anyagi és nem anyagi juttatások
Az anyagi és nem anyagi juttatások az ösztönzési rendszer alapját képezik. A hatékony ösztönzési rendszer a munkavállalók érdekeire épít, és ehhez olyan, előre kialakított, tudatosan irányított feltételeket, követelményeket határoz meg, amelyek következtében az állomány tagjainak a szervezeti célokat magába foglaló, annak teljesítésére törekvő munkavállalói érdekeltségét hozza létre. Az anyagi és nem anyagi juttatások magukba foglalják a javadalmazási rendszert, a kompenzációt és e két kategóriát is egyesítő ösztönzésmenedzsmentet. A javadalmazási rendszer az anyagi jellegű kompenzációs elemek összességének tekinthető, amely során a szervezet bevételeinek, költségvetésének maghatározott hányadát szétosztja a személyi állomány tagjai között. A kompenzáció magába foglal anyagi és nem anyagi juttatásokat is. Az ösztönzésmenedzsment szűkebb értelemben a teljesítményalapú és a jövőbeni teljesítménycélokat kitűző, valamint azok elérését honoráló kompenzációs megoldásokat foglalja össze. Az ösztönzésmenedzsment szerves része a motiváció, a motiválás is.
Tudományterület:
Forrás:
László Gyula-Poór József: Az ösztönzési rendszerek. In.: Karoliny Mártonné - Poór József (szerk.): Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv. Rendszerek és alkalmazások. 5. átdolgozott kiadás. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2010 (325-326. o.), Krauss Ferenc Gábor: Kompenzációs és javadalmazási rendszerek. In.: Dr. Szabó Szilvia - Dr. Szakács Gábor (szerk.): Közszolgálati stratégiai emberierőforrás-menedzsment. NKE Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest, 2016 (228-233. o.)
Szerző:
Relációk
humánstratégia
A humánstratégia a szervezeti (üzleti) stratégia részét alkotó, ahhoz szorosan kapcsolódó olyan funkcionális stratégia, amely közép vagy hosszú távra meghatározza az emberierőforrás-gazdálkodás jövőképét (irányát), céljait, a munkavégzés prioritásait, a szervezeten...Tovább olvasomközszolgálati emberierőforrás-gazdálkodás humán funkciói
A közszolgálati emberierőforrás-gazdálkodás alapelemei, alkotó sejtjei azok az állandó változást mutató humán funkciók, amelyek tartalmukat, feladatellátásukat, szabályozási környezetüket, belső szakmai logikájukat alapul véve összekapcsolhatók, ezáltal együttesen építik fel a rendszer...Tovább olvasomteljesítménymérés
A teljesítményértékelés alkalmazása szempontjából teljesítménymérésnek (vagy eredményalapú mérésnek) tekintjük azokat a tevékenységeket, ahol konkrét teljesítménymutatókkal, teljesítmény-mérőszámokkal (vagy mércékkel, indikátorokkal) lehet az elért teljesítményeket, beazonosítani, meghatározni. A teljesítménymutató a múltbeli cselekedetek...Tovább olvasomegyéni továbbképzési terv
Egyéni továbbképzési tervnek nevezik a közszolgálati tisztviselők tanulmányi kötelezettségeinek és egyéni fejlesztési igényeinek teljesítését biztosító – egy éves időszakra szóló – képzési tervet. Az éves teljesítményértékelés eredményét figyelembe véve, a...Tovább olvasomutánpótlás-menedzsment
Az utánpótlás-menedzsment a szakértői és a vezetői utánpótlás biztosításának megtervezését, a tevékenységek megszervezését, lebonyolítását, a szükséges emberi, pénzügyi, jogi, informatikai és egyéb feltételek, erőforrások megteremtését, a folyamatok irányítását, koordinálását, értékelését,...Tovább olvasomrotáció
A munkakör változatosságának növelését szolgáló egyik munkaszervezési megoldás a rotáció. A rotáció lényegét az adja, hogy a munkavállalók előre meghatározott rendszerességgel (heti, napi, vagy akár néhány órás ciklusokban), vagy a...Tovább olvasomátképzés
A felnőttképzés sajátos feladata, illetve annak részága, amely egyrészt a részleges vagy a tartós munkanélküliség felszámolásának egyik lehetséges útját kínálja, másrészt azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megszerzését is...Tovább olvasomtanuló szervezet öt alapelve
A tanuló szervezet öt alapelve egységes rendszerbe foglalja azokat a tényezőket, amelyek a tanuló szervezetté válást, a szervezeti célok fokozatos elérését, a teljesítmény és a versenyképesség fokozását – nem utolsó...Tovább olvasomhumán szolgáltató és módszertani központ
A multinacionális cégek fokozatos térnyerésével és a globalizáció következtében, a költség-hatékony, versenyképes működés jegyében, az integrált emberierőforrás-gazdálkodás megvalósításának szándékával felállított központokat nevezik szolgáltató központoknak (Shared Services Center/SSC). A szolgáltató központok...Tovább olvasomhumán generalista
Az emberierőforrás-gazdálkodással összefüggő feladatok jelentős hányadának ellátására – elméleti és gyakorlati szinten – felkészült, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező szakembert humán generalistának nevezik. A humán generalista átlátja az emberierőforrás-gazdálkodás humán folyamatait...Tovább olvasomadminisztratív jellegű személyügyi szolgáltatások
A közszolgálat stratégiai alapú integrált emberierőforrás-gazdálkodás részét alkotó személyügyi szolgáltatások és tevékenységek humán folyamatának egyik feladatcsoportját az adminisztratív jellegű személyügyi szolgáltatások köre alkotja. Ehhez a feladatcsoporthoz az emberierőforrás-gazdálkodás szakszerű megvalósításához...Tovább olvasomemberierőforrás-gazdálkodás külső környezeti kihívásai
Ezek a tényezők folyamatos változáson mennek keresztül, hatásuk időnként felerősödik, vagy éppen gyengül, de vannak olyanok is, amelyek viszonylagos állandóságot mutatnak. Korunkban a legjelentősebbnek a társadalomban, a politikában, a kultúrában...Tovább olvasomszakképzés
A szakképzés általános értelemben meghatározott szakmára, hivatásra, életpályára előkészítő elméleti és gyakorlati képzés. A munka világa szempontjából a munkaerő-piac és a gazdaság által keresett és elismert szakképesítésnek a megszerzését jeleníti...Tovább olvasomanyagi és nem anyagi juttatások
Az anyagi és nem anyagi juttatások az ösztönzési rendszer alapját képezik. A hatékony ösztönzési rendszer a munkavállalók érdekeire épít, és ehhez olyan, előre kialakított, tudatosan irányított feltételeket, követelményeket határoz meg,...Tovább olvasominterim menedzsment
Az interim menedzsmentet főleg az állami szektorra jellemző hosszabb felmondási idő okozta magas elbocsájtási költségek csökkentése érdekében kezdték alkalmazni az emberierőforrás-gazdálkodás területén is, mégpedig úgy, hogy a szervezeten kívülről érkező...Tovább olvasomszemélyi állomány felkészítése és fejlesztése
A közszolgálat különböző területeinél, eltérő jogviszonyban foglalkoztatott személyi állomány – jogszabályok által – meghatározott állománycsoportjai, illetve tagjai számára tartandó rendszeres, tervszerű keretek között, az emberierőforrás-gazdálkodás részeként folyó pedagógiai tevékenységeket nevezik...Tovább olvasomteljesítményértékelés
A hatékony teljesítményirányító rendszer harmadik fázisa a teljesítményértékelés. Az évente általában egyszer, formális kereteken belül, az értékelő vezető és az értékelt munkatárs között lezajló, a kitűzött célok és elvárások teljesülési...Tovább olvasommunkakör-gazdagítás
Munkakör-gazdagítás alatt a hagyományosan értelmezett munkakör átalakítását eredményező olyan munkakörtervezési, munkavégzési rendszermodell megoldást értünk, amelynek eredményeként a munkavállalónak a belső motivációihoz igazodását, autonómiájának növelését elősegítve nagyobb mértékű azonosulása, kötődése érhető...Tovább olvasommunkakörtervezés
A munkakörtervezésnek azt a folyamatot nevezzük, amikor egy munkakör funkcióit, feladatait és felelősségi körét az adott szervezet által biztosított keretek között – a munkakört majdan betöltő személyétől függetlenül – határozzák...Tovább olvasomkiválasztási-értékelő központ (új tétel)
A kiválasztási-értékelő központ a munkaerő kiválasztásának egyik eredményesen alkalmazható, minőségi módszere. A feladatra minden vonatkozásban felkészített értékelők integrált formában, több képesség-és személyiségvizsgáló eszköz (tesztek, helyzetgyakorlatok, egyéni, páros, csoportos feladatok) együttes,...Tovább olvasom