munkakör-specifikáció
A munkakör-specifikáció azt foglalja össze, illetve azt mutatja meg, hogy a kérdéses munkakör betöltéséhez vagy feladat ellátásához a munkáltatók milyen ismeretek, tapasztalatok, készségek és képességek meglétét várják el, illetve milyen kompetenciákat és milyen szinten kérik azt számon a munkakört betöltőktől. A munkakör-specifikációnak a munkaköri leírásból kell következnie és általában tartalmaznia kell az adott munkakör betöltéséhez elvárt speciális végzettségre, képesítésre, engedélyre, jogi előírásra, gyakorlati tapasztalatra vonatkozó elvárásokat is. A munkakör-specifikáció – mint a munkakörelemzés egyik legfontosabb eredményterméke – nélkülözhetetlen információkkal szolgál a toborzás, a kiválasztás, a munkaerő-és a munkakörtervezés, az életpályatervezés, a képzés, a fejlesztés, a teljesítményértékelés és az ösztönzésmenedzsment sikeres működtetéséhez. A munkakör-specifikációt munkakörprofilnak és személyspecifikációnak is szokták hívni.
Tudományterület:
Forrás:
Bakacsi Gyula -Bokor Attila - Császár Csaba - Gelei András - Kováts Klaudia - Takács Sándor: Stratégiai emberi erőforrás menedzsment. KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2000 (103-104. o.)
Szerző:
Relációk
humán benchmarking
A HR benchmarking módszer alkalmazásának nevezzük azokat a funkcionális és/vagy folyamat-összeméréseket, összehasonlító vizsgálatokat, amelyek során a felkészült szakemberek, illetve kutatók az emberierőforrás-gazdálkodás különböző tevékenységeit, funkcióit, folyamatait, rendszereit, megoldásait, eredményeit vetik...Tovább olvasomstresszinterjú
A stresszinterjú az állásinterjúk egy formája, olyan kiválasztási technika, amikor az interjút készítő szakember(ek) a meghirdetett pozícióra jelentkezőt tudatosan, előre kidolgozott szisztéma szerint hozza kellemetlen, feszültséggel teli helyzetbe, annak érdekében,...Tovább olvasomteljesítménymérés
A teljesítményértékelés alkalmazása szempontjából teljesítménymérésnek (vagy eredményalapú mérésnek) tekintjük azokat a tevékenységeket, ahol konkrét teljesítménymutatókkal, teljesítmény-mérőszámokkal (vagy mércékkel, indikátorokkal) lehet az elért teljesítményeket, beazonosítani, meghatározni. A teljesítménymutató a múltbeli cselekedetek...Tovább olvasommunkaerő-mozgás
A munkaerő-mozgás a gazdaságilag aktív népesség számában és összetételében bekövetkező változásokat jeleníti meg. A munkaerőmozgás a munkaerő-forgalom útján valósul meg, amelynek két fő formája ismert, a demográfiai csere és a...Tovább olvasomstrukturált interjú
A stratégiai alapú, integrált emberierőforrás-gazdálkodás humán folyamataira és humán funkcióira jellemző jegyek, minőségi mutatók, tendenciák megállapítására, a SWOT és egyéb elemzések elkészítésére, tudományos kutatások, felmérések, igénymeghatározások, közvéleménykutatások stb. lefolytatására szolgáló,...Tovább olvasomvegyes megoldású munkavégzési rendszer
A vegyes megoldású munkavégzési rendszer a közszolgálatok jelentős hányada és a versenyszektor számos szereplője által is alkalmazott olyan részben nyitott, részben zártrendszerűnek nevezhető munkavégzési rendszermegoldás, amely a munkaköralapú, a kompetenciaalapú...Tovább olvasomemberierőforrás-menedzsment
Az emberierőforrás-menedzsment az emberierőforrás-gazdálkodás harmadik fejlődési szakaszának tekinthető, amely a XX. század 80-as éveinek végétől kezdett elterjedni. A felsővezetők a munkaerőre már nem mint költségtényezőre, hanem a versenyképességet biztosító szervezeti...Tovább olvasomtoborzás
Az emberierőforrás-áramlás és-fejlesztés humán folyamatának a személyzetbiztosítás szempontjából első eleme, meghatározó humán funkciója a toborzás, amely során a szervezetben megüresedet munkakörökről, pozíciókról a lehetséges jelentkezői kört tájékoztatják a kínálkozó lehetőségekről...Tovább olvasommunkakör-gazdagítás
Munkakör-gazdagítás alatt a hagyományosan értelmezett munkakör átalakítását eredményező olyan munkakörtervezési, munkavégzési rendszermodell megoldást értünk, amelynek eredményeként a munkavállalónak a belső motivációihoz igazodását, autonómiájának növelését elősegítve nagyobb mértékű azonosulása, kötődése érhető...Tovább olvasomhumán specialista
Az emberierőforrás-gazdálkodás egy-egy humán folyamatának és a kapcsolódó humán funkciók meghatározott körének működtetésére felkészült és ezeken a szakterületeken nagy gyakorlatot szerzett szakembert humán specialistának, vagy humán szakértőnek nevezik. A humán...Tovább olvasom360 fokos felmérések és értékelések
A szervezet teljes körű átvilágítására szolgáló felmérési és visszajelzési módszer, amely során egy-egy fejlesztési területre fókuszálva a módszert alkalmazó szervezet több irányból, a felmérésbe bevont kör válaszai alapján kaphat képet...Tovább olvasomnemzetközi emberierőforrás-menedzsment
A nemzetközi emberierőforrás-menedzsmentet nem tekinthetjük az emberierőforrás-gazdálkodás következő fejlődési szakaszának. Ez esetben inkább olyan társadalmi változásokhoz pl. a globalizáció térnyeréséhez, a nemzetközi multikulturális környezet erősödéséhez, a munkaerő szabad áramlásához, a...Tovább olvasomnevelés
A nevelés olyan értékátadó, értékrendszert kialakító, fejlesztő folyamat, melynek célja, hogy az egyént életfeladatai megoldására képessé tegye. A nevelés folyamatában nagyon fontos a „hatás, hatásrendszer” szerepe. Ez jelenti magát a...Tovább olvasomhumán generalista
Az emberierőforrás-gazdálkodással összefüggő feladatok jelentős hányadának ellátására – elméleti és gyakorlati szinten – felkészült, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező szakembert humán generalistának nevezik. A humán generalista átlátja az emberierőforrás-gazdálkodás humán folyamatait...Tovább olvasomemberierőforrás-gazdálkodás közszolgálati rendszermodellje
A stratégiai emberierőforrás-menedzsment elvei szerint felépülő, a magyar közszolgálaton (közigazgatáson, rendészeten, honvédelmen) belül alkalmazható olyan stratégiai alapú, integrált keretrendszer, amely az emberierőforrás-gazdálkodással szemben támasztott alapfeladatot és az annak teljesítésétől remélt...Tovább olvasomszemélyi állomány felkészítése és fejlesztése
A közszolgálat különböző területeinél, eltérő jogviszonyban foglalkoztatott személyi állomány – jogszabályok által – meghatározott állománycsoportjai, illetve tagjai számára tartandó rendszeres, tervszerű keretek között, az emberierőforrás-gazdálkodás részeként folyó pedagógiai tevékenységeket nevezik...Tovább olvasommódszertani és szolgáltató központ
A módszertani és szolgáltató központok osztott szolgáltatási modellt megvalósító, a magasabb hozzáadott értékű tevékenység elérését támogató olyan központosított szervezetek, szervezeti egységek, amelyek általában a létrehozó szervezeten túl egyéb felhasználóknak is...Tovább olvasomemberierőforrás-gazdálkodás versenyképességi tényezői
A közszolgálat emberierőforrás-gazdálkodása akkor képes megvalósítani a versenyelőnyt biztosító stratégiát, ha a működéséhez szükséges erőforrásokat nem csak megszerzi, hanem ezek egyedi, sokoldalú, és jelentős hozzáadott értéket képviselő integrációját, kombinációját is...Tovább olvasomcoaching
A “coaching” angol szó, szótári jelentése: előkészítés, felkészítés, illetve edzés. Legtöbben azonban a tanácsadáshoz közelítő tartalommal használják. A coaching célja, hogy fokozza mások teljesítményét és hangsúlyozza az érintettek tanulási képességeit....Tovább olvasomgyakornok
Gyakornoknak nevezzük azt szakképesítéssel, illetve felsőfokú oklevéllel, diplomával, esetleg rövidebb idejű munkatapasztalattal rendelkező pályakezdőt, aki a választott hivatása, munkaköre betöltésére való felkészülése első stációjaként – még nem véglegesített alkalmazottként –...Tovább olvasom