létminimum
A létminimum összege azt mutatja, hogy mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény, a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő szükségletek kielégítését. A létminimumérték kiszámítását az élelmiszer-fogyasztás normatív értékéből kiindulva, az élelmiszereket a normatívához hasonló értékben fogyasztó háztartások fogyasztási adatainak felhasználásával végzik. A létminimumérték az élelmiszer-normatíván túl tartalmazza az élelmiszereken kívüli szükségletekre fordítandó összegeket is.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
funkcionalizmus
Olyan társadalomtudományi elméleti irányzat, amely szerint a társadalmi jelenségekre az általuk betöltött funkciók alapján lehet a legtermékenyebb magyarázatot adni – más szóval az alapján, hogy az adott események miként járulnak...Tovább olvasomcsalád
A társadalmak alapegysége. Olyan együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait házassági vagy leszármazási, más szóval vérségi (esetleg örökbefogadási) kapcsolat köti össze. A család felnőtt tagjai felelősek a következő generáció felneveléséért. Bár...Tovább olvasomslum
Az angol slum kifejezést használja a magyar szakirodalom is a városok, elsősorban nagyvárosok fizikailag leromlott állapotú és szegények által lakott városrészeinek megnevezésére. A magyar „nyomornegyed” kifejezés a slum kifejezésnél valamivel...Tovább olvasomúj vallási mozgalmak
A közelmúltban a fejlett országokban megjelent, tág értelemben véve vallásos jellegű és spirituális csoportok, kultuszok és szekták széles köre amelyek a „mainstream” vallások mellett alakultak ki. Ebbe a körbe tartoznak...Tovább olvasomszekularizáció
Folyamat, amelynek során a vallás és az egyház szerepe és befolyása egyre csökken. Bár a modern társadalmak egyre nagyobb mértékben szekularizálódtak, a szekularizáció mértékének a megállapítása igen összetett feladat. A...Tovább olvasomdiaszpóra
Egy etnikai populáció szétszóródása eredeti lakóhelyéről idegen területekre, gyakran kényszerítő erők vagy traumatikus körülmények között. A diaszpórák általában megfelelnek a következő kritériumoknak: 1) az eredeti szülőföldről valamely más régióba vagy...Tovább olvasomfeminista elméletek
Szemléletmód, amelyben a társadalmi világ elemzésében a társadalmi nem (gender) középponti szerepét kap, és főként a nők sajátos tapasztalatait hangsúlyozza. A feminista politikai gondolkodás két fő kérdés köré összpontosul: először...Tovább olvasomelsődleges szocializáció
Az a folyamat, amelynek során a gyerekek megtanulják annak a társadalomnak a kulturális normáit, amelybe beleszülettek. Az elsődleges szocializáció csecsemő- és kisgyermekkorban zajlik, ez a kulturális tanulás legintenzívebb időszaka. A...Tovább olvasoméletminőség
A társadalom tagjainak az élet nem anyagi dimenzióiban való „jólléte”. A fogalom bevezetése a társadalomtudományokba azon a felismerésen alapul, hogy a magas anyagi életszínvonalon kívül lelki, szociális stb. szükségletek kielégítése...Tovább olvasometnikai kisebbségek
Etnikai kisebségi csoportnak tekintjük az olyan közösséget, amelynek tagjai egy olyan közös kulturális identitástudattal rendelkeznek, amely megkülönbözteti, elkülöníti őket a körülöttük élő más csoportoktól. Az etnikai kisebbségekkel szembeni előítélet és...Tovább olvasomnemi szerepek
A nemi szerepeken azokat a társadalmi szerepeket, tevékenységeket, magatartásokat értik, amelyeket a társadalom a két nem tagjaitól elvár, vagy „férfiasnak” vagy „nőiesnek” tekint. A társadalomtudományban uralkodik az álláspont, hogy a...Tovább olvasomkisebbségi csoport
Bár statisztikai értelemben sokféle kisebbségről beszélhetünk (így a 180 centiméternél magasabb köztisztviselők csoportjáról is), mégis a társadalomtudomány egy adott társadalom azon csoportját tekinti kisebbségnek, akik valamely sajátos fizikai vagy kulturális...Tovább olvasomkonfliktuselmélet
Társadalomtudományi szemléletmód, amely szerint az emberi társadalmak alapvető jellemzője a tagjaik között fennálló konfliktus, így a kutatók figyelme a társadalmi feszültségekre, választóvonalakra és egymással versengő érdekekre kell, hogy irányuljon. A...Tovább olvasomegyenlőség
Megkülönböztethető a pozíciók egyenlősége és a pozíciókba való bejutás esélyeinek egyenlősege. A pozíciók egyenlősége azt jelenti, hogy a társadalom minden tagjának, foglalkozásától, iskolai végzettségétől stb. függetlenül, egyenlő a jövedelme. Tágabb...Tovább olvasomelidegenedés
Annak érzete, hogy emberi mivoltunkkal összekapcsolódó képességeinkkel másvalaki rendelkezik, így az ember idegenül érzi magát a társadalomban, nem kötődik ahhoz és nem számíthat a társadalom segítségére, ha arra szüksége van....Tovább olvasomdiszfunkció
A funkcionalista elméletek szerint a társadalmi élet olyan vonása, olyan jelenség, amely nem illeszkedik az adott társadalmi rendszer keretei közé vagy e rendszeren belül feszültségeket kelt, gyakran akadályozza a fő,...Tovább olvasomhatalom
Egyéneknek vagy egy csoport tagjainak az a képessége, hogy bizonyos célokat elérjenek vagy érdekeiket érvényesítsék. Az a viszony, amelyben a hatalmat birtokló személynek módja van arra, hogy a hatalminak alávetett...Tovább olvasomracionalizálódás
Weber által használt fogalom annak a folyamatnak a leírására, amelynek során a pontos kalkuláció és szervezés módjai, beleértve az absztrakt szabályok és eljrások használatát, meghódítják a társadalmat. A folyamat során...Tovább olvasomtársadalmi rétegződés
A társadalom csoportjai között fennálló, a különböző ismérvek – mint a foglalkozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely – alapján definiált társadalmi kategóriák, helyzetének, életkörülményeinek, életmódjának strukturált különbségei. Ezek a strukturált...Tovább olvasomelit
A rétegződés során kialakuló, a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú – az uralkodó osztálynál kisebb csoport. Az elitcsoportok minden társadalmi szférában jelen vannak, így beszélhetünk politikai-, gazdasági-, kulturális elitről,...Tovább olvasom