betört ablakok elmélete
Az az elképzelés, hogy kapcsolat van a rendbontás jele (például egy betört ablak) vagy a vandalizmus és a tényleges bűnözés között. Az elmélet szerint a bűnözés a zűrzavar, a rendetlenség elkerülhetetlen következménye. Ha betörnek egy ablakot és kijavítatlanul marad, az arra járók azt gondolják, hogy senki nem törődik a házzal. Hamarosan egyre több ablakot törnek be, és az elhanyagoltság szelleme az épülettől az utcára terjed, jelezve, hogy bármit meg lehet tenni az adott helyen. Az ilyen, a betört ablakokhoz hasonló kisebb problémák, mint a szemetes utcák, a graffiti, az agresszív koldulás egy negatív spirált indítanak el. Az elméletből az is következik, hogy ezek kijavításával elindulhat a megújulás, a bűnözés visszaszorítása is.
Tudományterület:
Forrás:
Giddens, Anthony: Szociológia, Budapest, Osiris, 2008, 625. o.
Szerző:
Relációk
státus
Az egyén által a társadalomban és társadalmi intézményekben elfoglalt pozíció. Egy személy többféle státust foglalhat el. Például egyszerre apa, férj, gyermek, tanár és valamely egyesület vezetőségi tagja. Minden intézményben betöltött...Tovább olvasommorális pánik
Stanley Cohen nyomán ismertté vált kifejezés. A média által gerjesztett túlreagálás leírására, amikor valamilyen csoport vagy viselkedéstípus a közvélemény érdeklődésének a középpontjába kerül. A morális pánik gyakran kialakul olyan közérdekű...Tovább olvasomendogám házasság
Endogámiának nevezik a csoporton (törzsön, klánon, falun) belüli házasságkötést, exogámiának a csoporton kívülivel kötött házasságot. Az endogámiára és exogámiára vonatkozóan kevésbé szigorú szabályok érvényesültek az emberi társadalmakban, de némelykor határozottan...Tovább olvasometnikai tisztogatás
Egy etnikai csoport (gyakran kisebbségi csoport) erőszakos és céltudatos elüldözése egy területről, amely egy rivális – az adott terület teljes ellenőrzésére igényt tartó – etnikai csoport (gyakran a többségi csoport)...Tovább olvasoméletciklus
Az egyéni életében az alébbi életciklusokatlehet megkülönböztetni, mint 1, a csecsemőkort (0-1 éves), 2. gyermekkort (1-12 éves). 3, serdülőkort (12-16 éves), 4. ifjúságot (16 éves kortól a kereső munkavállalásig és...Tovább olvasomúj vallási mozgalmak
A közelmúltban a fejlett országokban megjelent, tág értelemben véve vallásos jellegű és spirituális csoportok, kultuszok és szekták széles köre amelyek a „mainstream” vallások mellett alakultak ki. Ebbe a körbe tartoznak...Tovább olvasomegyenlőség
Megkülönböztethető a pozíciók egyenlősége és a pozíciókba való bejutás esélyeinek egyenlősege. A pozíciók egyenlősége azt jelenti, hogy a társadalom minden tagjának, foglalkozásától, iskolai végzettségétől stb. függetlenül, egyenlő a jövedelme. Tágabb...Tovább olvasommodernizáció
Sokdimenzíós fogalom, jelenti többek között az iparosodást, majd a szolgáltatások növekedését, a városiasodást, az iskolai végzettség emelkedését, a demográfiai viselkedés megváltozását (a gyermekszám tervezését), az emberi viselkedés motívumainak és normáinak,...Tovább olvasommonogámia
Olyan házasságforma, amelyben egy időben mindkét félnek csak egy házastársa lehet. Ellentéte a poligámia. A poligámiát már a római jog is tiltotta, de a kereszténység elterjedése nyomán az nyugati társadalmakban...Tovább olvasomfaj
Az angol „race” fogalom megfelelője, helyesebb lenne tehát magyarul „rassznak” nevezni, mert biológiai értelemben az egész emberiség egyetlen fajhoz tartozik. Fajnak – helyesebben rassznak – nevezik a társadalomtudományban az embereknek...Tovább olvasomperifériális országok
Wallerstein világrendszer elméletében azok az országok, amelyek marginális szerepet játszanak a világgazdaságban, és így gazdasági kapcsolataikban a központi vagy magországoktól függenek. A perifériális országok az alacsony jövedelmű, főleg mezőgazdasági országok,...Tovább olvasomházassági mobilitás
A házassági mobilitás a társadalmi mobilitás egyik típusa, tulajdonképpen annak csatornája. Társadalmi mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik, a társadalmi hierarchiában történő...Tovább olvasomjóléti állam
Azoknak a jóléti programoknak a komplex rendszere, amelyeken keresztül az állam a polgárainak jólétéről gondoskodik. A jóléti államok a második világháború után fejlődtek ki Nyugat-Európában. Esping-Andersen az államok jóléti szerepvállalásának...Tovább olvasomfiltráció
A filtráció azt a folyamatot jelenti, hogy az idők folyamán a lakások lakói kicserélődnek, azaz a lakásokba egyre szegényebb rétegek költöznek be, míg a korábbi lakók fokozatosan nagyobb és jobb...Tovább olvasomfogyatékosság egyéni és társadalmi modellje
Elméletek, amelyek a fogyatékos emberek életében jelentkező problémák, hátrányok fő okát keresik. A fogyatékosság egyéni modellje szerint ez az egyéni hiányosságban keresendő: a testi „rendellenesség” bizonyos mértékű „fogyatékosságot” vagy funkcionális...Tovább olvasomkutatási módszerek
Empirikus, vagyis tapasztalati úton a (tény)anyag összegyűjtésére alkalmazott különböző vizsgálati módszerek. A társadalomtudományokban számos különféle kutatási módszer létezik, de valószínűleg a leggyakrabban használt a terepmunka (ezen belül az mélyinterjú és...Tovább olvasomközéposztály
Sok különböző, jellemzően fehérgalléros foglalkozásban dolgozó ember széles tábora, a szolgáltatási szektor alkalmazottaitól kezdve a tanárokig és diplomás egészségügyiekig vagy más értelmiségiekig. Ma a legtöbb ipari országban a középosztály a...Tovább olvasomepidemiológia
A testi és lelki betegségek elterjedtségének és megoszlásának kérdőíves, a lakosság megkérdezésén, vagy orvosi vizsgálatán alapuló módszerrel történő felmérése. Jelentős azon esetekben mikor pontos értékünk nincs, csak becslésünk lehet egy-egy...Tovább olvasomúj társadalmi mozgalmak
Olyan társadalmi mozgalmak csoportja, amelyek az 1960-as évek óta alakultak ki a nyugati társadalmakban, válaszul az emberi civilizációban jelentkező kockázatokra. Az ide tartozó mozgalmak – például a feminizmus, a környezetvédelem,...Tovább olvasometikai vallások
Olyan, elsősorban távol-keleti eredetű vallási irányzatok, melyek nem a természetfeletti lényekben való hiten, hanem egy-egy „nagy tanító” (például Buddha vagy Konfuciusz) erkölcsi vonzerején alapulnak. Bár a legtöbb vallás és vallási...Tovább olvasom