fundamentalizmus
Hit a szent szövegek szó szerinti jelentéséhez való visszatérésben. Kialakulhat válaszul a modernizálásra és racionalizálásra. A fundamentalizmus ragaszkodik a hitre alapozott válaszokhoz és tradicionális alapokra építve védelmezi a hagyományt. A fundamentalizmus egy hitvallás eredeti, illetve alapelvető elveinek hite, ami gyakran erős személyes kötődéssel jár együtt, és fanatikus lelkesedésben tükröződik. Általánosabb megfogalmazásban inkább egy olyan gondolkodásmód, amely bizonyos elveket lényegi „igazságoknak” tekint, és ezek számára tartalomtól függetlenül megkérdőjelezhetetlen és felülmúlhatatlan tekintéllyel bírnak. Napjainkban szinte valamennyi nagyobb világvallás vonatkozásában felmerül, s mint ilyen inkább egy sajátos vallási-politikai mozgalom vagy felfogás.
Tudományterület:
Forrás:
Giddens, Anthony: Szociológia, Budapest, Osiris, 2008, 440. o.
Szerző:
Relációk
etikai vallások
Olyan, elsősorban távol-keleti eredetű vallási irányzatok, melyek nem a természetfeletti lényekben való hiten, hanem egy-egy „nagy tanító” (például Buddha vagy Konfuciusz) erkölcsi vonzerején alapulnak. Bár a legtöbb vallás és vallási...Tovább olvasomingázás
Ingázásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az aktív keresőnek más településen van lakóhelye és munkahelye, tehát amikor lakóhelyéről a munkahelyére és onnan visszamegy, településhatárt lép át. Megkülönböztetjük a napi ingázást,...Tovább olvasometnocentrizmus
Az a felfogás, hogy a saját etnikai csoport vagy nemzet magasabb rendű a többieknél, illetve más kultúráknak az egyén saját kultúrájának szempontjából való értelmezése. Gyakorlatilag minden kultúra bizonyos mértékig etnocentrikus,...Tovább olvasomszegénység
Egy társadalmon belül azokat nevezzük szegénynek, akiknek jövedelme és bevétele a szegénységi küszöbnél alacsonyabb. A szegénységi küszöb lehet egy valamilyen módszerrel meghatározott létminimum. A szegénységi küszöböt meghatározhatjuk az adott társadalomban...Tovább olvasomkapitalizmus
Az a gazdasági, társadalmi rendszer, amelyben a gazdasági életet a piac irányítja, és amelyben a termelőeszközök nagy többsége magántulajdonban van. A gazdasági vállalkozás piaci cserére épülő rendszere. Marx szerint az...Tovább olvasomalkoholizmus
Az alkoholizmus meghatározására egyarán használható az orvosi és szociológiai megközelítés. Az orvosi definíció szerint az az alkoholista, akinél a tartós nagy mennyiségű ívás következtében már kialakult a dependencia vagy függőség,...Tovább olvasomposztindusztriális társadalom
Az ipari társadalmakat követő társadalmi-gazdsági berendezkedés, mely az 1970 – 1980-as években jelent meg a legfejlettebb államokban. Olyan társadalmi berendezkedés, ahol a foglalkoztatottak nagy része a szolgáltatások területén dolgozik, és...Tovább olvasomdiszfunkció
A funkcionalista elméletek szerint a társadalmi élet olyan vonása, olyan jelenség, amely nem illeszkedik az adott társadalmi rendszer keretei közé vagy e rendszeren belül feszültségeket kelt, gyakran akadályozza a fő,...Tovább olvasomtársadalmi kirekesztés
A társadalmi kirekesztettség azokat az akadályokat jelöli, amelyek révén az egyének vagy csoportok el vannak vágva attól, hogy a szélesebb társadalomban teljes értékűen vehessenek részt a gazdasági, szociális és politikai...Tovább olvasomtársadalom
Általánosságban az élőlények szervezett közössége. A társadalom az egyik legfontosabb fogalom a szociológiában. A társadalom strukturált társas kapcsolatok rendszere, amelyek a közös kultúra révén összeköti a benne élőket. A társadalom...Tovább olvasomcivil társadalom
A társadalomnak azok az autonóm szervezetet – az egyesületek, körök, egyházak stb. -. amelyek nem függenek az államtól. Egyes szerzők beleértik az állampolgároknak azt a magatartását, hogy részt vesznek a...Tovább olvasomfeketegazdaság
A társadalom jólétét nem növelő, kifejezetten bűnöző jellegű haszonszerző tevékenységek. Szembeállítható a szürkegazdasággal, mely azokat a gazdasági tevékenységeket jelöli, amelyek nem kifejezetten tiltottak, de a személyi jövedelemadó alól való kibújás...Tovább olvasomszuburbanizáció
Az a jelenség, amelyet a fejlett országok nagyvárosaiban az 1950-1960-as évek óta figyeltek meg, azaz a városi népesség egyik – többnyire jobb módú – része elhagyja a város központi részeit...Tovább olvasomgenerációs mobilitás
A generációs vagy nemzedéki mobilitás a társadalmi mobilitás egy fajtája, melynek két típusát különböztetjük meg. A nemzedékek közötti (intergenerációs) mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor valakinek a társadalmi helyzete a...Tovább olvasomreprezentatív minta
A társadalomtudományi kutatás során legtöbb esetben nincs lehetőség arra, hogy a vizsgált személyek teljes körét, a teljes sokaságot kérdőívvel megkérdezzük, mivel az rendkívül időigényes és drága lenne. E helyett a...Tovább olvasomtársadalmi nem
Az angol társadalomtudományi szaknyelvben a „nem” szónak két megfelelőjét használják: a „sex”-en a genetikailag meghatározott biológiai nemet, míg a „gender” szón a nő és férfi pszichológiai-szociológiai különbségeit A nem fogalma...Tovább olvasomkulturális tőke
Az egyén iskolai végzettsége, szakképzettsége, tudása, műveltsége. Azok az ismeretek, az a tág értelemben vett kultúra, amellyel az egyén rendelkezik. A kulturális töke fogalmát használó társadalomkutatók szerint a modern társadalmakban...Tovább olvasomtársadalmi interakció
Az egyének közötti társadalmi érintkezés és kölcsönhatás bármely formája. Az interakció minden társas kapcsolat nélkülözhetetlen feltétele, olyan folyamat, amelyet közösen egyeztetett jelentések szabályoznak a résztvevők mindenkori szükségleteinek megfelelően. E jelentések...Tovább olvasomapartheid
Olyan állami berendezkedés, mely jogi eszközökkel választja el a különböző társadalmi vagy etnikai csoportokat. Az intézményes rasszizmus leglátványosabb példája. Jellemzően más, így gazdasági-oktatási-kulturális hátrányokkat eredményez a hátrányosabban érintett csoportoknál, illetve...Tovább olvasomtársadalmi struktúra
A társadalmi struktúra fogalma fontos szerepet játszik a társadalomtudományban. Az egyének vagy csoportok közötti interakció mintái. Arra utal, hogy életünk társadalmi kontextusai nemcsak véletlenszerűen kialakuló esemény- vagy cselekvéshalmazokból állnak, hanem...Tovább olvasom