felfolyamodás
A büntető perrendtartás a perorvoslatoknak kétféle fajtáját alkalmazza, a rendes és a rendkívüli perorvoslatokat. Rendes perorvoslatok: a felfolyamodás, a fellebbezés és a semmisségi panasz. A végzés ellen egyfokú felfolyamodásnak volt helye, amelyet a bíróság (ítélőtábla, illetve a Kúria) zárt ülésben, végzéssel intézett el. Érdemleges elintézés előtt elrendelhette az iratok kiegészítését és a felfolyamodásban foglaltakra nézve felvilágosítást kérhetett az eljáró bíróságtól. A felülvizsgáló bíróság a megtámadott végzést megváltoztathatta vagy megsemmisíthette, és a törvénynek megfelelően határozott. Ellenkező esetben a felfolyamodást elutasította. A polgári perrendtartás háromféle perorvoslatot ismert: a felfolyamodást, a fellebbezést és a felülvizsgálatot. A felfolyamodás az eljárás során, illetve egyéb bírósági végzések ellen beadható perorvoslat. A szovjet típusú diktatúra polgári eljárásjogában az egyfokú perorvoslat vált általánossá. Megszüntették a felülvizsgálat jogintézményét és a végzések elleni felfolyamodást is.
Tudományterület:
Forrás:
Horváth Attila: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest, NKE, 2014. 573-574. o.
Szerző:
Relációk
olmützi alkotmány
A birodalmi konstitúciók sorát az 1849. március 4-én a császári pátenssel kihirdetett olmützi alkotmány nyitotta meg. A miniszteriális abszolutizmus ideájából építkező dokumentum a centralizált Gesamtstaat (egységállam) ideálját valósította meg, nem...Tovább olvasombő
A bő, azaz a nemzetségfő politikai tekintélye a téli szállásokon zsúfoltságból adódó, s ezért gyakran előforduló konfliktusos helyzetek, viszályok megoldásában történő fellépése, bírókénti szereplése nyomán bontakozott ki. E tevékenysége során...Tovább olvasomcsaládfő
A nagycsalád élén a csaknem korlátlan hatalommal rendelkező családfő állt, aki általában a család férfiai közül a legidősebb vagy a legértelmesebb volt. Az öröklési rend nem volt egyértelmű. Bár általában...Tovább olvasomfelvilágosult abszolutizmus
A felvilágosult abszolutizmus a kortárs fiziokratáktól származó fogalom, amellyel azoknak az országoknak a politikai rendszereit jelölték, ahol az uralkodók (a Habsburg Birodalomban, Spanyolországban, Portugáliában, Poroszországban és Svédországban) egyfajta modernizációs technikával...Tovább olvasomFebruári Pátens
Az 1861-ben kibocsátott februári pátens az új kétkamarás birodalmi gyűlést korlátozott jogkörű testületté alakította át, melynek 343 helyéből a magyaroknak 85, Erdélynek 26, a horvátoknak 9, a cseheknek 54 hely...Tovább olvasomúriszék
A földesúri bíráskodás eredete a familiáris, a ház népe feletti bíráskodás volt, majd a földesúrral kölcsönös dologi kötelezettségben élők a királybírák helyett a földesúrhoz fordultak, aki tisztjeivel, valamint a falvakból...Tovább olvasomvirilizmus
A nyers virilizmus intézménye a legtöbb adót fizetők kijelölt összességét jelentette. A törvényhatóságok belső szervezete lényegében a cenzusos országgyűlési választójogon és a virilizmuson felépült törvényhatósági képviseletből és kezdetben a választott,...Tovább olvasomgyepű
A törzsek szállásait (akárcsak a magyar törzsszövetség egész területét) gyepűk és gyepűelvék keretezték. A gyepü természetes akadály volt, mocsaras, erdős vidék, amelyet őrök, lövők védelmeztek a fegyveres betörések ellen. A...Tovább olvasomadómegajánlás
Az országgyűlés (diéta) hatáskörei és tárgykörei az országgyűlés kialakulásával a szokásjog alapján folyamatosan bővülnek, és a 15–16. századra véglegesednek. Legfőbb hivatása a törvényhozás és ezen belül az adómegajánlás. Az országgyűlés...Tovább olvasomcenzúra
A véleményszabadság kezdetben szinte egyáltalán nem érvényesülhetett, mert a könyvnyomtatás feltalálása után szinte azonnal bevezették a cenzúra intézményét. Magyarországon először királyi és egyházi rendeletek vezették be a cenzúrát. Miksa 1570-ben...Tovább olvasomNemzeti Számonkérő Szék
A nemzetvezetői munkatörzset a nemzetvezető helyettese, a munkarendvezető irányította. A munkatörzs keretében nemzetpolitikai irodák alakultak, melyek átvették a minisztériumok jogkörének jelentős részét. Az irodák leghírhedtebbike az Országos Számonkérő Iroda (más...Tovább olvasomjobbágytelek
A jobbágy földesúrtól kapott parasztgazdaságát élethossziglan vagy örökösen saját kezelésébe vette, azt önállóan birtokolta és művelte (jobbágytelek), s ennek fejében járadékokkal (naturáliákkal, szolgáltatással) tartozott. Az általában százalékosan, hányadban meghatározott járadékokon...Tovább olvasomhitbizomány
Különös intézkedés a hagyatékban a hitbizományi megkötés. Királyi kegyelemmel lehetett hitbizományt alapítani primogenitúra szerint az elsőszülött, illetve annak lemenői javára, majorátus alapján a legidősebb fiú, őt követőleg azonban nem az...Tovább olvasomnádor
A nádor Magyarország legmagasabb országos, rendi méltósága, az ország első zászlósura volt. Szent István uralkodása alatt a királyi udvartartás vezetője, a királyi birtokok felügyelője, a királyi udvar gazdasági irányítója. Feladatait...Tovább olvasomkirályi vármegye
A királyi vármegye (comitatus, provincia, parochia) a patrimoniális királyság időszakában a középfokú területi igazgatás legfontosabb hazai szerve, az uralkodói hatalom lokalizálásának legfontosabb eszköze volt. Kialakulása Magyarország történetének arra a periódusára...Tovább olvasomdomus correctoria
Az első magyarországi javítóház, a szempci Domus Correctoria 1771-ben nyitotta meg kapuit. A javítóház a német-osztrák államokban kialakult azon felfogást tükrözi, mely nem tesz különbséget a büntetőintézet és a dologház...Tovább olvasomeretnekség
A kereszténység terjedésével párhuzamosan több szakadár mozgalom is kialakult. Ezeket a katolikus egyház eretnekeknek nevezte, mivel szembefordultak az egyház hivatalos tanításával, és az egyház által elítélt tévtanokat hirdettek, aszerint éltek....Tovább olvasomállamtanács
A birodalmi kormányzati uralkodói tanácsadó testületek voltak az I. Ferdinánd császár által felállított titkos tanácsok (1527), majd az úgynevezett konferenciák, amelyek elnevezése az évszázadok alatt változott. A feladatkörük a tanácsadás...Tovább olvasomdikasztérium
Az ókori görögök dikasterionnak nevezték a törvényszéket (társasbíróságot). Később dikasztérium alatt a jogtudósok olyan testületét értették, amely bírói hatóság nélkül, a bíróság kérelmére mondott jogi véleményt. Magyarországon dikasztériumnak hívtak 1848-ig...Tovább olvasomAranybulla
A magyar rendi alkotmány alapkartája az 1222-es Aranybulla. A II. András király által kibocsátott Aranybulla az első precedens a magyar alkotmánytörténetben, hogy olyan jogokat lehet a királlyal elfogadtatni, illetve megerősíttetni,...Tovább olvasom