hadiállapot

A hadiállapot a hadüzenet megtételével, az ultimátum lejártával, a hadiállapot kinyilvánításával, a hadicselekmények megkezdésével, vagy a felsoroltak nélkül is a szembenálló felek között létrejött különleges államközi jogviszony. Ennek a két állam között a békés kapcsolatok megszűnnek, ezt követően hadviselő felekké válnak. A háborúval mindig együtt jár a hadiállapot, de fennállhat akkor is, ha a szembenálló felek között még nem kezdődött meg, vagy szünetel a fegyveres küzdelem. A hadiállapot főbb joghatása a nemzetközi jog alapján: a) megszakadnak a szembenálló felek közötti diplomáciai kapcsolatok b) az ellenséges állam polgárjainak mozgását a hadviselő felek korlátozhatják, internálhatják őket, és jogaik védelmét a megbízott semleges állam látja el c) a kétoldalú megállapodások hatályukat vesztik d) a többoldalú szerződéseket felfüggesztik e) más államok nyilatkoznak a hadviselő felekhez való viszonyukról. Hadiállapot esetén hatályba lépnek a háborús rendelkezések, jogszabályok.

Tudományterület:

Forrás:

1) HM (2004): Katonai Kislexikon (3000). Budapest: HM HVK, Hadműveleti és Kiképzési Csoportfőnökség. p. 145. 2) Szabó J. (szerk.) (1995): Hadtudományi Lexikon. A-L. Budapest: MHTT. p. 446.

Relációk