státus
Az egyén által a társadalomban és társadalmi intézményekben elfoglalt pozíció. Egy személy többféle státust foglalhat el. Például egyszerre apa, férj, gyermek, tanár és valamely egyesület vezetőségi tagja. Minden intézményben betöltött státushoz elvárások kapcsolódnak, amelyeket a társadalom támaszt a státust betöltők viselkedését illetően. Ezeket az elvárásokat vagy viselkedési normákat nevezik szerepeknek. Az angol nyelvű társadalomtudományi szakirodalomban a Max Weber által használt „rend” fogalmat státusnak fordították, ebben az értelemben a státus a megbecsülés és az életmód alapján megkülönböztetett társadalmi kategória.
Tudományterület:
Forrás:
Andorka, Rudolf - Bevezetés a Szociológiába, Budapest, Osiris, 2006, 156. o.; 393. o.
Szerző:
Relációk
toló-húzó tényezők
A globális migrációval foglalkozó korai vizsgálatokban ezek a tényezők olyan belső és külső erők voltak, amelyekről úgy vélték, hogy befolyásolják a migrációs mintákat. A „tolóerők” a származási országon belül fennálló...Tovább olvasom ...viktimizációs vizsgálatok
A viktimológia a kriminológia azon ága, mely az áldozatok tudományos igényű vizsgálatával foglalkozik. Központi kérdése, hogy ki az áldozat, és milyen szerepet játszik a bűncselekményben. A viktimizációs vizsgálat a bűnözés...Tovább olvasom ...biomedicinális egészségmodell
A nyugati orvosi rendszereket és eljárásokat megalapozó elvek halmaza. Ez a modell a betegséget objektív módon, az ismert tünetek jelenléte szerint határozza meg, és feltételezi, hogy a test egészséges állapota...Tovább olvasom ...új rasszizmus
Olyan, kulturális rasszizmusnak is nevezett rasszista nézetrendszer, amely nem biológiai, hanem kulturális vagy vallási különbségekre épül. Amióta a fajok biológiai meghatározottságának elméleteit megcáfolták, a fizikai jegyek eltérésein alapuló, régi stílusú...Tovább olvasom ...új vallási mozgalmak
A közelmúltban a fejlett országokban megjelent, tág értelemben véve vallásos jellegű és spirituális csoportok, kultuszok és szekták széles köre amelyek a „mainstream” vallások mellett alakultak ki. Ebbe a körbe tartoznak...Tovább olvasom ...kulturális pluralizmus
Az a jelenség, amikor egy nagy társadalmon belül különböző kultúrájú, szubkultúrájú csoportok élnek együtt az egyenrangúság elve alapján. A kulturális pluralizmusban az etnikai kultúrák teljesen szabadon létezhetnek egymás mellett, miközben...Tovább olvasom ...társadalmi szerep
Egy adott társadalmi pozíciót elfoglaló, státuszt betöltő egyéntől elvárt viselkedési minták, jogok és kötelezettségek együttese. Például az egyetemi oktató szerepének normái: színvonalas előadásokat tart, lelkiismeretesen vizsgáztat, tudományos kutatásokat végez, publikál....Tovább olvasom ...kapitalizmus
Az a gazdasági, társadalmi rendszer, amelyben a gazdasági életet a piac irányítja, és amelyben a termelőeszközök nagy többsége magántulajdonban van. A gazdasági vállalkozás piaci cserére épülő rendszere. Marx szerint az...Tovább olvasom ...nemzetállamok
Az államnak a modern világra jellemző egyik típusa, amelyben egy kormányzat egy meghatározott területen belül szuverenitással bír, és a néptömegek állampolgárok, akik egy egységes nemzet tagjainak vallják magukat. A nemzetállam...Tovább olvasom ...torzulás
A társadalomtudományi kutatás egyik akadálya. Általában valamilyen preferencia vagy részrehajlás, amelyik gátolja az elfogulatlan ítélet kialakítását. A statisztikai mintavétel vagy tesztelés során keletkező hiba, amelyet az okoz, hogy rendre bizonyos...Tovább olvasom ...életciklus
Az egyéni életében az alébbi életciklusokatlehet megkülönböztetni, mint 1, a csecsemőkort (0-1 éves), 2. gyermekkort (1-12 éves). 3, serdülőkort (12-16 éves), 4. ifjúságot (16 éves kortól a kereső munkavállalásig és...Tovább olvasom ...fundamentalizmus
Hit a szent szövegek szó szerinti jelentéséhez való visszatérésben. Kialakulhat válaszul a modernizálásra és racionalizálásra. A fundamentalizmus ragaszkodik a hitre alapozott válaszokhoz és tradicionális alapokra építve védelmezi a hagyományt. A...Tovább olvasom ...etnocentrizmus
Az a felfogás, hogy a saját etnikai csoport vagy nemzet magasabb rendű a többieknél, illetve más kultúráknak az egyén saját kultúrájának szempontjából való értelmezése. Gyakorlatilag minden kultúra bizonyos mértékig etnocentrikus,...Tovább olvasom ...társadalmi szerkezet
A társadalmi szerkezeten a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyokat értjük. A társadalmi pozíciókat egyes emberek, illetve csoportok foglalják el, tehát a szerkezet konkrétabban a különböző pozíciókat betöltő egyének és...Tovább olvasom ...etikai vallások
Olyan, elsősorban távol-keleti eredetű vallási irányzatok, melyek nem a természetfeletti lényekben való hiten, hanem egy-egy „nagy tanító” (például Buddha vagy Konfuciusz) erkölcsi vonzerején alapulnak. Bár a legtöbb vallás és vallási...Tovább olvasom ...ideológia
Tág értelemben ideológiának nevezünk minden eszmerendszert, amely a társadalmat leírja, értelmezi. Szűk értelemben azokat az eszméket nevezzük ideológiának, melyek az uralkodó csoportok érdekeinek igazolására szolgálnak. Az ideológiák valamely társadalmi csoport,...Tovább olvasom ...kulturális újratermelés
A kulturális értékek és normák átadása nemzedékről nemzedékre. A kulturális újratermelés azokra a mechanizmusokra utal, amelyek segítségével a kulturális tapasztalatrendszer folyamatosságát az idők során fenntartják. Bár a modern társadalmakban a...Tovább olvasom ...szubkultúra
Egy nagyobb társadalmon belül élő kisebb társadalmi csoport sajátos kultúrája, mely értékeiben, normáiban jelentősen eltér a többség kultúrájától. A társadalmakon belül többé-kevésbé különálló szubkultúrák élnek párhuzamosan. A legegyszerűbb szubkultúrák a...Tovább olvasom ...tudásgazdaság
Olyan társadalmi-gazdasági rendszer, amely már nem elsősorban az anyagi javak termelésére, hanem a tudás előállítására épül. Kialakulását összefüggésbe hozzák az új technológiákban jártas, életük számítógéppel, szórakozással és távközléssel kapcsolatos területein...Tovább olvasom ...agresszív nacionalizmus
A nacionalizmus egy radikális váfaja. Az a felfogás, amely szerint a nemzetnek, amelyhez az egyén tartozik, más nemzetekkel vagy a társadalmon belüli kisebbségekkel szemben, amelyeket nem tekintenek a nemzet részének,...Tovább olvasom ...