kisállam
A kisállamoknak sem egyedül, sem csoportba szerveződve nincs jelentős befolyásuk a nemzetközi rendszer egészére. Önálló nemzetközi hatalmi képességeik korlátozottak, kompetenciájuk a nemzetközi rendszer egy-egy alrendszerére, saját közvetlen környezetükre terjed ki, ha ezt a nagyhatalmak nem kérdőjelezik meg. Hatalmi szempontból a kisállamiság nem az állam területének nagyságához és a lakosságszámához kötődik (ha így lenne, Izrael nem lehetne regionális nagyhatalom), hanem az ország képességeitől, teljesítményétől és nemzetközi magatartásától függ. A kisállamok nemzetközi pozíciójukat leginkább a diplomáciai hatalom révén erősíthetik (szervezeti tagság, szövetség, normakövető nemzetközi magatartás), továbbá úgy, ha geopolitikai adottságaikat jól használják ki. Mivel a nemzetközi hatalmi viszonyok dinamikusan változó jellegűek, ez lehetővé teszi a szereplők erősorrendbeli státuszváltását, általában organikus módon, de olykor akár viszonylag rövid idő alatt is. Egy kisállam a középhatalmi potenciálra tehet szert, egy középhatalom kisállami jellegzetességeket mutathat.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
gazdasági diplomácia
A gazdasági diplomácia az államok külgazdasági érdekeinek érvényesítése, beruházás és tőkevonzó képességének erősítése, s ezen eredményeként nemzetközi helyzetének javítása érdekében kifejlett diplomáciai tevékenység. A gazdasági diplomácia legfontosabb eszközei előnyös kereskedelmi...Tovább olvasomobjektív biztonság
Az objektív biztonság mindazon tényezők összessége (kihívások, kockázatok, fenyegetések, illetve ezek elhárításának képessége), amelyek – szemben a szubjektív biztonsági tényezőkkel (pl.: észlelésen, érzelmeken vagy az egyén pszichológiai sajátosságaiból adódó torzításokon...Tovább olvasomkatonai képesség
A katonai hatalom a katonai képességekből ered. A katonai képesség fogalmának meghatározása országonként eltérő lehet, de abban egyetértenek a definíciók, hogy a katonai képesség egy kívánt katonai cél vagy hatás...Tovább olvasombiztonságpolitikai szereplők
Mindazon cselekvő alanyok, akiknek tevékenysége, interakciói hatással vannak a biztonság nemzetközi vagy nemzeti szintű alakulására, befolyásolják a biztonsággal kapcsolatos folyamatokat A biztonságpolitikai szereplőket hagyományosan állami és nem állami biztonságpolitikai szereplőkre,...Tovább olvasomDiplomáciai hatalom
Diplomáciai hatalmon mások magatartásának diplomáciai eszközökkel való befolyásolásának képességét értjük, annak érdekében, hogy együttműködővé tegyük saját külpolitikánk céljainak elérése során. A diplomácia hatalom egyaránt érvényesülhet a kétoldalú kapcsolatokban, a multilaterális...Tovább olvasomKonfliktus
A legáltalánosabban elfogadott definíció szerint a konfliktus akaratérvényesítés erőszakos eszközökkel. A konfliktusnak azonban több definíciós szintje van. Alapvető kategóriaként magában foglalja legalább két félnek (államnak vagy államcsoportnak, szervezeteknek) egymással szemben...Tovább olvasomterrorizmus
Bár a terrorizmusnak nincs nemzetközileg elfogadott konszenzusos definíciója, tartalma viszonylag pontosan körülírható. A különböző terrorizmusdefiníciók közös elemei közé az erőszak használata és az erőszakkal való fenyegetés, a politikai célok, a...Tovább olvasomHáború
A háború erőszak alkalmazása annak érdekében, hogy az egyik fél rákényszerítse az akaratát a másik félre. A háború céljait mindig a politika határozza meg. Jellegét tekintve beszélhetünk totális (az ellenség...Tovább olvasomkisállam
A kisállamoknak sem egyedül, sem csoportba szerveződve nincs jelentős befolyásuk a nemzetközi rendszer egészére. Önálló nemzetközi hatalmi képességeik korlátozottak, kompetenciájuk a nemzetközi rendszer egy-egy alrendszerére, saját közvetlen környezetükre terjed ki,...Tovább olvasomkihívás
A kihívások testesítik meg a biztonságot veszélyeztető tényezők legáltalánosabb, legszélesebb kategóriáját. A kihívás olyan helyzetek és állapotok összességét jelenti, amelyek a lehetséges legalacsonyabb megnyilvánulási szinten negatívan befolyásolják az általánosan értelmezett...Tovább olvasombiztonsági helyzet
Olyan létfenyegetéssel, túléléssel járó helyzet vagy annak társadalmi érzete, melyet az állam vagy annak képviselői rendkívüli intézkedésekkel, a normál politikai menetből kiemelve, vagy speciális politikai kereteket teremtve képesek vagy kívánnak...Tovább olvasomregionális nagyhatalom
Regionális nagyhatalomnak azokat a hatalmakat tekintjük, amelyeknek demográfiai, gazdasági, katonai vagy diplomáciai képességeik révén alapvető befolyásuk van egy-egy földrajzi régión belül, s ezt a régión belüli szomszédjaik is elismerik, továbbá...Tovább olvasomkülpolitika
A külpolitika a nemzetközi rendszernek egy adott ország szempontjából való megközelítése, melynek részeként a hatalmon lévő pártok, érdekcsoportok egyezségre jutnak abban, mit kell tennie az államnak, hogy érdekeit minél hatékonyabban...Tovább olvasomHatalmi képességek
Egy állam nemzetközi hatalmi képességeit demográfiai adottságai (pl. népességszáma, demográfiai folyamatai), katonai képességei (haderejének létszáma és fegyverzete, erőkivetítési képessége), gazdasági teljesítménye (részesedése a világgazdaságból, helye a nemzetközi munkamegosztásban), technológiai fejlettsége,...Tovább olvasomnagyhatalom
Nagyhatalmaknak nevezzük azokat a hatalmakat a hatalmakat tekintjük, amelyek hatalmi képességeik révén nemcsak saját közvetlen régiójuk hatalmi viszonyainak meghatározó, integratív főszereplői, de emellett a nemzetközi hatalom egyik vagy másik területén...Tovább olvasomkockázat
A kockázatok olyan biztonságot veszélyeztető tényezőként határozhatók meg, amelyek egy adott közösséget érő, negatív hatású, konkretizálható kimenetelű esemény eshetőségét tartalmazzák. Ilyen esemény bekövetkeztekor sérülhetnek a közösségi/nemzeti érdekek, ezáltal veszteségek keletkezhetnek...Tovább olvasomkulturális hatalom
A kulturális hatalom mások magatartásának befolyásolása a széles értelemben vett kulturális vonzerő és a társadalmi modellérték által, illetve az ilyen befolyásolás képessége preferált külpolitikai célok elérése érdekében. A kulturális hatalom...Tovább olvasomnemzetközi biztonság
Olyan nemzetközi helyzet, amelyben a háború viselésének az akadályai és a kedvezőtlen feltételei erősebbek, mint a kedvezőek, vagyis kellő számban jelen vannak és járhatóak az erőszakos konfliktus-megoldás, konfliktus-elhárítás, konfliktus-átalakítás politikai,...Tovább olvasomVédelmi szektor
A katonai kérdésekkel foglalkozó védelmi szektor a biztonsági szektor gyakran szinonimaként használt fogalma, amely szűkebb a biztonsági szektornál, s nem különül el attól élesen. „Technikai” értelemben a védelmi (katonai) kérdésekkel...Tovább olvasomnemzeti biztonsági stratégia
A nemzeti biztonsági stratégia egy állam biztonságpolitikai céljait azonosító, abban súlypontokat képző, előíró szemléletű, a célok eléréséhez eszközöket és erőforrásokat rendelő, valamint a végrehajtót, a végrehajtás módját és időkeretét pontosan...Tovább olvasom
