királyi kamara
A királyi kamarát 1528-ban állította fel I. Ferdinánd a gazdasági ügyek intézésére, a korona bevételeinek kezelésére (hadiadó, pénzverési, bányászati, és vámjog, harmincad, posta), valamint a Szent Korona főtulajdonjogát (birtok- és hűtlenségi ügyek) is ez a szerv érvényesítette. A magyar kamara nem volt alárendeltségi viszonyban az udvari kamarával, de az felügyeleti és ellenőrzési jogkört gyakorolt felette. A Magyar Kamara hatásköréből kivonták a hadiadó beszedését, a nemesérc bevételek, a sóbányászat és kereskedelem kezelését. A Magyar Kamara hatáskörét és önállóságát a 18. században kapta vissza. 1531-től a székhelye Pozsony volt. A Magyar Kamara az első magyar szakigazgatási szerv és kollegiális testület. Feladatai közé tartozott: a jövedelmek begyűjtése, pénztári műveletek. Feladata volt a pénzügyi ellenőrzés is, felügyelt a pénzverésre és az ezeket intézőkre. 1723-ig a hűtlenségi pereket is ő kezdeményezte. A magyar kamarát elnök irányította.
Tudományterület:
Forrás:
Horváth Attila: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest, NKE, 2014. 112-113. o.
Szerző:
Relációk
csendőrség
A csendőrség feladata általában a működési területén a személy- és vagyonbiztonságot megóvni, a békét és a közrendet fenntartani, a büntetőtörvények és -rendeletek megszegését feltárni, a megzavart rendet és békét helyreállítani,...Tovább olvasomdiarium
Az országgyűlésekben lefolytatott tárgyalásokról, vitákról, felszólalásokról és az ottani eseményekről nem hivatalos és hivatalos feljegyzések is születtek. Országgyűlési napló (diarium) felvétele és készítése már évszázados gyakorlat volt, a főrendiházi ülésekről...Tovább olvasomeretnekség
A kereszténység terjedésével párhuzamosan több szakadár mozgalom is kialakult. Ezeket a katolikus egyház eretnekeknek nevezte, mivel szembefordultak az egyház hivatalos tanításával, és az egyház által elítélt tévtanokat hirdettek, aszerint éltek....Tovább olvasomnősztehetetlenség
A házassági akadályok sorába tartozott a nősztehetetlenség, azaz az elhálás lehetetlensége. Az elhálást gátolhatta valamely harmadik személy boszorkánykodása, bűvös-bájos ténykedései, illetve valamelyik fél testi fogyatékossága, amely nem tette lehetővé a...Tovább olvasomnemzetség
A nagycsaládok nemzetségekbe („ágakba”) szerveződtek. E nemzetségek a rokonok azon csoportjai voltak, amelyek már nem tartották fönn a közös lakóhelyet, az együttes gazdálkodást és vezetést, de a vérségi összetartozást tudatosan...Tovább olvasomházi fegyelmi jog
Az a jog, amelyet a család és a háztartás rendje érdekében az apa és az anya vagy a gyám a szülői vagy gyámi hatalaom alatt álló gyermek felett gyakorol. Hogy...Tovább olvasomjobbágytelek
A jobbágy földesúrtól kapott parasztgazdaságát élethossziglan vagy örökösen saját kezelésébe vette, azt önállóan birtokolta és művelte (jobbágytelek), s ennek fejében járadékokkal (naturáliákkal, szolgáltatással) tartozott. Az általában százalékosan, hányadban meghatározott járadékokon...Tovább olvasomNemzeti Számonkérő Szék
A nemzetvezetői munkatörzset a nemzetvezető helyettese, a munkarendvezető irányította. A munkatörzs keretében nemzetpolitikai irodák alakultak, melyek átvették a minisztériumok jogkörének jelentős részét. Az irodák leghírhedtebbike az Országos Számonkérő Iroda (más...Tovább olvasomgyepű
A törzsek szállásait (akárcsak a magyar törzsszövetség egész területét) gyepűk és gyepűelvék keretezték. A gyepü természetes akadály volt, mocsaras, erdős vidék, amelyet őrök, lövők védelmeztek a fegyveres betörések ellen. A...Tovább olvasomhiteles hely
Latinul loca credibilia. A bírósági szervezetet a 13. század óta kiegészítő, sajátosan magyar közhitelességi szervezet. A hiteles hely egyházi intézmény, melynek tekintélye, hitelességre számot tartó pecsétje, s az oklevél kiállításához...Tovább olvasombécsi béke
A gazdasági, politikai sérelmek mellett a vallásszabadság érdekében felkelt Bocskai István kényszerítette ki a bécsi békét, amelynek értelmében a magyarországi főurakat, nemeseket, szabad királyi városokat, a véghelyen szolgáló katonákat vallásukban,...Tovább olvasomdomus correctoria
Az első magyarországi javítóház, a szempci Domus Correctoria 1771-ben nyitotta meg kapuit. A javítóház a német-osztrák államokban kialakult azon felfogást tükrözi, mely nem tesz különbséget a büntetőintézet és a dologház...Tovább olvasombüntetőparancs
A büntetőparancs olyan bírói határozat, amely a terhelt meghallgatása nélkül, csupán a feljelentés és a vádindítvány alapján állapítja meg annak büntetését. E határozat az ítélet hatályát nyeri, ha ellene a...Tovább olvasommezőváros
A mezővárosok királyi, főpapi (Vác, Várad, Nyitra, Veszprém) vagy nemes nagybirtokos (Kecskemét, Nyíregyháza, Nagykőrös, Pápa) földesúri hatalma alatt álló korlátozott szabadsággal, kiváltságokkal felruházott városok voltak. A királyi városok közvetlenül a...Tovább olvasomfőkegyúri jog
Az uralkodó személyes, fenntartott felségjogainak egyike a főkegyúri jog, amely a királynak a római katolikus egyház belső életének alakításához való joga: egyházszervezési, kinevezési és kegyúri jog. A királyi főkegyúri jog...Tovább olvasomfelelős kormány
A parlamentáris monarchiában a választott törvényhozásnak felelős kormányzat gyakorolja a hatalmat. A végrehajtó hatalmat a király nevében a független felelős kormány gyakorolja. Az uralkodó az államot kifejező elsődlegesen vagy kizárólag...Tovább olvasomForradalmi Kormányzótanács
A tanácsköztársasági fordulat és a hatalom átvétele után az új párt vezetői Forradalmi Kormányzótanács néven létrehozták az átvett államhatalom központi, országos szervét. 1919. március 21-én a Kormányzótanács deklarációja, a „Mindenkihez!”...Tovább olvasomfaggató per
A faggató perben, azaz a nyomozóelvű eljárásban (processus inquisitorius) az eljárási főfunciók összeolvadása következtében a vizsgáló, miután összegyűjtötte a bizonyítékokat, ő maga terjesztette a bíróság elé, sőt ő maga is...Tovább olvasomhitbizomány
Különös intézkedés a hagyatékban a hitbizományi megkötés. Királyi kegyelemmel lehetett hitbizományt alapítani primogenitúra szerint az elsőszülött, illetve annak lemenői javára, majorátus alapján a legidősebb fiú, őt követőleg azonban nem az...Tovább olvasomkegyelmezési jog
Az uralkodó személyes, fenntartott felségjogai közé tartozott a kegyelmezési jog. Az uralkodó kegyelmezési jogköre alapján egyének vagy személyek meghatározott csoportjának (közkegyelem, amnesztia) javára, a király eljárási vagy végrehajtási kegyelmet gyakorolhat....Tovább olvasom