lőfegyverhasználat
A legsúlyosabb rendőri kényszerítő eszköz, mely akár az élet jogszerű kioltásával is járhat. A rendőrt a lőfegyverhasználati jog – a jogos védelem és a végszükség esetein kívül – a törvényben foglaltak szerint illeti meg.
A rendőr lőfegyvert használhat pl.:
– az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására,
– a saját élete, testi épsége, személyi szabadsága ellen intézett támadás elhárítására.
A lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie:
– felhívásnak, hogy a felhívott a rendőri intézkedésnek engedelmeskedjék,
– más kényszerítő eszköz alkalmazásának,
– figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik,
– figyelmeztető lövésnek.
A lőfegyverhasználatot megelőző fenti intézkedések azonban részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem az intézkedés eredményességét, a rendőr vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
területi polgárőr szövetség
A Ptv. szerint területi polgárőr szövetségnek minősül a polgárőr egyesületek olyan szövetsége, amelyet azonos megyében (fővárosban) székhellyel rendelkező polgárőr egyesületek alkotnak, a törvényben meghatározott feladatokat látja el és az Országos...Tovább olvasombelső bűnmegelőzési szerv
A rendőrséget szervezeti értelemben három, horizontálisan (nem egymásnak alárendelten) elkülönült szerv alkotja, melyek közül az egyik a – teljes nevén – belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv. Jelenlegi elnevezése:...Tovább olvasomtérfelügyeleti rendszer
A térfelügyeleti rendszer az elektronikai vagyonvédelmi rendszerek egyik típusa. A magánbiztonság területén az Szvmt. szerint a térfelügyeleti rendszer rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett vagy – törvény felhatalmazása alapján – a...Tovább olvasomBecsületbíróság
A Hszt. alapján létrejött sajátos, felülbírálati jogkörű testület, mely meghatározott joghátrányok alkalmazása esetén a hivatásos állomány tagjának kérelmére hívható össze. Dönt a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának fenntarthatóságáról. A hivatásos...Tovább olvasomállományilletékes parancsnok
A Hszt. szerint az állományilletékes parancsnok a rendvédelmi szerv általános munkáltatói jogkört gyakorló azon hivatásos állományba tartozó elöljárója vagy nem hivatásos állományba tartozó munkahelyi vezetője, aki a rendvédelmi szerv olyan...Tovább olvasomrendőrségi szakszolgálatok
A rendőrség szolgálati szabályzata szerint a rendőrség feladatainak ellátását szolgálati ágakra, szolgálatokra és szakszolgálatokra lebontva kell megszervezni. A szakszolgálatok a következők: – az ellenőrzési szakszolgálat, – a gazdasági szakszolgálat, –...Tovább olvasomszemély- és vagyonőr
A magánbiztonság területén a személy- és vagyonőr az Szvmt. szerint nem más, mint a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy. A személy- és vagyonőr jogosultságait a törvényben meghatározottak szerint vagy...Tovább olvasomelfogás és előállítás
Rendőri intézkedés. Az Rtv. szerint a rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt (kötelező esetek), – akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek, –...Tovább olvasomközbiztonság
Rendészeti szempontból a közbiztonság – legegyszerűbben fogalmazva – olyan jogi tárgy, mely a védendő értékek összességét foglalja magába. A rendészet (és különösen a rendőrség) elsődleges feladatai közé tartozik a közbiztonság...Tovább olvasomOrszágos Polgárőr Szövetség
Az Országos Polgárőr Szövetség (rövidítve: OPSZ) az önkormányzás elvén alapuló közhasznú jogállású köztestület. Ebből a szempontból jogállása sajátos, mivel a köztestület nem civil (társadalmi) szervezet, szemben a további polgárőr szervezetekkel. ...Tovább olvasomfelvilágosítás kérés
Rendőri intézkedés. Az Rtv. szerint a rendőr a feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a rendőri feladatok teljesítéséhez...Tovább olvasomnemzetbiztonsági védelem
A nemzetbiztonsági védelem célja a védelem alá eső tisztségeket betöltő személyek tevékenysége ellen irányuló, valamint ezen személyek tevékenységéhez kötődő védett információk jogellenes megszerzését célzó leplezett törekvések felderítése és elhárítása. A...Tovább olvasomNemzeti Adó- és Vámhivatal
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (rövidítve: NAV) besorolása a Ksztv. és a NAV-ról szóló törvény alapján: államigazgatási szerv, azon belül központi hivatal, mely államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellát....Tovább olvasomtermészetvédelmi őr
A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős állami szerv (nemzeti park igazgatóság) szervezetében működő természetvédelmi őrszolgálat – intézkedésre jogosult, egyenruhával és szolgálati lőfegyverrel ellátott – tagja. A természetvédelmi őrszolgálat törvényi...Tovább olvasomInformációs Hivatal
Rendvédelmi szerv, azon belül polgári nemzetbiztonsági szolgálat. Rövidítése: IH. Egyebek közt: – megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, külföldi eredetű, a nemzet biztonsága érdekében...Tovább olvasomrendvédelmi szerv
A rendvédelmi szervek különleges feladat- és hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervek. A Ksztv. szerint a következő szervek tartoznak ide: – a rendőrség, – a büntetés-végrehajtási szervezet, – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,...Tovább olvasomNemzeti Bűnmegelőzési Tanács
A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács a Kormány által a Ksztv. rendelkezései alapján létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző testület. A Kormány a Tanácsot a magas szintű közbiztonság megteremtése és fenntartása,...Tovább olvasompolgárőrség
A polgárőrség Magyarországon a rendszerváltás folyamatában kialakult, a civil önvédelmi szektor részeként az egyik legnagyobb létszámú és legsikeresebb szervezet. A polgárőr szervezetek megalakulásának alapját az egyesülési jog képezi: ezek tehát...Tovább olvasomszemély- és vagyonvédelmi tevékenység
A magánbiztonság területén az Szvmt. szerint személy- és vagyonvédelmi tevékenységnek minősül: – a természetes személyek életének és testi épségének védelme, – az ingatlan, illetve ingóság őrzése, – a szállítmány kísérése,...Tovább olvasombiztonság
A biztonság – rendészeti szempontból – felfogható statikus és dinamikus állapotként is. Statikusan nézve a biztonság egy kockázatok és veszélyek nélküli állapotot jelöl. Ilyen azonban a társadalmi folyamatok területén nem...Tovább olvasom