háború
A háború Clausewitz-i meghatározása: erőszak alkalmazása, hogy ellenfelünket saját akaratunk teljesítésére kényszerítsük. A mindennapi szóhasználatban az államok fegyveres összeütközése, amikor a politikai célok elérése érdekében hadra kelnek a fegyveres erők (a háború leghatékonyabb erői), de emellett folytatódik a küzdelem a gazdasági, a diplomáciai és más területeken is. Következésképpen a politikai szándék a cél, a háború pedig a cél elérésének eszköze csupán. A háború tehát egy egész része, és ez az egész maga a politika. A háború lényegében a politika törvényeinek engedelmeskedik. Általános megfogalmazás szerint a fegyveres küzdelem állapota, amely harci jellegű műveletek végrehajtásában fejeződik ki két fél, illetve államok, nemzetek vagy koalíciók között. Az ellenségeskedések a szemben álló felek között a formális hadüzenet megküldésével vagy anélkül is megkezdődhetnek. A háborút meghatározott és kinyilvánított politikai, katonai, illetve gazdasági célok érdekében folytatják.
Tudományterület:
Forrás:
1) Clausewitz, C. von (1961–1962): A háborúról. I. kötet. Budapest: Zrínyi Kiadó. 2. szakasz 13. 2) Monoszlay Gy. (1961–1962): Clausewitz szerepe és művének jelentősége a hadtudomány terén. (Bevezető). In. Clausewitz, C. von: A háborúról. I. kötet. Budapest: Zrínyi Kiadó. p. 13. 3) HM (2004): Katonai Kislexikon (3000). Budapest: HM HVK, Hadműveleti és Kiképzési Csoportfőnökség. p. 140.
Szerző:
Relációk
Honvédelmi és rendészeti bizottság
Az Alaptörvényben nevesített Honvédelmi bizottság az Országgyűlésről szóló törvény szerint kötelezően létrehozandó bizottság. A Honvédelmi és rendészeti bizottság (Bizottság) az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező, ügydöntő és a honvédelemmel, rendvédelemmel összefüggő...Tovább olvasommozgósítás
A) A mozgósítás az a folyamat, amellyel a fegyveres erőt esetleg részeiket a háborúra vagy más különleges jogrendi időszakra való felkészült állapotba helyezik. Ez magába foglalja a személyi állomány, az...Tovább olvasomcivil-katonai együttműködés(i képesség)
A civil és a katonai oldal, a kormányzati, nem kormányzati szervezetek, a nemzeti hatóságok, a nemzetközi szervezetek és a helyi lakosság között kiépített, fenntartott koordináció, valamit együttműködés a támogatott parancsnok...Tovább olvasomönkéntes tartalékos rendszer
Az önkéntes tartalékos rendszer kiépítése hozzájárul a Magyar Honvédség katonai képességeinek növeléséhez és a hazafiság eszméjének erősítéséhez. Az önkéntes tartalékos rendszernek képesnek kell lennie a munkaerőpiacról szakképzett, elhivatottsággal rendelkező, motivált,...Tovább olvasomhadijog
A hadijog (ius in bello /lat./ – a hadviselés nemzetközi jogi szabályai) a nemzetközi jog részeként a hadviselés módjaira és eszközeire, valamint a hadicselekményekkel érintett meghatározott személyek és dolgok védelmére...Tovább olvasomháború
A háború Clausewitz-i meghatározása: erőszak alkalmazása, hogy ellenfelünket saját akaratunk teljesítésére kényszerítsük. A mindennapi szóhasználatban az államok fegyveres összeütközése, amikor a politikai célok elérése érdekében hadra kelnek a fegyveres erők...Tovább olvasombéketeremtés
Az egymással szembenálló ellenséges felek megegyezésre bírása, alapvetően olyan békés eszközökkel, amelyekről az ENSZ Alapokmányának VI. fejezete rendelkezik. A béketeremtés olyan diplomáciai (esetlegesen megelőző katonai) tevékenységsorozat, amelyet a konfliktus keletkezése...Tovább olvasomHonvédelmi Tanács
Magyarország Alaptörvényében rögzített előírások szerint kihirdetett rendkívüli állapot (a hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye [háborús veszély]) esetén az ország honvédelmének legfelsőbb irányító szerve a Honvédelmi Tanács,...Tovább olvasomcivil kontroll (polgári ellenőrzés)
A civil kontroll azt a politikai, illetve intézményi normarendszert jelenti, amelyet a demokratikus országokban a fegyveres erők polgári irányítására és ellenőrzésére építenek ki. A civil kontroll legfőbb felelős gyakorlója a...Tovább olvasomvédelempolitika
A védelempolitika kormányzati szakpolitika, amely az államok, szövetségek háborúra való felkészülésével, a haderőinek fejlesztésével, alkalmazásával, a haderő és az egész védelmi szektor felépítésével, működésével kapcsolatos tevékenységeket vizsgálja. Magába foglalja a...Tovább olvasomhadelmélet
Az emberi ismeretek specifikus területe, sajátos társadalomtudományi elmélet. Ebben tükröződik a katonai műveletek elméletének, a hadügy jelenségeinek, folyamatainak objektív dialektikája: a jelenségeket összefüggéseikben, kölcsönhatásaikban, fejlődésükben, ellentétjeik és ellentmondásaik keletkezésében, a...Tovább olvasomhadügy
A hadügy a fegyveres küzdelem sikeres megvívását, vagy lehetőség szerinti elhárítását szolgáló elmélet és gyakorlat. A fegyveres erőkkel, felkészítésükkel, alkalmazásukkal, a fegyveres harc megvívásával, illetve elhárításával, valamint az ország katonai...Tovább olvasomhadszíntér
A hadszíntér az a földrajzi térség, ahol a hadviselő felek haderőiket összevonják, szétbontakoztatják és egységes hadászati elgondolás és terv alapján haditevékenységet folytatnak. Napjainkban (meghatározóan a hagyományos pusztító eszközökkel vívott fegyveres...Tovább olvasomkiberbiztonság
Napjainkban fokozott veszélyt jelent, hogy az informatikai fejlődést egyes államok, vagy nem-állami – akár terrorista – csoportok arra használhatják fel annak érdekében, hogy megzavarják az információs és kommunikációs rendszereket, kormányzati...Tovább olvasomterrorizmus
A terrorizmusnak nincs általánosan elfogadott meghatározása. A terrorizmus mögött mindig valamilyen leszámolási, visszacsapási, megfélemlítési szándék húzódik meg, ehhez társul egy politikai, ideológiai, vagy vallási eszme, amely az erőszak legitimációjául szolgál....Tovább olvasomvédelemgazdaság
A védelemgazdaság a gazdaság azon része, amely a védelmi erőforrások előállítását, valamint felhasználását végzi. A védelemgazdaság központi feladata a védelmi szükségleteket megtervezése és azok kielégítése békében, válság időszakában és háborúban....Tovább olvasomönkéntes tartalékos
Az önkéntes tartalékosok között megkülönböztetünk műveleti (ÖMT) és védelmi (ÖVT) tartalékost. Az ÖMT-s beosztások azok, amelynek békeidőszaki folyamatos vagy tényleges állománnyal való feltöltése nem elsődleges fontosságú, illetve nem biztosított, azonban...Tovább olvasomönkéntes haderő
Az önkéntes haderő tagjai nem a törvényben előírt kötelezettség alapján, hanem önként vállalva látják el a katonai szolgálatot. Nem azonos a zsoldossereggel, amelynek jellemzője az adott katonai feladatra vállalt speciális...Tovább olvasombefogadó nemzeti támogatás
A befogadó nemzet (pl. Magyarország, valamint a Honvédség és a honvédelemben résztvevő más szervek) által békeidőszakban, válság vagy háború (pl. rendkívüli állapotban, szükségállapotban, megelőző védelmi helyzetben, terrorveszélyhelyzetben, valamint váratlan támadás)...Tovább olvasomszerződéses állomány
A Magyar Honvédségben hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katonák teljesítenek szolgálatot. Szerződéses az a legénységi állományú, tiszthelyettesi, tiszti rendfokozatú katona, aki a katonai szolgálatot határozott időre szóló (határozott idejű) szerződésben...Tovább olvasom