előtársaság
A gazdasági társaság a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától vagy ügyvédi, jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően a létrehozni kívánt társaság előtársaságaként működhet. Üzletszerű gazdasági tevékenységet az előtársaság a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtását követően folytathat. Az előtársasági jelleget fel kell tüntetni a társaság iratain és jognyilatkozatain, így a társaság neve mellett szereplnie kell a “b.a.”, azaz “bejegyzés alatt” rövidítésnek. Az ennek hiányában tett jognyilatkozat az alapítók együttesen tett jognyilatkozatának minősül abban az esetben, ha a cégbíróság a társaságot nem jegyzi be. Amennyiben a bíróság a gazdasági társaságot jogerősen bejegyzi, az előtársasági létszakasz megszűnik és az előtársaságként kötött jogügyletek a gazdasági társaság jogügyeleteinek minősülnek. A nyilvántartásba vételi kérelem jogerős elutasítása esetén az előtársaság az elutasításról való tudomásszerzést követően késedelem nélkül köteles megszüntetni és a kötelezettségeket a létrehozni kívánt társaság rendelkezésére bocsátott vagyonból kielégíteni.
Tudományterület:
Forrás:
Ptk. [3:101. §]; Vékás Lajos - Gárdos Péter (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz 1. kötet, Wolters Kluwer, Budapest, 2014. [317-319.o.]
Szerző:
Relációk
bizományi szerződés
Bizományi szerződés alapján a bizományos a megbízó javára a saját nevében ingó dologra adásvételi szerződés kötésére, a megbízó a díj megfizetésére köteles. A bizományi jogviszony – tekintettel annak közvetítői jellegére...Tovább olvasomtartozás-elismerés
A tartozáselismerés egyoldalú, címzett akaratnyilatkozat, melynek legfontosabb joghatása, hogy megváltoztatja a szóban forgó kötelmi jogviszonyban egyébként irányadó bizonyítási terhet, vagyis a nyilatkozat hatályosulását követően a tartozáselismerőt terheli annak bizonyítása, hogy...Tovább olvasomsemmisség
A semmisség a polgári jogi jogviszonyokban az érvénytelenség abszolút formája, mely esetén a semmisségi ok önmagában – a törvény erejénél fogva (ipso iure) – kiváltja a szerződés érvénytelenségét. A semmis...Tovább olvasomdeliktuális felelősség
A törvény tiltja a jogellenes károkozást. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. Minden károkozás jogellenes,...Tovább olvasomvegyes szerződés
A magánjogban a kötelmi jogi szerződéseket két nagy csoportra oszthatjuk: a nevesített és a nevesítetlen szerződések kategóriájára. A nevesítetlen szerződéseket vegyes és de facto innominát (ténylegesen nevsítetlen) megállapodásokra tudjuk tovább...Tovább olvasomjogosulti egyetemlegesség
Ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy a szolgáltatás egészét bármelyikük követelheti jogosulti egyetemlegességről beszélhetünk. A kötelezettet csak egyszeri szolgáltatás terheli, tehát a kötelezettség minden jogosulttal szemben megszűnik,...Tovább olvasomresiduum
A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni, melybe beletartozik mind a tényleges kár, az elmaradt haszon, valamint az indokolt költség. A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó...Tovább olvasomsaját részvény
A részvénytársaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket, ezek a saját részvények. Saját részvények megszerzése esetén a részvénytársaság az általa kibocsátott részvények...Tovább olvasomfeldultsági elv
A házassági bontójogban a vétkességi elv érvényesülése esetében a házasság felbontását csak akkor lehet kérni, ha valamelyik házastárs vétkesen megszegte a házasságból folyó kötelezettségét. Ilyenkor is kizárólag a vétlen fél...Tovább olvasomkereskedelmi szerződés
A kereskedelmi szerződések a gazdasági élet résztvevői, szereplői között létrejövő olyan viszonytípus, mely a gazdasági fejlődés, a forgalmi élet gyors változásai miatt állandóan véltozik, bővül. A Polgári Törvénykönyvön belül az...Tovább olvasomsurrogatum
A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni, azaz a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a káresemény meg sem történt volna. A teljes kártérítésbe beletartozik mind a tényleges kár,...Tovább olvasomtávollévők közötti szerződés
A fogyasztó és a vállalkozás között létrejövő fogyasztói szerződés. Jellegzetességét az adja, hogy a szerződést kötő felek nem egy térben vannak, hanem a távollévők közötti kommunikációt lehetővé tevő olyan eszköz...Tovább olvasoméletjáradéki szerződés
Életjáradéki szerződés alapján a járadékadásra kötelezett a járadékszolgáltatásra jogosult javára, annak haláláig, meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására, a járadékszolgáltatásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. Az életjáradékot havonta...Tovább olvasomfoglaló
A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. A Ptk. szerint foglalót nemcsak...Tovább olvasomCasus nocet domino elv
A Casus nocet domino a római jogban kialakult polgári jogi elv, a kártelepítési fajták egyike. Annak a kárnak a viselését jelenti, amely kárnak a megtérítését mástól (pl. károkozótól, biztosítótól) nem...Tovább olvasomkölcsönszerződés
Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. Az adós a kölcsönösszeg igénybevételére nem köteles....Tovább olvasomrészvénykönyv
A részvénytársaság a részvényesekről részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes nevét, közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek vagy ideiglenes részvényeinek...Tovább olvasomjóhiszeműség
A jóhiszeműség szubjektív, tudati állapot. Jóhiszemű az, aki nem tud, s kellő körültekintés tanúsítása mellett sem kellene tudnia a látszattal ellentétes valóságról. Rosszhiszemű ezzel szemben az, aki tud, vagy...Tovább olvasomlétesítő okirat
A létesítő okirat az alapítók jogi személy létrehozására irányuló szándékának írásbeli kifejezése. A létesítő okiratban a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni a jogi személy nevét,...Tovább olvasomkontraktuális felelősség
Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem...Tovább olvasom