kistérség

A megye és a településszint között elhelyezkedő alsó középszint egyik jellegzetes területszervezési szintje a rendszerváltást követő Magyarországon. Az 1990-es években némi leegyszerűsítéssel két altípusát különböztethettük meg: a központilag definiált és lehatárolt kistérségeket (a KSH 1994. január 1-jén hatályba léptetett, majd többször módosított statisztikai kistérségi rendszere) és a különféle önszerveződő kistérségeket (intézményfenntartó és komplex, területfejlesztési célú társulások, vidékfejlesztési társulások). A 2000-es években a kistérségi szint domináns szereplőjévé a többcélú kistérségi társulások váltak, miután a 2004. évi CVII. törvény a mindenkori éves költségvetési törvényben elkülönített ösztönző támogatást irányozott elő a statisztikai kistérségek határaihoz igazodó, meghatározott feladatokat ellátó társulások számára. 2010 után a többcélú kistérségi társulások – a járások felemelkedésével párhuzamosan – az ösztöntő támogatások elapadása miatt súlytalanná váltak.

Forrás:

Buskó Tibor László: Kistérségi identitás a rendszerváltás utáni Magyarországon. Budapest, Equinter Kiadó, 2009 [9-17. o.] 2004. évi CVII. Törvény a települési önkormányzatok többcélő kistérségi társulásairól.

Relációk