motiválás
Motiválás alatt azt értjük, amikor valaki pl. a munkahelyi vezető rá akar venni valakit pl. a beosztott munkatársát valaminek a megtételére, és cserébe kínál, felajánl, biztosít számára valamit. Ez a valami lehet pl. fizetésemelés, prémium vagy elvont dolog, pl. szabadidő, soron kívüli előléptetés, előre sorolás, vagy akár valaminek a megvonása is pl. nehezebb feladatok adása, a teljesítményelvárás megemelése, rosszabb munkakörülmények közé helyezés, jövedelemcsökkentés. A külső motiválás tehát a jutalmazás és a büntetés szisztematikus alkalmazása a korábbi korok elfogadott és bevált formája volt, mára azonban a fejlődés, az eredményes működés gátját jelenti a szervezeti működés legtöbb területén így a közszolgálatban is. A külső motiválás ellen szóló érvek: kioltja a belső motivációt, akadályozza a kreativitást, csábít az erkölcstelenségre, függővé tesz, a hosszan ható hasznokkal szemben a rövid távú előnyöket támogatja, elnyomja a jó cselekedetek iránti természetes vágyat.
Tudományterület:
Forrás:
Szakács Édua: Az ösztönzés és a motiváció új útjai és lehetőségei a közszolgálatban. In.: Dr. Szabó Szilvia - Dr. Szakács Gábor: Közszolgálati HR-menedzsment. NKE Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest, 2015 (147-168. o.)
Szerző:
Relációk
próbaidő
A próbaidő a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó jogintézmény, amely a munkaviszony megszüntetése esetén a garanciális feltételek érvényesülését korlátozza. A Munka Törvénykönyvének megfelelően a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben próbaidőt állapíthatnak...Tovább olvasomnemzetközi emberierőforrás-menedzsment
A nemzetközi emberierőforrás-menedzsmentet nem tekinthetjük az emberierőforrás-gazdálkodás következő fejlődési szakaszának. Ez esetben inkább olyan társadalmi változásokhoz pl. a globalizáció térnyeréséhez, a nemzetközi multikulturális környezet erősödéséhez, a munkaerő szabad áramlásához, a...Tovább olvasomértelmi intelligencia és kompetencia
Az értelmi intelligencia az elme azon elemző és megkülönböztető képessége, amely a környezethez való adekvát alkalmazkodást, a helyzetek megfelelő értelmezését, a jól strukturált gondolkodást, a viselkedés megszervezését és kivitelezését teszi...Tovább olvasommunkaköralapú munkavégzési rendszer
A jelenleg ismert négyféle alapvető munkavégzési rendszermegoldás közül a munkaköralapú munkavégzési rendszer meghatározó szerepet foglal el, hisz egyaránt megtalálható a közszolgálatban és a versenyszektorban is. A munkaköralapú rendszermegoldásnál a munkakört...Tovább olvasomtávoktatás
A tanulás atipikus formája, amikor a közvetlen irányítás helyett a közvetett irányítás kapja a főszerepet. A távoktatásban a tanulás önirányítása meghatározó jelentőségű. A távoktatásra jellemző a didaktikai szerkezet zártsága, a...Tovább olvasomkompetencia alapú munkavégzési rendszer
Kompetencia alapú munkavégzési rendszeralkalmazásról akkor beszélünk, amikor megszűnik a munkaköralapú rendszer hagyományosan értelmezett státusza, az egy ember által betöltött egy munkakör elve, illetve gyakorlata, és ezt a metódust felváltja a...Tovább olvasomcoaching
A “coaching” angol szó, szótári jelentése: előkészítés, felkészítés, illetve edzés. Legtöbben azonban a tanácsadáshoz közelítő tartalommal használják. A coaching célja, hogy fokozza mások teljesítményét és hangsúlyozza az érintettek tanulási képességeit....Tovább olvasomszemélyzeti menedzsment
A személyzeti menedzsment az emberierőforrás-gazdálkodás második fejlődési szakaszának tekinthető, amely jellemzően a második világháború után kezdődött és az 1980-as évek közepéig tartott. Ebben az egyre specifikusabbá és komplexebbé váló szakaszban...Tovább olvasomstrukturált interjú
A stratégiai alapú, integrált emberierőforrás-gazdálkodás humán folyamataira és humán funkcióira jellemző jegyek, minőségi mutatók, tendenciák megállapítására, a SWOT és egyéb elemzések elkészítésére, tudományos kutatások, felmérések, igénymeghatározások, közvéleménykutatások stb. lefolytatására szolgáló,...Tovább olvasomhumán generalista
Az emberierőforrás-gazdálkodással összefüggő feladatok jelentős hányadának ellátására – elméleti és gyakorlati szinten – felkészült, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező szakembert humán generalistának nevezik. A humán generalista átlátja az emberierőforrás-gazdálkodás humán folyamatait...Tovább olvasomkarrieralapú munkavégzési rendszer
A karrieralapú munkavégzési rendszer a közszolgálatok jelentős hányada által alkalmazott olyan zártrendszerűnek nevezett, alapvetően a munkavállaló személyéhez – az iskolai végzettséghez, a letöltött szolgálati időhöz és a teljesítendő feladathoz –...Tovább olvasomkarriermenedzsment
Karrier-vagy életpálya menedzsmentnek nevezik azt a tevékenységet, melynek során – a kölcsönös előnyök reményében – az egyén sikercéljai megvalósításához a munkaadó beruházási célzattal anyagi és nem anyagi támogatást, segítséget nyújt....Tovább olvasommunkakörbővítés
Munkakörbővítésnek nevezzük azt a munkakörtervezési, munkavégzési rendszermodellt, amely során a munkavállalónak a korábban ellátott szűkebb feladatkörét újakkal egészítik ki. Ezáltal olyan szélesebb, összetettebb munkakört alakítanak ki, amely – az előzetes...Tovább olvasommódszertani és szolgáltató központ
A módszertani és szolgáltató központok osztott szolgáltatási modellt megvalósító, a magasabb hozzáadott értékű tevékenység elérését támogató olyan központosított szervezetek, szervezeti egységek, amelyek általában a létrehozó szervezeten túl egyéb felhasználóknak is...Tovább olvasomkompetenciaelemzés
A kompetenciaelemzés a munkakörelemzés és a munkakör-értékelés részeként vagy ezektől függetlenül is elvégezhető elemzési és értékelési módszer. A kompetenciaelemzés alkalmazása lehetőséget biztosít a felhasználók számára, hogy a meghatározott elemzési és...Tovább olvasomgyakornok
Gyakornoknak nevezzük azt szakképesítéssel, illetve felsőfokú oklevéllel, diplomával, esetleg rövidebb idejű munkatapasztalattal rendelkező pályakezdőt, aki a választott hivatása, munkaköre betöltésére való felkészülése első stációjaként – még nem véglegesített alkalmazottként –...Tovább olvasomteljesítményértékelés
A hatékony teljesítményirányító rendszer harmadik fázisa a teljesítményértékelés. Az évente általában egyszer, formális kereteken belül, az értékelő vezető és az értékelt munkatárs között lezajló, a kitűzött célok és elvárások teljesülési...Tovább olvasombekerülés a közszolgálatba
Az emberierőforrás-áramlás és -fejlesztés humán folyamatának egyik részfolyamatáról van szó, amikor a közszolgálatba történő bekerülés kérdését vizsgáljuk. Ez a részfolyamat általában a toborzásból, a pályáztatásból, a kiválasztásból, az ösztöndíjas, a...Tovább olvasomtanuló szervezet öt alapelve
A tanuló szervezet öt alapelve egységes rendszerbe foglalja azokat a tényezőket, amelyek a tanuló szervezetté válást, a szervezeti célok fokozatos elérését, a teljesítmény és a versenyképesség fokozását – nem utolsó...Tovább olvasommunkavégzési rendszer humánfolyamata
A stratégiai tervezés és rendszerfejlesztés humán folyamatához igazodva a közszolgálatban alkalmazott munkavégzési rendszermegoldás kiindulási alapot biztosít az egyéb humán folyamatok és humán funkciók által igénybe vehető stratégiai és operatív válaszlehetőségek...Tovább olvasom