lakáshasználati szerződés
Mind a házasulók, mind pedig a házastársak a házastársi közös lakás használatát a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A lakáshasználatot előzetesen rendező szerződéstől meg kell különböztetni azt a megállapodást, amikor a felek a házassági életközösség megszűnését követően – legtöbbször a házasság felbontásához kapcsolódó, más vagyoni kérdésekkel együtt – utólag rendelkeznek a lakáshasználatról. Ez a megállapodás tehát a felek végleges különválásával összefüggésben merül fel, amire már nem kell az előírt alaki követelményeket alkalmazni, mert az ilyen szerződés nincs alakszerűséghez kötve, azaz az írásban, szóban és ráutaló magatartással is létrejöhet.
Tudományterület:
Forrás:
Ptk. 4:78. §; 4:80.§; 6:517. §; Barzó-Lábady-Navratyil-Csehi-Kenderes: Családjog a 2013. évi V. törvény alapján, Menedzser Praxis Kiadó, Budapest, 2014. [116.-120.o.]
Szerző:
Relációk
gyámság
Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik. A gyámság a szülői felügyeletet helyettesítő jogintézmény. A gyám a gyámsága alatt álló gyermek gondozója, nevelője, vagyonának kezelője...Tovább olvasomházastársi vagyonközösség
Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn. A házastársi vagyonközösség a közös tulajdon sajátos...Tovább olvasomközbenső szerződésszegés
A szerződéses kötelezettség megszegésének speciális esete az ún. közbenső szerződésszegés, amely mulasztásban jelentkezik, és a másik fél szerződésszerű teljesítésének akadályát képezi: a fél szerződésszegést követ el, ha elmulasztja megtenni azokat...Tovább olvasomhalál tényének bírói megállapítása
Halál tényének bírói megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a személy bizonyíthatóan meghalt, a halál helye és ideje biztos, de nem került sor a halotti anyakönyvi kivonat kiállítására, mert a...Tovább olvasombeszámítás
Amennyiben a polgári jogi jogviszonyban a szembenálló alanyok kölcsönösen követelnek is egymástól és tartoznak is egymásnak, a pénztartozások esetén lehetőség nyílik arra, hogy bármelyik fél (ha a jogi előfeltételek adottak)...Tovább olvasomde facto élettársi jogviszony
Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége,...Tovább olvasomjótállás
A jótállás a polgári jogi jogviszonyokban feltétlen helytállást jelent a szerződés hibátlan teljesítésért, amely a legtöbb esetben a szolgáltatott dolog, vagy a szolgáltatás fizikai kellékei meglévőségére terjed ki. A jótállás...Tovább olvasomvétkességi elv
A házassági bontójogban a vétkességi elv érvényesülése esetében a házasság felbontását csak akkor lehet kérni, ha valamelyik házastárs vétkesen megszegte a házasságból folyó kötelezettségét. Ilyenkor is kizárólag a vétlen fél...Tovább olvasomjogképesség
A jogképesség az embernek, az államnak és a jogi személynek az a képessége, hogy polgári jogviszony, azaz polgári jogok és kötelezettségek alanya lehessen. Az ember jogképessége általános, azaz minden személyt...Tovább olvasomelvárható magatartás
Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az elvárhatóság elve tehát nem az adott személytől elvárható...Tovább olvasommeghatalmazás
A meghatalmazás az ügyleti képviseleti jogot megteremtő egyoldalú, címzett jognyilatkozat, melynek joghatása, hogy jogosultságot – de nem kötelezettséget – teremt arra, hogy a képviselő más személy nevében eljárjon és jognyilatkozatot...Tovább olvasomelévülés (polgári jogi igény
Az elévülés a polgári jogviszonyokban időmúlás hatására a jogosult mulasztásából bekövetkező jogvesztés, mely értelmében az alanyi jog nem vész el, viszont az igény bíróság előtti kikényszeríthetőségének lehetősége megszűnik. Amennyiben a...Tovább olvasomörökös
Az örökös az örökhagyó egyetemes jogutódja. Örökösnek azt a személyt (azokat a személyeket) tekintjük, aki(k) az örökhagyó vagyoni jellegű jogai, illetve kötelezettségei egészének, vagy azok meghatározott hányadának vagy a hagyaték...Tovább olvasompossessorius birtokvédelem
A posessorius birtokvédelem az igazgatási úton megvalósuló birtokvédelem, mely a tényleges birtoklási helyzeten alapszik. Az igazgatási út igénybevételének módja, hogy a birtokos a birtoksértés felismerésétől számított egy éven belül a...Tovább olvasomvétőképtelen
A károkozó akkor vétőképtelen, ha a belátási képessége oly mértékben korlátozott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartása következményeit nem képes felmérni, vagyis aki a konkrét cselekvősségét tekintve nem rendelkezik olyan belátási...Tovább olvasomde facto innominát szerződések
A magánjogban a kötelmi jogi szerződéseket két nagy csoportra oszthatjuk: a nevesített és a nevesítetlen szerződések kategóriájára. A nevesített szerződések közé az atipikus és a tipikus kontraktusok sorolandóak, míg a...Tovább olvasomüzlethelyiségen kívüli szerződés
Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés olyan atipikus fogyasztói szerződés, amely során a szerződés megkötésére a vállalkozás üzlethelyiségében vagy attól eltérő helyen kerül sor, a felek egyidejű jelenléte mellett, avagy a...Tovább olvasomági öröklés
Az ági öröklés alapvető célja polgári jogi szempontból, hogy a leszármazó nélkül elhalálozott örökhagyó hagyatékában szereplő, leggyakrabban a szülőtől, illetve valamilyen felmenő rokontól ingyenesen (például örökölés vagy ajándékozás útján) eredeztethető...Tovább olvasomörökhagyó
Örökhagyónak nevezzük az elhunyt természetes személyt, akinek vagyonában halála esetén az egyetemes jogutódlás bekövetkezik. Örökhagyó csak természetes személy lehet. Az örökhagyói minőséghez nem szükséges cselekvőképesség. A cselekvőképességnek egyedül akkor van...Tovább olvasomlegfőbb szerv
A legfőbb szerv (lsz.) a gazdasági társaság tagjainak legfőbb döntéshozó szerve, feladata a társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatal. A lsz. a társaság akaratelhatározó szerve, a tagok a...Tovább olvasom