beépítésre nem szánt terület
Beépítésre nem szánt területnek nevezzük a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb célra szolgáló részét, amelyen belül az övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 10%. A beépítésre szánt terület fogalma szorosan érintkezik a külterület fogalmával, ami a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, vízgazdálkodási, vagy különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló, vagy művelés alatt nem álló természetközeli részét jelenti. Vagyis a beépítésre nem szánt területeket jellemzően a külterületeken találjuk meg, ennek ellenére a két fogalom nem azonosítható. Előfordulhatnak ugyanis a külterületeken beépítésre szánt területek is.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
járás
A megye és a településszint között elhelyezkedő alsó középszint egyik jellegzetes területszervezési szintje hazánkban. A járások Magyarországon már a 13. században megjelentek, és 1984. január elsejéig folyamatosan jelen voltak a...Tovább olvasomtelepülési környezetvédelmi program
A településszintű környezetvédelmi tervezés alapja, a Települési Környezetvédelmi Program kidolgozása a települési önkormányzatok kötelező feladata. A programot a települési önkormányzat képviselő-testülete hat éves időtartammal rendelettel hagyja jóvá s gondoskodik a...Tovább olvasomhelyi építési szabályzat
A településrendezési eszközök részét képező helyi építési szabályzat az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési (fővárosban kerületi) önkormányzati rendelet. A helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel...Tovább olvasomklasszikus urbanizáció
Az urbanizációs folyamat első szakasza. Elsőként Nyugat-Európában kezdődött a 18. században, ahonnan az ipari forradalom vívmányaival együtt terjedt tovább a periférikus területek felé. A kelet-közép-európai térségben nagyjából 100 éves késéssel...Tovább olvasomtermészetvédelem
A természetvédelem célja a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének...Tovább olvasomtelepülési infrastruktúra
Az infrastruktúrának – a térbeli rendszerekre jellemző módon – világosan elkülöníthető területi szintjei vannak. A szakirodalomban szokás beszélni nemzetközi, országos, interregionális, regionális és szubregionális infrastruktúrákról. A szubregionális infrastruktúrák között között...Tovább olvasomregionalizáció
A regionalizáció jellemzően a felülről lefelé, a központtól a decentrumok felé történő területszervezést és -alakítást takarja. Lényege, hogy a teret elkülönült egységekre bontjuk, amely egységek határait valamely igazgatási szerv (általa)...Tovább olvasomSWOT-analízis
A SWOT-analízis a stratégiai tervezés talán leggyakrabban használt összefoglaló értékelési módszere. Az úgynevezett szoft (matematikai-statisztikai eszközöket nem igénylő) módszerek közé tartozik. A SWOT kifejezés egy angol szavakból összeállított betűszó, amely...Tovább olvasomintegrált településfejelesztési stratégia
Az integrált településfejlesztési stratégia a településfejlesztési koncepcióban foglalt környezeti, társadalmi és gazdasági célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló középtávú fejlesztési program. A középtávra szóló stratégiát az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként...Tovább olvasomegészségügyi szakellátás
Az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásnak a járóbeteg- és a fekvőbeteg-szakellátás képezi részét. Az egészségügyi szakellátás 2012-es átalakítása előtt a helyi önkormányzatnak kellett biztosítania a tulajdonában vagy használatában levő járóbeteg-szakellátást, illetőleg...Tovább olvasomkistérség
A megye és a településszint között elhelyezkedő alsó középszint egyik jellegzetes területszervezési szintje a rendszerváltást követő Magyarországon. Az 1990-es években némi leegyszerűsítéssel két altípusát különböztethettük meg: a központilag definiált és...Tovább olvasomurbanizáció
Az „urbanizáció” kifejezés a latin „urbs” város tőre épül, magyarra hagyományosan kettős értelemmel, városodásként és városiasodásként fordítjuk. A kettős fordítás közül a városodás jelenti az urbanizáció mennyiségi aspektusát: azt, hogy...Tovább olvasomtelepülési környezet
Absztrakt értelemben egy rendszer környezetének a rendszerre lényeges hatást kifejtő tényezők összességét nevezzük. Ami az ember konkrét („földrajzi”) környezetét illeti, ezen a természeti tényezők (a természeti környezet) és az emberi...Tovább olvasomcélcsoport
A fogyasztók szükségleteinek és igényeinek feltárása a marketingtervezés kritikus területe. A vásárlók még akkor is eltérnek egymástól, ha ugyanazon terméket választják. Az egyedi igények kielégítésére számos területen kellő lehetőség nyílik,...Tovább olvasomközszolgáltatási szerződés
A közszolgáltatási szerződés fogalmának definíciója a magyar közjogban a közfeladatokhoz köthető. A közszolgáltatási szerződés olyan írásbeli szerződés, amelyet valamely közfeladat – vagy annak egy része – ellátására kötöttek az állami/önkormányzati...Tovább olvasomközművelődés
Kultúrának nevezzük az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi javak összességét. A kultúra generációról generációra való bővített újratermelése a társadalom fennmaradásának és fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele. Mindez lehetetlen volna akkor, ha...Tovább olvasomtelepüléspolitika
A településpolitika egy társadalmi‐gazdasági konszenzuson alapuló politika a településüzemeltetési, fejlesztési, rendezési tevékenységek, stratégiai elgondolások, és az azok megvalósítását szolgáló eszközök összessége. A településügynél tartalmilag a településpolitika több, hiszen itt a...Tovább olvasomút
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény út alatt a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy...Tovább olvasomtelepülési könyvtár
A települési könyvtári ellátás biztosítása a települési önkormányzatok kötelező feladata. Ők kötelezettségeiket nyilvános könyvtár fenntartásával, vagy a megyei könyvtár szolgáltatásainak igénybevételével teljesíthetik. Utóbbi esetben a települési önkormányzat megállapodást köt a...Tovább olvasomtelepülésfejlesztés
A településfejlesztés a település társadalmi és gazdasági erőforrásainak, környezeti minőségének, műszaki, anyagi és humán ellátásának olyan fejlesztése, amely a fenntartható fejlődés érdekében megteremti a település lakossága számára az életszínvonal növekedésének,...Tovább olvasom
