tudástranszfer
A tudástranszfer az adott szervezeten belül meglévő, valamint a folyamatosan keletkező, illetve tudatosan létrehozott új tudás eljuttatása azokhoz a szervezeti tagokhoz, akik nem rendelkeznek a szükséges tudással, vagy akik nem vettek részt annak előállításában. A tudástranszfernek van közvetlen és közvetett formája. A közvetlen formák közé tartoznak a továbbképzések, a minőségkörök és a partneri kapcsolatok. A közvetett tudástranszfer szinterei a munkakör, azok cseréje, a munkakörök újratervezés, átszervezése és a szocializáció. A tudástranszfer mikéntjét a tudástárolás megoldásának módja és az időtényező befolyásolja. A szervezeti kultúrában eltárolt tudás alapjainak a személyi állomány fejében való rögzítése hosszadalmas és többtényezős folyamat, ahhoz képest, amikor a tudást írott dokumentumok, tananyagok révén kísérlik meg terjeszteni. Az új tudás folyamatos bővítése és a tudástranszfer segítségével a szervezet tagjaihoz történő közvetítése a szervezet versenyképességét alapvetően meghatározó kérdés.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
megváltozott munkaképességű munkaerő
A megváltozott képességű munkaerő, illetve munkatársak körébe a fogyatékos, valamint az egészségükben tartósan károsodott munkavállalói csoport tagjait sorolják. Jogi szempontból Magyarországon az számít megváltozott munkaképességű személynek, akik testi vagy szellemi...Tovább olvasom ...gyakornok
Gyakornoknak nevezzük azt szakképesítéssel, illetve felsőfokú oklevéllel, diplomával, esetleg rövidebb idejű munkatapasztalattal rendelkező pályakezdőt, aki a választott hivatása, munkaköre betöltésére való felkészülése első stációjaként – még nem véglegesített alkalmazottként –...Tovább olvasom ...humán kontrolling
A humán kontrolling az emberierőforrás-gazdálkodás olyan eszköze, amely a szervezet szintjén segíti elérni a racionális és költségérzékeny működtetést. A tervezés, az elemzés, az értékelés, a beszámolás, a koordináció és az...Tovább olvasom ...munkakörcsalád
A hasonló elméleti felkészültséget, tudást, gyakorlati tapasztalatot, felelősséget, problémamegoldást és terhelést igénylő különböző szintű munkakörök csoportját munkakörcsaládnak hívjuk. Az egy munkakörcsaládba tartozó munkakörökkel közel azonos feladatokat látnak el. Ezek a...Tovább olvasom ...egyéni továbbképzési terv
Egyéni továbbképzési tervnek nevezik a közszolgálati tisztviselők tanulmányi kötelezettségeinek és egyéni fejlesztési igényeinek teljesítését biztosító – egy éves időszakra szóló – képzési tervet. Az éves teljesítményértékelés eredményét figyelembe véve, a...Tovább olvasom ...emberierőforrás-menedzsment
Az emberierőforrás-menedzsment az emberierőforrás-gazdálkodás harmadik fejlődési szakaszának tekinthető, amely a XX. század 80-as éveinek végétől kezdett elterjedni. A felsővezetők a munkaerőre már nem mint költségtényezőre, hanem a versenyképességet biztosító szervezeti...Tovább olvasom ...tanuló szervezet öt alapelve
A tanuló szervezet öt alapelve egységes rendszerbe foglalja azokat a tényezőket, amelyek a tanuló szervezetté válást, a szervezeti célok fokozatos elérését, a teljesítmény és a versenyképesség fokozását – nem utolsó...Tovább olvasom ...munkakör-gazdagítás
Munkakör-gazdagítás alatt a hagyományosan értelmezett munkakör átalakítását eredményező olyan munkakörtervezési, munkavégzési rendszermodell megoldást értünk, amelynek eredményeként a munkavállalónak a belső motivációihoz igazodását, autonómiájának növelését elősegítve nagyobb mértékű azonosulása, kötődése érhető...Tovább olvasom ...ösztönzésmenedzsment humán folyamata
A szervezet stratégiai, valamint operatív céljainak elérését szolgáló olyan egységes bér-és ösztönzéspolitika kialakítása, hatékony működtetése, amely elősegíti a feladattellátáshoz nélkülözhetetlen felkészült személyi állomány megszerzését, megtartását és folyamatos motiválását. Az ösztönzésmenedzsment...Tovább olvasom ...humánstratégia
A humánstratégia a szervezeti (üzleti) stratégia részét alkotó, ahhoz szorosan kapcsolódó olyan funkcionális stratégia, amely közép vagy hosszú távra meghatározza az emberierőforrás-gazdálkodás jövőképét (irányát), céljait, a munkavégzés prioritásait, a szervezeten...Tovább olvasom ...közszolgálati humán tükör kutatás
A közszolgálati humán tükör kutatás a magyar közszolgálatban (közigazgatás, rendészet, honvédelem) folyó emberierőforrás-gazdálkodás átfogó, összehasonlító vizsgálatát elvégző tudományos kutatás. Az első, 2013-2014-ben lezajlott vizsgálat a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program által...Tovább olvasom ...stresszinterjú
A stresszinterjú az állásinterjúk egy formája, olyan kiválasztási technika, amikor az interjút készítő szakember(ek) a meghirdetett pozícióra jelentkezőt tudatosan, előre kidolgozott szisztéma szerint hozza kellemetlen, feszültséggel teli helyzetbe, annak érdekében,...Tovább olvasom ...nevelés
A nevelés olyan értékátadó, értékrendszert kialakító, fejlesztő folyamat, melynek célja, hogy az egyént életfeladatai megoldására képessé tegye. A nevelés folyamatában nagyon fontos a „hatás, hatásrendszer” szerepe. Ez jelenti magát a...Tovább olvasom ...munkaerő-tervezés
Az emberierőforrás-gazdálkodás egyik meghatározó humán funkciója a munkaerő- vagy létszámtervezés. E tevékenység középpontjában a szervezeti célok eléréséhez szükséges számú, összetételű és felkészültségű alkalmazott megfelelő időben történő biztosítása áll. A munkaerő-...Tovább olvasom ...fluktuáció
A szó eredeti jelentésének (ingadozás, hullámzás) megfelelően egy munkahelyről önként vagy kényszer hatására távozott munkatársak pótlására felvetteknek a személyi állomány összlétszámához viszonyított, egy éves időintervallumra vetített százalékos arányát fluktuációnak nevezzük....Tovább olvasom ...kiválasztási-értékelő központ (új tétel)
A kiválasztási-értékelő központ a munkaerő kiválasztásának egyik eredményesen alkalmazható, minőségi módszere. A feladatra minden vonatkozásban felkészített értékelők integrált formában, több képesség-és személyiségvizsgáló eszköz (tesztek, helyzetgyakorlatok, egyéni, páros, csoportos feladatok) együttes,...Tovább olvasom ...teljesítménymérés
A teljesítményértékelés alkalmazása szempontjából teljesítménymérésnek (vagy eredményalapú mérésnek) tekintjük azokat a tevékenységeket, ahol konkrét teljesítménymutatókkal, teljesítmény-mérőszámokkal (vagy mércékkel, indikátorokkal) lehet az elért teljesítményeket, beazonosítani, meghatározni. A teljesítménymutató a múltbeli cselekedetek...Tovább olvasom ...kompetencia
A kompetencia latin eredetű szó, melynek jelentése: valamire képes. A kompetencia alatt a tanulás (tapasztalás, gyakorlás) hatására kialakuló, az egyénre jellemző – alapvető, meghatározó, egymással összefüggő – alkotóelemek olyan strukturált...Tovább olvasom ...részmunkaidő
A rész vagy rövidített munkaidős foglalkoztatás, mint a munkaerő-gazdálkodás egyik meghatározó eszköze, rugalmas foglalkoztatási formája a kérdéses munkakörre általában megállapított teljes munkaidőnél rövidebb időre, jellemzően napi 4-6 órára terjed ki,...Tovább olvasom ...emberierőforrás-gazdálkodás versenyképességi tényezői
A közszolgálat emberierőforrás-gazdálkodása akkor képes megvalósítani a versenyelőnyt biztosító stratégiát, ha a működéséhez szükséges erőforrásokat nem csak megszerzi, hanem ezek egyedi, sokoldalú, és jelentős hozzáadott értéket képviselő integrációját, kombinációját is...Tovább olvasom ...