kisállam
A kisállamoknak sem egyedül, sem csoportba szerveződve nincs jelentős befolyásuk a nemzetközi rendszer egészére. Önálló nemzetközi hatalmi képességeik korlátozottak, kompetenciájuk a nemzetközi rendszer egy-egy alrendszerére, saját közvetlen környezetükre terjed ki, ha ezt a nagyhatalmak nem kérdőjelezik meg. Hatalmi szempontból a kisállamiság nem az állam területének nagyságához és a lakosságszámához kötődik (ha így lenne, Izrael nem lehetne regionális nagyhatalom), hanem az ország képességeitől, teljesítményétől és nemzetközi magatartásától függ. A kisállamok nemzetközi pozíciójukat leginkább a diplomáciai hatalom révén erősíthetik (szervezeti tagság, szövetség, normakövető nemzetközi magatartás), továbbá úgy, ha geopolitikai adottságaikat jól használják ki. Mivel a nemzetközi hatalmi viszonyok dinamikusan változó jellegűek, ez lehetővé teszi a szereplők erősorrendbeli státuszváltását, általában organikus módon, de olykor akár viszonylag rövid idő alatt is. Egy kisállam a középhatalmi potenciálra tehet szert, egy középhatalom kisállami jellegzetességeket mutathat.
Tudományterület:
Forrás:
Tálas Péter: A nemzetközi hatalmi viszonyok változása, geopolitikai következmények. In. Finszter Géza - Sabjanics István (szerk.): Biztonsági kihívások a 21. században. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2017. 31. o.
Szerző:
Relációk
biztonság
A biztonság egyrészt a veszély és fenyegetések hiányát, másrészt a veszély és a fenyegetések elhárításának képességét jelenti. E képességek (intézmények, eszközök eljárások) többsége a politika bevett intézményrendszeréhez, a politika szokványos...Tovább olvasombiztonsági szektor
A biztonsági szektor mindazon állami intézmények, illetve szereplők összessége, amelyek az állam, az államhoz tartozó népesség biztonságának garantálásában szerepet játszanak. Ide tartozónak tekintjük az alapvető biztonságpolitikai szereplőket és jogkikényszerítő intézményeket,...Tovább olvasomVédelmi szektor
A katonai kérdésekkel foglalkozó védelmi szektor a biztonsági szektor gyakran szinonimaként használt fogalma, amely szűkebb a biztonsági szektornál, s nem különül el attól élesen. „Technikai” értelemben a védelmi (katonai) kérdésekkel...Tovább olvasomlokális biztonság
A lokális biztonság a biztonság területi kiterjedésének legalacsonyabb szintje, azaz a helyi biztonság. Tartalma szerint ez azt jelenti, hogy egy állam a közvetlen környezetében olyan feltételeket teremt, amelyek kiküszöbölik, illetve...Tovább olvasomnemzetközi biztonság
Olyan nemzetközi helyzet, amelyben a háború viselésének az akadályai és a kedvezőtlen feltételei erősebbek, mint a kedvezőek, vagyis kellő számban jelen vannak és járhatóak az erőszakos konfliktus-megoldás, konfliktus-elhárítás, konfliktus-átalakítás politikai,...Tovább olvasomkörnyezeti biztonság
A környezeti biztonság a helyi és a planetáris bioszféra, mint minden egyéb emberi tevékenység létfenntartó rendszerei fenntartásának biztosítása, a mikroszinttől (az egyes fajok védelmétől) makroszintig (a bolygó egészének megőrzéséig), a...Tovább olvasomgazdasági diplomácia
A gazdasági diplomácia az államok külgazdasági érdekeinek érvényesítése, beruházás és tőkevonzó képességének erősítése, s ezen eredményeként nemzetközi helyzetének javítása érdekében kifejlett diplomáciai tevékenység. A gazdasági diplomácia legfontosabb eszközei előnyös kereskedelmi...Tovább olvasombiztonságpolitika
A biztonságpolitika mint önálló szakpolitikai ágazat a fennálló társadalmi rend megőrzését vagy megváltoztatását célzó társadalmi intézkedések összeségét, vagyis mindazon állami törekvéseket jelenti, amelyekkel egy kormány igyekszik elhárítani azokat a nemzetközi...Tovább olvasompolitikai erőszakforma
Politikai erőszakformának a politikai célok érdekében felhasznált erőszak történetileg kialakult tipikus formáit nevezzük. A politikai erőszakformák osztályozásában a legkézenfekvőbb mód az erőszak kezdeményezője, illetve az erőszak célja alapján történő felosztás....Tovább olvasomglobális biztonság
A globális biztonság fogalma a 20. század fejlődésének a terméke, kialakulása szorosan kapcsolódik a biztonság szűken vett értelmezésének (katonai biztonság) kiszélesedéséhez (átfogó biztonság). Ennek eredményeképpen a nemzetközi biztonságról szóló diskurzus...Tovább olvasomKonfliktus
A legáltalánosabban elfogadott definíció szerint a konfliktus akaratérvényesítés erőszakos eszközökkel. A konfliktusnak azonban több definíciós szintje van. Alapvető kategóriaként magában foglalja legalább két félnek (államnak vagy államcsoportnak, szervezeteknek) egymással szemben...Tovább olvasombiztonságiasítás
Biztonságiasításnak azt a társadalom és a politikai vezetés közötti párbeszéd eredményeként létrejövő folyamatot nevezzük, amelynek során egy kérdésből biztonsági probléma válik és kilép a normál politika menetéből. A biztonságiasítás első...Tovább olvasomDemográfiai hatalom
A demográfiai hatalom a nemzetközi hatalom egyik összetevője, mert minden nemzet ereje alapvetően lakosaiból, állampolgáraiból ered. Azonos körülmények között a nagy népességszámmal rendelkező nemzetek általában nem tartanak a kis népességszámmal...Tovább olvasomterrorizmus
Bár a terrorizmusnak nincs nemzetközileg elfogadott konszenzusos definíciója, tartalma viszonylag pontosan körülírható. A különböző terrorizmusdefiníciók közös elemei közé az erőszak használata és az erőszakkal való fenyegetés, a politikai célok, a...Tovább olvasomregionális biztonság
A regionális biztonság a biztonság területi kiterjedésének lokális szintjét meghaladó szintje. Az érintett, s kellő eszközökkel rendelkező állam ekkor nemcsak a közvetlen szomszédságát, hanem az egész régiót saját biztonsági igényei...Tovább olvasomStratégia
A stratégia kifejezést eredetileg a hadviselésben használták, ahol a katonai műveletek legmagasabb szintjét, azaz a hadászatot jelentette. Napjainkban a stratégia egy hosszabb távú terv, amelynek célja egy bizonyos cél elérése...Tovább olvasomkülügyi hatalom
A külügyi hatalom kifejezés alapvetően alkotmányjogi kategória, s mindazoknak a hatásköröknek az összességét jelenti, amelyek egy államnak más államokhoz és nemzetközi jogalanyokhoz való közvetlen kapcsolatok alakítására vonatkoznak. Az egységes külügyi...Tovább olvasomkulturális diplomácia
A kulturális diplomácia egy adott állam széles értelemben vett kulturális értékeinek (művészet, tudomány, oktatás, világnézet, turizmus stb.) bemutatásával, vonzóvá tételével, cseréjével kívánja elősegíti az országok állampolgárai közötti kölcsönös megértést, s...Tovább olvasomszuverenitás
A nemzetközi jog alanyai közül csak az állam szuverén, azaz rendelkezik saját területén főhatalommal és saját ügyeiben dönthet jogilag függetlenül minden más államtól. Az állam belső szuverenitása az államnak azt...Tovább olvasomkülpolitikai stratégia
A külpolitikai stratégia egy állam külpolitikai céljait azonosító, abban súlypontokat képző, előíró szemléletű, a célok eléréséhez eszközöket és erőforrásokat rendelő, valamint a végrehajtót, a végrehajtás módját és időkeretét pontosan meghatározó...Tovább olvasom