fundamentalizmus
Hit a szent szövegek szó szerinti jelentéséhez való visszatérésben. Kialakulhat válaszul a modernizálásra és racionalizálásra. A fundamentalizmus ragaszkodik a hitre alapozott válaszokhoz és tradicionális alapokra építve védelmezi a hagyományt. A fundamentalizmus egy hitvallás eredeti, illetve alapelvető elveinek hite, ami gyakran erős személyes kötődéssel jár együtt, és fanatikus lelkesedésben tükröződik. Általánosabb megfogalmazásban inkább egy olyan gondolkodásmód, amely bizonyos elveket lényegi „igazságoknak” tekint, és ezek számára tartalomtól függetlenül megkérdőjelezhetetlen és felülmúlhatatlan tekintéllyel bírnak. Napjainkban szinte valamennyi nagyobb világvallás vonatkozásában felmerül, s mint ilyen inkább egy sajátos vallási-politikai mozgalom vagy felfogás.
Tudományterület:
Forrás:
Giddens, Anthony: Szociológia, Budapest, Osiris, 2008, 440. o.
Szerző:
Relációk
abszolút szegénység
A szegénység egy típusa, mellyel napjainkban inkább a harmadik világ országaiban találkozhatunk. A szegénység vizsgálatakor megkülönböztethető az abszolút és relatív szegénység. Az abszolút szegénység egészséges emberi létezéshez minimálisan szükséges javak...Tovább olvasomalkoholizmus
Az alkoholizmus meghatározására egyarán használható az orvosi és szociológiai megközelítés. Az orvosi definíció szerint az az alkoholista, akinél a tartós nagy mennyiségű ívás következtében már kialakult a dependencia vagy függőség,...Tovább olvasomegész életen át tartó tanulás
Az az elképzelés, hogy a tanulás és a készségek elsajátítása végigkíséri az egyén életének minden szakaszát, nem korlátozódik a fiatalkori formális oktatásra. A felnőttképzési programok, a munkahelyi továbbképzés, az internetre...Tovább olvasomtudomány
A fizikai világ szisztematikus, rendszerszerű vizsgálata és tanulmányozása. A tudomány magában foglalja empirikus adatok szigorú rendszerezését, ezzel párhuzamosan elméleti megközelítések és teóriák megalkotását, amelyek a szóban forgó adatokat érthetőbbé teszik...Tovább olvasomfenntartható fejlődés
A kifejezést először 1987-ben, az ENSZ megbízásából készült, Brundtland-jelentés néven ismertté vált Közös jövőnk című dokumentumban használták. A jelentés szerzői rámutattak, hogy nem tartható fenn a Föld erőforrásainak olyan ütemben...Tovább olvasomperifériális országok
Wallerstein világrendszer elméletében azok az országok, amelyek marginális szerepet játszanak a világgazdaságban, és így gazdasági kapcsolataikban a központi vagy magországoktól függenek. A perifériális országok az alacsony jövedelmű, főleg mezőgazdasági országok,...Tovább olvasomposztmodernizmus
Az a meggyőződés, hogy a társadalmat már nem a történelem vagy a haladás vezérli. A posztmodern társadalom erősen pluralisztikus és változatos, nincs a fejlődési útját kijelölő “nagy narratíva”. A posztmodern...Tovább olvasomurbanizáció
A társadalomtudományban használt urbanizáció fogalmának két magyar fordítása lehetséges: városodás és városiasodás. Városodásnak nevezi a magyar szakirodalom azt a tendenciát, hogy a városi népesség aránya nő. Ettől szokás megkülönböztetni a...Tovább olvasometnikai kisebbségek
Etnikai kisebségi csoportnak tekintjük az olyan közösséget, amelynek tagjai egy olyan közös kulturális identitástudattal rendelkeznek, amely megkülönbözteti, elkülöníti őket a körülöttük élő más csoportoktól. Az etnikai kisebbségekkel szembeni előítélet és...Tovább olvasomkutatási módszerek
Empirikus, vagyis tapasztalati úton a (tény)anyag összegyűjtésére alkalmazott különböző vizsgálati módszerek. A társadalomtudományokban számos különféle kutatási módszer létezik, de valószínűleg a leggyakrabban használt a terepmunka (ezen belül az mélyinterjú és...Tovább olvasomrejtett tanterv
Az iskolában elsajátított olyan viselkedésmódok és attitűdök, amelyek nem szerepelnek a formális tantervben. Bár a rejntett tanterv ismeretanyaga nem képezi részét a hivatalos tantárgyi követelményeknek, azt az oktatási intézmények számonkérhetik...Tovább olvasomintézmény
Intézményen vagy társadalmi intézményen a társadalomtudományban általában nem egy konkrét vállalatot, szervezetet értünk, hanem egy adott társadalmi tevékenység elvégzésének módját, az ehhez kapcsolódó szabályokat, normákat és értékeket. Például intézmény a...Tovább olvasomközéposztály
Sok különböző, jellemzően fehérgalléros foglalkozásban dolgozó ember széles tábora, a szolgáltatási szektor alkalmazottaitól kezdve a tanárokig és diplomás egészségügyiekig vagy más értelmiségiekig. Ma a legtöbb ipari országban a középosztály a...Tovább olvasomharmadik világ
A „harmadik világ” kifejezés eredetileg a 20. században született, a három fő társadalomtípus szembeállításából. Az első világ országai közé Európa iparosodott államai, az USA, Nyugat-Európa országai, és Japán tartoztak. E...Tovább olvasomnemi szerepek
A nemi szerepeken azokat a társadalmi szerepeket, tevékenységeket, magatartásokat értik, amelyeket a társadalom a két nem tagjaitól elvár, vagy „férfiasnak” vagy „nőiesnek” tekint. A társadalomtudományban uralkodik az álláspont, hogy a...Tovább olvasomtársadalmi interakció
Az egyének közötti társadalmi érintkezés és kölcsönhatás bármely formája. Az interakció minden társas kapcsolat nélkülözhetetlen feltétele, olyan folyamat, amelyet közösen egyeztetett jelentések szabályoznak a résztvevők mindenkori szükségleteinek megfelelően. E jelentések...Tovább olvasomhatalom
Egyéneknek vagy egy csoport tagjainak az a képessége, hogy bizonyos célokat elérjenek vagy érdekeiket érvényesítsék. Az a viszony, amelyben a hatalmat birtokló személynek módja van arra, hogy a hatalminak alávetett...Tovább olvasometnocentrizmus
Az a felfogás, hogy a saját etnikai csoport vagy nemzet magasabb rendű a többieknél, illetve más kultúráknak az egyén saját kultúrájának szempontjából való értelmezése. Gyakorlatilag minden kultúra bizonyos mértékig etnocentrikus,...Tovább olvasombiomedicinális egészségmodell
A nyugati orvosi rendszereket és eljárásokat megalapozó elvek halmaza. Ez a modell a betegséget objektív módon, az ismert tünetek jelenléte szerint határozza meg, és feltételezi, hogy a test egészséges állapota...Tovább olvasomdevianciagerjesztés
Akaratlan következmény, amely akkor alakulhat ki, ha egy ellenőrző szerv valamilyen viselkedést deviánsnak címkéz, továbbá ha a felcímkézett személy beépíti a címkét a saját identitásába így maga a címkézés ugyanannak...Tovább olvasom