háború
A háború Clausewitz-i meghatározása: erőszak alkalmazása, hogy ellenfelünket saját akaratunk teljesítésére kényszerítsük. A mindennapi szóhasználatban az államok fegyveres összeütközése, amikor a politikai célok elérése érdekében hadra kelnek a fegyveres erők (a háború leghatékonyabb erői), de emellett folytatódik a küzdelem a gazdasági, a diplomáciai és más területeken is. Következésképpen a politikai szándék a cél, a háború pedig a cél elérésének eszköze csupán. A háború tehát egy egész része, és ez az egész maga a politika. A háború lényegében a politika törvényeinek engedelmeskedik. Általános megfogalmazás szerint a fegyveres küzdelem állapota, amely harci jellegű műveletek végrehajtásában fejeződik ki két fél, illetve államok, nemzetek vagy koalíciók között. Az ellenségeskedések a szemben álló felek között a formális hadüzenet megküldésével vagy anélkül is megkezdődhetnek. A háborút meghatározott és kinyilvánított politikai, katonai, illetve gazdasági célok érdekében folytatják.
Tudományterület:
Forrás:
1) Clausewitz, C. von (1961–1962): A háborúról. I. kötet. Budapest: Zrínyi Kiadó. 2. szakasz 13. 2) Monoszlay Gy. (1961–1962): Clausewitz szerepe és művének jelentősége a hadtudomány terén. (Bevezető). In. Clausewitz, C. von: A háborúról. I. kötet. Budapest: Zrínyi Kiadó. p. 13. 3) HM (2004): Katonai Kislexikon (3000). Budapest: HM HVK, Hadműveleti és Kiképzési Csoportfőnökség. p. 140.
Szerző:
Relációk
NATO válságreagáló műveletek
Ez egy integrált katonai műveleti rendszer, amely magába foglalja a megelőzést, a gyors intézkedést, az ellentevékenységeket és a szükséges biztonsági lépések megtételét. Az egész tevékenység politikai ellenőrzés mellett valósul meg,...Tovább olvasomgazdasági háború
A gazdasági háború országoknak vagy országcsoportoknak olyan tevékenysége, amelynek célja gazdasági szankciók sorozatával rontani a potenciális ellenfél katonai, politikai és gazdasági helyzetét, fékezni hadigazdaságának növelését, és ezáltal gyengíteni hadipotenciálját, gazdasági,...Tovább olvasommozgósítás
A) A mozgósítás az a folyamat, amellyel a fegyveres erőt esetleg részeiket a háborúra vagy más különleges jogrendi időszakra való felkészült állapotba helyezik. Ez magába foglalja a személyi állomány, az...Tovább olvasomönkéntes haderő
Az önkéntes haderő tagjai nem a törvényben előírt kötelezettség alapján, hanem önként vállalva látják el a katonai szolgálatot. Nem azonos a zsoldossereggel, amelynek jellemzője az adott katonai feladatra vállalt speciális...Tovább olvasomháború
A háború Clausewitz-i meghatározása: erőszak alkalmazása, hogy ellenfelünket saját akaratunk teljesítésére kényszerítsük. A mindennapi szóhasználatban az államok fegyveres összeütközése, amikor a politikai célok elérése érdekében hadra kelnek a fegyveres erők...Tovább olvasombéketeremtés
Az egymással szembenálló ellenséges felek megegyezésre bírása, alapvetően olyan békés eszközökkel, amelyekről az ENSZ Alapokmányának VI. fejezete rendelkezik. A béketeremtés olyan diplomáciai (esetlegesen megelőző katonai) tevékenységsorozat, amelyet a konfliktus keletkezése...Tovább olvasombékeépítés
A békeépítés a konfliktus vagy a háború utáni rendezést, valamint az érintett térség visszavezetését jelenti a normális hétköznapokba. Azokat a támogatási, újjáépítési eljárásokat, továbbá politikai, gazdasági, szociális és katonai rendszabályokat...Tovább olvasomszolgálati idő
A szolgálati idő a honvédelmi és rendvédelmi szervek állományában (hivatásrendben) tényleges szolgálati viszonyban eltöltött időtartam, amelyhez a jogszabályokban megállapított jogok fűződnek. A tényleges szolgálati viszonyban töltött idő a hivatásos, illetve...Tovább olvasomhadviselés
A hadviselés a szembenálló álló felek fegyveres erejének háborús katonai műveletei, továbbá háborús küszöb körüli válságreagáló katonai műveleti alkalmazása, a hadtudomány elméletének és gyakorlatának elvei szerint. A hadviselési mód a...Tovább olvasomHonvédelmi és rendészeti bizottság
Az Alaptörvényben nevesített Honvédelmi bizottság az Országgyűlésről szóló törvény szerint kötelezően létrehozandó bizottság. A Honvédelmi és rendészeti bizottság (Bizottság) az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező, ügydöntő és a honvédelemmel, rendvédelemmel összefüggő...Tovább olvasomkritikus infrastruktúra
Magyarországon található azon eszközök, rendszerek vagy ezek részei, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, az egészségügyhöz, a biztonsághoz, az emberek gazdasági és szociális jólétéhez, valamint amelyek megzavarása vagy megsemmisítése,...Tovább olvasomcivil-katonai együttműködés(i képesség)
A civil és a katonai oldal, a kormányzati, nem kormányzati szervezetek, a nemzeti hatóságok, a nemzetközi szervezetek és a helyi lakosság között kiépített, fenntartott koordináció, valamit együttműködés a támogatott parancsnok...Tovább olvasomhonvédelmi felkészítés
A honvédelmi felkészítés a honvédelemben résztvevő állami, közigazgatási, rendvédelmi, nemzetgazdasági, társadalmi szervek, a lakosság és a fegyveres erő (Magyar Honvédség) felkészítése a tervezett honvédelmi, országmozgósítási és háborús feladatainak végrehajtására. A...Tovább olvasomhadiállapot
A hadiállapot a hadüzenet megtételével, az ultimátum lejártával, a hadiállapot kinyilvánításával, a hadicselekmények megkezdésével, vagy a felsoroltak nélkül is a szembenálló felek között létrejött különleges államközi jogviszony. Ennek a két...Tovább olvasombéketámogató műveletek
A béketámogató műveletek olyan összetett tevékenységek, amikor egy régióban vagy egy országban a béke, a biztonság, az emberi jogok tiszteletben tartásáért, vagy a függetlenség megőrzéséért – politikai szervezetek által hozott...Tovább olvasomgeopolitika
A geopolitika politikatudományi és politikai irányzat, amely az állam társadalmi-gazdasági viszonyait, fejlődését, nemzetközi törekvéseit elsősorban földrajzi tényezőkre vezetik vissza, azoknak meghatározó jelnetőséget tulajdonít. A geopolitika elmélete a 19. szd. végén,...Tovább olvasomhaderőszervezés
A hadtudomány egyik szakterülete, amely a haderő létrehozásával, béke- és hadiállománya meghatározásával, továbbá szervezeti struktúrája kialakításával és korszerűsítésével, a katonai szolgálat lefolyásával, a katonák jogaival és kötelezettségeivel, a mozgósítással kapcsolatos...Tovább olvasomtoborzás
A toborzás célja az üres vagy megüresedő, illetve létesítendő munkakörökre potenciális munkavállalók felkutatása, megnyerése, lehetőleg olyanoké, akik a munkaköri követelményeknek megfeleltethetők. Toborozni kell: a) a humánerőforrás tervezés során keletkező döntések...Tovább olvasomhadijog
A hadijog (ius in bello /lat./ – a hadviselés nemzetközi jogi szabályai) a nemzetközi jog részeként a hadviselés módjaira és eszközeire, valamint a hadicselekményekkel érintett meghatározott személyek és dolgok védelmére...Tovább olvasomhadkötelezettség
A hadkötelezettség (a katonai szolgálati kötelezettség és a járulékos kötelezettségek) a honvédelmi kötelezettség részeként, törvényi előírások alapján, az állampolgárok meghatározott részének személyesen teljesítendő kötelezettsége. Célja, hogy az arra kötelezett állampolgárok...Tovább olvasom