony működtetése, amely elősegíti a feladattellátáshoz nélkülözhetetlen felkészült személyi állomány megszerzését, megtartását és folyamatos motiválását. Az ösztönzésmenedzsment...Tovább olvasomstratégiai tervezés és rendszerfejlesztés humán folyamata
Ez a humán folyamat közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban áll, illetve hatást gyakorol az egyéb humán folyamatokra és humán funkciókra. Kiemelt szerepe van abban, hogy megfelelő körülményeket alakítson ki a szervezeti...Tovább olvasombelső elégedettségmérés
A belső (dolgozói) elégedettség vizsgálata olyan eszköz, melynek eredménye hozzájárul a stratégiai célok teljesülési szintjének megállapításához, a szervezeti diagnózis elkészítéséhez, emellett konkrét segítséget nyújt a változások menedzseléséhez, a munkatársak szervezethez...Tovább olvasommunkaerő megtartás
A munkaerő megtartása a stratégiai alapú, integrált emberierőforrás-gazdálkodás egyik legfontosabb és legösszetettebb humán funkciója, a szervezet eredményes, versenyképes működésének kulcskérdése különösen a munkaerőhiányos időszakokban. A munkaerő megtartása szempontjából kiemelten fontos...Tovább olvasomközszolgálati életpályamenedzsment működtetésének keretfeltételei
A stratégiai alapú, integrált emberierőforrás-gazdálkodás közszolgálati rendszermodelljének egyik humán folyamatához, az emberierőforrás-áramláshoz és -fejlesztéshez tartozó részfolyamat a közszolgálati életpályamenedzsment működtetésének keretfeltételeit magába foglaló humán funkciók együttese. Ezeknek a keretfeltételeknek a...Tovább olvasomhumán benchmarking
A HR benchmarking módszer alkalmazásának nevezzük azokat a funkcionális és/vagy folyamat-összeméréseket, összehasonlító vizsgálatokat, amelyek során a felkészült szakemberek, illetve kutatók az emberierőforrás-gazdálkodás különböző tevékenységeit, funkcióit, folyamatait, rendszereit, megoldásait, eredményeit vetik...Tovább olvasomértelmi intelligencia és kompetencia
Az értelmi intelligencia az elme azon elemző és megkülönböztető képessége, amely a környezethez való adekvát alkalmazkodást, a helyzetek megfelelő értelmezését, a jól strukturált gondolkodást, a viselkedés megszervezését és kivitelezését teszi...Tovább olvasomszervezeti tanulás
A szervezeti tanulás – az egyéni tanuláshoz hasonlóan – a szervezet viselkedésében végbemenő változást jeleníti meg. E változások tetten érhetők a döntési folyamatok átalakulásában, a szervezet tagjainak nyomon követhető cselekvési,...Tovább olvasomkompetencia alapú munkavégzési rendszer
Kompetencia alapú munkavégzési rendszeralkalmazásról akkor beszélünk, amikor megszűnik a munkaköralapú rendszer hagyományosan értelmezett státusza, az egy ember által betöltött egy munkakör elve, illetve gyakorlata, és ezt a metódust felváltja a...Tovább olvasomkompetenciatípusok
A kompetenciatípusok alkotják, foglalják egységbe a stratégiai alapú, integrált emberierőforrás-gazdálkodás által alkalmazott kompetenciát. A személyes tulajdonságokat egyesítő kompetenciát alkotó öt kompetenciatípus tudatossági és megismerhetőségi szintjétől függően – az ismert jéghegy...Tovább olvasom