carcer

Latin szó, a római jogi forrásokban fogház, börtön jelentéssel használják. Ugyanilyen értelemben használják e szót régi hazai jogforrásaink is (1435. évi VIII. törvénycikk, 1567. évi XXVII. törvénycikk, 1723. évi XII. törvénycikk). A börtön és a tömlöc mint intézmény az egész középkorban jelen van büntetőjogunkban, amelyre törvények, dekrétumok és ítéletek és oklevelek sokasága utal. Középkori törvényeinkben a 15. századtól örökös fogságként, gyakrabban az eljárás során a vizsgálat idejére szóló fogvatartásként fordult elő. Ennek ellenére önállóan – különösen böjt vagy testi sanyargatás nélkül − ritkán alkalmazott szankcióról, hiányos és alkalmi intézményrendszerről (várbörtön, vármegyeház pincéje, tömlöc-carcer, arestum-árestom), így csak mint „a szankciórendszer egyik kései elemeként regisztrálható” büntetési neméről beszélhetünk.

Tudományterület:

Forrás:

Horváth Attila: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest, NKE, 2014. 516. o. Mezey Barna: Magyar jogtörténet. Budapest, Osiris, 2004. 197-198. o. Magyar Jogi Lexikon. II. kötet. Budapest, Pallas, 1898. 499-500. o.

Relációk