közfoglalkoztatás

Az egységes közfoglalkoztatási rendszer egy sajátos átmenetet képez az aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök, valamint a rászorultsági alapú szociális ellátások között. A közfoglalkoztatási rendszernek az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökhöz hasonló eleme, hogy alapvetően foglalkoztatási forma, amelynek célja, hogy elősegítse az álláskeresők és az aktív korú inaktívak visszatérését a nyílt munkaerőpiacra azzal, hogy munkatapasztalatokat biztosít. Azonban a foglalkoztatásban való részvétel munkajogi szabályai jelentősen eltérnek a nyílt munkaerőpiac általános szabályrendszerétől, a Munka Törvénykönyve szabályaitól, s a foglalkoztatásért való díjazás is alacsonyabb a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony alapján kapható díjazásnál. A közfoglalkoztatáshoz alapvetően az álláskeresők, a megváltozott munkaképességűek, valamint a segélyezettek férnek hozzá, így ez a foglalkoztatás egyfajta jövedelmet biztosító szociális ellátásként is értelmezhető.

Forrás:

Hoffman István: Bevezetés a szociális jogba. Budapest, ELTE ÁJK, 2015. [78. o.] 2011. évi CVI. Törvény a közfoglalkoztatásról, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó és egyéb törvények módosításáról. 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Relációk