Állami Egyházügyi Hivatal
Az intézményesített állami kontroll fontos szerve volt a szovjet típusú diktatúra időszakában az Állami Egyházügyi Hivatal, amelyet szovjet mintára, az 1951. évi I. törvénnyel hoztak létre. A megszűnt vallás- és közoktatásügyi minisztérium hatáskörét vette át, de jóval szélesebb jogkörökkel. Működésének irányvonalát a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének a klerikális reakció elleni harcról szóló, 1950. május 31-én hozott határozata szabta meg. Ennek megfelelően szinte minden személyi és dologi ügyben igyekeztek diszponálni. Ellenőrizték az egyházak működését, és az egyházi tisztségre csak az engedélyükkel lehetett a továbbiakban bárkit is kinevezni.
Tudományterület:
Forrás:
Horváth Attila: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest, NKE, 2014. 278. o.
Szerző:
Relációk
büntetőparancs
A büntetőparancs olyan bírói határozat, amely a terhelt meghallgatása nélkül, csupán a feljelentés és a vádindítvány alapján állapítja meg annak büntetését. E határozat az ítélet hatályát nyeri, ha ellene a...Tovább olvasomfelségjog
A királyi felségjogok azok a jogok, amelyekben az állam legfőbb hatalma és méltósága, vagyis felségessége (összességében szuverenitása) nyilvánul meg. A királyságban a felségjogok gyakorlása a királyé. Magyarországon az országot nemcsak...Tovább olvasomatyai hatalom
Azon jogok és kötezettségek összessége, melyek az apát a törvényes, kiskorú gyermeke felett ennek személye és vagyona érdekében illetik. A római jog ezzel szemben az atyai hatalmat kizárólag jogként kezeli....Tovább olvasomVáradi Regestrum
A Váradi Regestrum büntetőjogi vonatkozású eseteinek jelentősége elsősorban a gyakorlatról formált képben keresendő. A tüzesvaspróba-jegyzék 27 esztendő bizonyítási eljárásairól, jogügyleteiről számolt be. Az 1208 és 1235 között lajstromba szedett 389...Tovább olvasomárumegállító jog
A városi gazdasági autonómia testületi jogaként gyakorolhatta a szabad királyi város a területi jogból következő földesúri jogokat. A gazdasági jogosultságok közé tartozott a vásártartás joga, az árumegállítás joga, a királyi...Tovább olvasomfej- és jószágvesztés
Fő-és jószágvesztés a büntetése a hűtlenség bűnében (nota infidelitatis) marasztaltaknak. A hűtlenség rendkívül szerteágazó és logikailag egymáshoz alig kapcsolódó (tulajdonképpen aktuális fontosságuknál és súlyuknál fogva e körbe sorolt) tényállásait a...Tovább olvasomhorka
A harka vagy horka, esetleg karha (Bíborbanszületett Konstantinnál karkhasz) az államalapítás előtt a magyar törzsszövetség harmadik legmagasabb méltósága volt a nagyfejedelem és a gyula után. A szakrális nagyfejedelmi hatalmat a...Tovább olvasomgyula
A gyula régi magyar méltóságnév volt az államalapítás előtti évszázadokban. Korabeli alakja talán dzsula volt, megfelel a mai török jula szónak. A gyula a jyla, jula fáklya szóból ered. Bíborbanszületett...Tovább olvasomcsendes társaság
A csendes társaság elnevezés egyszerű fordítása a németnek, és nem is adja vissza a valódi jelentését. Találóbb lett volna a rejtett társaság elnevezés. A csendes társaságban ugyanis valaki (a csendestárs)...Tovább olvasomNépköztársaság Elnöki Tanácsa
A kollektív államfői testület létrehozása, amely az országgyűlést is helyettesíti, a szovjet típusú jog, de leginkább Sztálin találmánya, amit a legtöbb szocialista ország, így Magyarország is átvett. A Népköztársaság Elnöki...Tovább olvasomcenzus
A cenzus vagy census több értelemben használatos. A régi magyar jogforrásokban a census szó kettős értelemben fordul elő: egyrészt mint adó (1411. évi XV. törvénycikk, 1550. évi XXXV. törvénycikk, 1723....Tovább olvasomnemesi vármegye
A nemesi vármegye a királyi vármegyéből alakult ki a 13. század második felében. A királyi birtokok eladományozásával a királyi vármegyerendszer létalapját veszítette el. A nemesi vármegye keletkezésére utaló első ismert...Tovább olvasomállamtanács
A birodalmi kormányzati uralkodói tanácsadó testületek voltak az I. Ferdinánd császár által felállított titkos tanácsok (1527), majd az úgynevezett konferenciák, amelyek elnevezése az évszázadok alatt változott. A feladatkörük a tanácsadás...Tovább olvasomolmützi alkotmány
A birodalmi konstitúciók sorát az 1849. március 4-én a császári pátenssel kihirdetett olmützi alkotmány nyitotta meg. A miniszteriális abszolutizmus ideájából építkező dokumentum a centralizált Gesamtstaat (egységállam) ideálját valósította meg, nem...Tovább olvasomhiteles hely
Latinul loca credibilia. A bírósági szervezetet a 13. század óta kiegészítő, sajátosan magyar közhitelességi szervezet. A hiteles hely egyházi intézmény, melynek tekintélye, hitelességre számot tartó pecsétje, s az oklevél kiállításához...Tovább olvasomkiváltságos kerület
A districtus privilegiati státusa annyiban hasonlított a szabad királyi városokéhoz, hogy a kiváltságos kerületek is ki voltak véve a megyei és a magánhatóság alól, közvetlenül az uralkodó, illetőleg annak központi...Tovább olvasomfelvilágosult abszolutizmus
A felvilágosult abszolutizmus a kortárs fiziokratáktól származó fogalom, amellyel azoknak az országoknak a politikai rendszereit jelölték, ahol az uralkodók (a Habsburg Birodalomban, Spanyolországban, Portugáliában, Poroszországban és Svédországban) egyfajta modernizációs technikával...Tovább olvasomcsendőrség
A csendőrség feladata általában a működési területén a személy- és vagyonbiztonságot megóvni, a békét és a közrendet fenntartani, a büntetőtörvények és -rendeletek megszegését feltárni, a megzavart rendet és békét helyreállítani,...Tovább olvasomhatárőrvidék
A török kiűzése után, a 18. századtól az általános területi igazgatásból kivont, kizárólag a centralizált katonai igazgatás alatt álló határőrvidékeket szerveztek. A katonai határőrvidékek a török hódoltság előtti déli határ...Tovább olvasompátens
Azokat a rendeleteket, amelyeket nem a rendes alkotmányos feltételek mellett tettek közzé, nyílt leveleknek, pátenseknek nevezték. Az ilyen jogszabályokkal való kormányzás azonban ellenkezett a magyar alkotmánnyal (1608. évi koronázás előtti...Tovább olvasom