joggal való visszaélés
Az alanyi jogok nem gyakorolhatóak önkényesen, a joggal történő élés nem fordulhat át visszaélésbe. Minden alanyi jogot csak céljának megfelelően, rendeltetésével összhangban szabad gyakorolni és csak ekkor számíthat törvényi védelemre és elismerésre. Joggal való visszaélés esetén a látszat szerint egy jogosultság gyakorlásáról, jogos magatartásról van szó, ez azonban sérti a joggyakorlás magasabb szintű általános elveit (például az alkotmányos rendet, az igazságosság vagy az ésszerűség követelményét) A joggal való visszaélés legtipikusabb gyakorlati esetei: 1) fizikai behatások (veszélyeztetés, zavarás) 2) egyoldalú alakító jogok (például szerződéstől elállás, felmondás) rendeltetésellenes gyakorlása vagy nem gyakorlása illetéktelen előny fejéban 3) más személy cselekvési szabadságának korlátozása, kötelezettségteljesítés alapos ok nélkül való akadályozása (például szándékosan nem ad át iratokat, melyek a másik fél teljesítéséhez szükségesek lennének) stb.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
auditbizottság
A nyilvánosan működő részvénytársaságoknál kötelezően létrehozandó, legalább három főből álló független testület, amely a felügyelőbizottságot és az igazgatótanácsot segíti a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való...Tovább olvasomkáron szerzés tilalma
A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt. Ha az eset körülményeire tekintettel annak elszámolása a károkozó javára...Tovább olvasomhalál tényének bírói megállapítása
Halál tényének bírói megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a személy bizonyíthatóan meghalt, a halál helye és ideje biztos, de nem került sor a halotti anyakönyvi kivonat kiállítására, mert a...Tovább olvasomjogvesztő határidő
Az idő folyása általában kihat a jogok érvényesítésére. Ha az idő folyása valamely alanyi jogot a maga egészében megszűntet, és magát az érvényesítését is kizárja, jogvesztő (vagy záros) határidőről beszélünk....Tovább olvasomfelügyelőbizottság
A felügyelőbizottság (fb.) a gazdasági társaságok belső ellenőrző szerve, amelynek feladata az ügyvezetés ellenőrzése a gazdasági társaság érdekeinek megóvása érdekében. Fb. létrehozása nyilvánosan működő részvénytársaságoknál kötelező, a többi társasági formánál...Tovább olvasomöröklésről lemondás
Az öröklésről történő lemondás az örökhagyó és a törvényes örökös írásbeli szerződése, ebből következően még az örökhagyó életében kell megkötni. A lemondás köthető harmadik személy javára is. Ilyen esetben további...Tovább olvasomörökbefogadás
Az örökbefogadás az örökbefogadó, annak rokonai és az örökbe fogadott gyermek között rokoni kapcsolatot létesít az örökbefogadott gyermek családban történő nevelkedése érdekében. Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó szülő(k) vérszerinti gyermekének...Tovább olvasommögöttes apaság
Házasságon alapuló apasági vélelem alapján a gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy...Tovább olvasomnaturális obligatio
A bírósági úton nem érvényesíthető követelések. Az ilyen követelések érvényesen és hatályosan létrejött jogügyletekből származnak ugyan, de az állam azokhoz a kikényszeríthetőség lehetőségét mégsem kívánja biztosítani. Bírósági eljárásban nem lehet...Tovább olvasomáltalános szerződési feltétel
Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak...Tovább olvasomszavatossági igények
A kötelezett a hibátlan (szerződésszerű) teljesítésért szavatossággal tartozik. A szavatosság nem más, mint a hibátlan teljesítésért való, kimentést nem ismerő, objektív helytállási kötelezettség. A szavatosság magában foglalja a szolgáltatás fizikai...Tovább olvasomapport
A gazdasági társaságok tőkéje a tagok által rendelkezésre bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokból áll, a nem pénzbeli vagyoni betét az apport, a rendelkezésre bocsátás az apportálás. Tárgya lehet...Tovább olvasombérleti szerződés
Bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles. A bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet...Tovább olvasombetéti társaság
A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az...Tovább olvasomági öröklés
Az ági öröklés alapvető célja polgári jogi szempontból, hogy a leszármazó nélkül elhalálozott örökhagyó hagyatékában szereplő, leggyakrabban a szülőtől, illetve valamilyen felmenő rokontól ingyenesen (például örökölés vagy ajándékozás útján) eredeztethető...Tovább olvasomházasság
A házasság a magyar családjog alapvető jogintézménye, melynek jogi védelmét már az Alaptörvény is biztosítja. Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt...Tovább olvasomdeliktuális felelősség
A törvény tiltja a jogellenes károkozást. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. Minden károkozás jogellenes,...Tovább olvasomtipikus szerződés
A magánjogban a kötelmi jogi szerződéseket két nagy csoportra oszthatjuk: a nevesített és a nevesítetlen szerződések kategóriájára. A nevesített szerződések közé az atipikus és a tipikus kontraktusok sorolandóak, míg a...Tovább olvasombeszámítás
Amennyiben a polgári jogi jogviszonyban a szembenálló alanyok kölcsönösen követelnek is egymástól és tartoznak is egymásnak, a pénztartozások esetén lehetőség nyílik arra, hogy bármelyik fél (ha a jogi előfeltételek adottak)...Tovább olvasomalapítvány
Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. A Ptk. szerint az alapítvány az alapító okiratban meghatározott célt vagyonának felhasználásával valósítja meg....Tovább olvasom
