Gazdasági hatalom
A gazdasági hatalom mások magatartásának befolyásolása gazdasági eszközökkel, s az ilyen befolyásolás képessége annak érdekében, hogy mások gazdaságilag jobban függjenek tőlünk, mint mi függünk másoktól. Ilyen területek közé tartoznak az élethez nélkülözhetetlen erőforrások (az alapvető élelmiszerek és az ivóvíz), illetve a gazdaság kulcsfontosságú tényezői (a tőke, az energia és az energiahordozók, az ipari nyersanyagok, az ipari kapacitás, a technológia, a képzett munkaerő és a piac) feletti ellenőrzés. Ha a gazdasági érdekérvényesítés szankciók vagy embargók formájában jelenik meg, akkor a kényszerítés hatalmáról beszélhetünk, ha azonban egy vonzó gazdasági modell, illetve a gazdasági jólét indukálta közeledés vagy mintakövetés formáját ölti, akkor egyértelműen a vonzás hatalmáról. A gazdasági hatalom – különösen a 21. században – szoros összefüggésben áll a katonai hatalommal.
Tudományterület:
Forrás:
Tálas Péter: A nemzetközi hatalmi viszonyok változása, geopolitikai következmények. In. Finszter Géza - Sabjanics István (szerk.): Biztonsági kihívások a 21. században. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2017. 18. o.
Szerző:
Relációk
fenyegetés
A fenyegetés a lehetséges veszélyek legmagasabb megnyilvánulási szintjét képviselő helyzetek, állapotok és folyamatok összessége. A fenyegetésnek meghatározható az eredete, a célja és az intenzitása is. Egy állam számára fenyegetést jelentenek...Tovább olvasomglobális biztonság
A globális biztonság fogalma a 20. század fejlődésének a terméke, kialakulása szorosan kapcsolódik a biztonság szűken vett értelmezésének (katonai biztonság) kiszélesedéséhez (átfogó biztonság). Ennek eredményeképpen a nemzetközi biztonságról szóló diskurzus...Tovább olvasomkontinentális biztonság
A kontinentális biztonság fogalma olyan állapotot jelent, amikor az államok egy egész földrész dimenziójában törekednek biztonsági igényeinek kielégítésére. A történelemben számos sikertelen (pl. napóleoni Franciaország, hitleri Németország) és számos sikeres...Tovább olvasomterrorizmus
Bár a terrorizmusnak nincs nemzetközileg elfogadott konszenzusos definíciója, tartalma viszonylag pontosan körülírható. A különböző terrorizmusdefiníciók közös elemei közé az erőszak használata és az erőszakkal való fenyegetés, a politikai célok, a...Tovább olvasomkatonai hatalom
A katonai hatalom mások magatartásának befolyásolása fegyveres erő alkalmazásával vagy az azzal való fenyegetéssel. A fegyveres erőszak alkalmazásának lényege a másik magatartására gyakorolt hatás, nem pedig az erőszakkal okozott veszteség...Tovább olvasomDiplomáciai hatalom
Diplomáciai hatalmon mások magatartásának diplomáciai eszközökkel való befolyásolásának képességét értjük, annak érdekében, hogy együttműködővé tegyük saját külpolitikánk céljainak elérése során. A diplomácia hatalom egyaránt érvényesülhet a kétoldalú kapcsolatokban, a multilaterális...Tovább olvasomkulturális diplomácia
A kulturális diplomácia egy adott állam széles értelemben vett kulturális értékeinek (művészet, tudomány, oktatás, világnézet, turizmus stb.) bemutatásával, vonzóvá tételével, cseréjével kívánja elősegíti az országok állampolgárai közötti kölcsönös megértést, s...Tovább olvasomnyilvános diplomácia
A nyilvános diplomácia (public diplomacy) a hagyományos, az államokra és nemzetközi szervezetekre fókuszáló külpolitikai kommunikációtól eltérő, szélesebb közönséget próbál tájokoztatni, befolyásolni, meggyőzni és megnyerni, beleértve ebbe egy másik ország közvéleményét...Tovább olvasomVálság
Válságok és válsághelyzetek a feszültségek olyan eszközökkel történő növelésével jönnek létre, amelyek még a háború szintje alatt maradnak. Mind az egyes államokon, mind a nemzetközi rendszeren belül látens konfliktusok tömege...Tovább olvasomVédelmi szektor
A katonai kérdésekkel foglalkozó védelmi szektor a biztonsági szektor gyakran szinonimaként használt fogalma, amely szűkebb a biztonsági szektornál, s nem különül el attól élesen. „Technikai” értelemben a védelmi (katonai) kérdésekkel...Tovább olvasomnemzeti biztonsági stratégia
A nemzeti biztonsági stratégia egy állam biztonságpolitikai céljait azonosító, abban súlypontokat képző, előíró szemléletű, a célok eléréséhez eszközöket és erőforrásokat rendelő, valamint a végrehajtót, a végrehajtás módját és időkeretét pontosan...Tovább olvasomszubjektív biztonság
A szubjetív biztonság egy-egy állam, nemzet és más közösség vagy az egyén által érzékelt fenyegetés, amelyet az objektív biztonsági tényezőkhöz (kihívásokról, kockázatokról, fenyegetésekről, illetve ezek elhárításának képességéről)kapcsolódó szubjektív érzelmi és...Tovább olvasompolitikai biztonság
A politikai biztonság az államok és kormányok azon képessége, mellyel biztosítják szuverenitásukat, legitimációjukat és nemzetközi elismertségüket a katonai és nem katonai fenyegetésekkel szemben. A politikai biztonság szempontjából minden olyan kihívás...Tovább olvasomHatalmi képességek
Egy állam nemzetközi hatalmi képességeit demográfiai adottságai (pl. népességszáma, demográfiai folyamatai), katonai képességei (haderejének létszáma és fegyverzete, erőkivetítési képessége), gazdasági teljesítménye (részesedése a világgazdaságból, helye a nemzetközi munkamegosztásban), technológiai fejlettsége,...Tovább olvasomGlobális nagyhatalom
Globális nagyhatalmaknak a globális hatalmi és érdekérvényesítési képességekkel rendelkező hatalmakat nevezzük. Bár számos olyan nagyhatalom van, amely a hatalmi képesség egy-egy területén globális érdekérvényesítési képességgel rendelkezik (pl. az ENSZ BT...Tovább olvasomregionális biztonság
A regionális biztonság a biztonság területi kiterjedésének lokális szintjét meghaladó szintje. Az érintett, s kellő eszközökkel rendelkező állam ekkor nemcsak a közvetlen szomszédságát, hanem az egész régiót saját biztonsági igényei...Tovább olvasomkatonai biztonság
A katonai biztonság államoknak, illetve kormányoknak az a képessége, amely biztosítják, hogy fennmaradjanak a belső vagy külső katonai fenyegetéssel szemben. A történelemben hosszú időn keresztül a katonai biztonság, illetve a...Tovább olvasombiztonságpolitikai szereplők
Mindazon cselekvő alanyok, akiknek tevékenysége, interakciói hatással vannak a biztonság nemzetközi vagy nemzeti szintű alakulására, befolyásolják a biztonsággal kapcsolatos folyamatokat A biztonságpolitikai szereplőket hagyományosan állami és nem állami biztonságpolitikai szereplőkre,...Tovább olvasomKemény hatalom
Bár a hard powert általában ‘kemény hatalomként’ fordítjuk le, tartalma miatt pontosabb lenne ‘a kényszerítés hatalma’ fogalmat használni. A kifejezés azokat a viselkedési formákat, eszközöket és politikákat tartalmazza, melyek kényszerítő...Tovább olvasomkockázat
A kockázatok olyan biztonságot veszélyeztető tényezőként határozhatók meg, amelyek egy adott közösséget érő, negatív hatású, konkretizálható kimenetelű esemény eshetőségét tartalmazzák. Ilyen esemény bekövetkeztekor sérülhetnek a közösségi/nemzeti érdekek, ezáltal veszteségek keletkezhetnek...Tovább olvasom