státus
Az egyén által a társadalomban és társadalmi intézményekben elfoglalt pozíció. Egy személy többféle státust foglalhat el. Például egyszerre apa, férj, gyermek, tanár és valamely egyesület vezetőségi tagja. Minden intézményben betöltött státushoz elvárások kapcsolódnak, amelyeket a társadalom támaszt a státust betöltők viselkedését illetően. Ezeket az elvárásokat vagy viselkedési normákat nevezik szerepeknek. Az angol nyelvű társadalomtudományi szakirodalomban a Max Weber által használt „rend” fogalmat státusnak fordították, ebben az értelemben a státus a megbecsülés és az életmód alapján megkülönböztetett társadalmi kategória.
Tudományterület:
Forrás:
Andorka, Rudolf - Bevezetés a Szociológiába, Budapest, Osiris, 2006, 156. o.; 393. o.
Szerző:
Relációk
civil társadalom
A társadalomnak azok az autonóm szervezetet – az egyesületek, körök, egyházak stb. -. amelyek nem függenek az államtól. Egyes szerzők beleértik az állampolgároknak azt a magatartását, hogy részt vesznek a...Tovább olvasomtoló-húzó tényezők
A globális migrációval foglalkozó korai vizsgálatokban ezek a tényezők olyan belső és külső erők voltak, amelyekről úgy vélték, hogy befolyásolják a migrációs mintákat. A „tolóerők” a származási országon belül fennálló...Tovább olvasomjóléti állam
Azoknak a jóléti programoknak a komplex rendszere, amelyeken keresztül az állam a polgárainak jólétéről gondoskodik. A jóléti államok a második világháború után fejlődtek ki Nyugat-Európában. Esping-Andersen az államok jóléti szerepvállalásának...Tovább olvasompozitivizmus
Filozófiai irányzat, melynek központi gondolata a filozófia tudományos jellegű, racionális megközelítése. A pozitivizmus feltevése, hogy a tudomány csak megfigyelhető, közvetlen tapasztalással megragadható dolgokkal foglalkozhat. Társadalomtudományi vonatkozásban az a nézet, hogy...Tovább olvasomnemi szerepek
A nemi szerepeken azokat a társadalmi szerepeket, tevékenységeket, magatartásokat értik, amelyeket a társadalom a két nem tagjaitól elvár, vagy „férfiasnak” vagy „nőiesnek” tekint. A társadalomtudományban uralkodik az álláspont, hogy a...Tovább olvasomszegénység
Egy társadalmon belül azokat nevezzük szegénynek, akiknek jövedelme és bevétele a szegénységi küszöbnél alacsonyabb. A szegénységi küszöb lehet egy valamilyen módszerrel meghatározott létminimum. A szegénységi küszöböt meghatározhatjuk az adott társadalomban...Tovább olvasomszociológia
A szociológia emberi csoportokat és társadalmakat elemző elméleti és gyakorlati tudomány, amely különleges hangsúlyt fektet az iparosodott világ vizsgálatára. A szociológia a társadalomtudományok családjába tartozik, amely magában foglalja az antropológiát,...Tovább olvasomtársadalmi nem
Az angol társadalomtudományi szaknyelvben a „nem” szónak két megfelelőjét használják: a „sex”-en a genetikailag meghatározott biológiai nemet, míg a „gender” szón a nő és férfi pszichológiai-szociológiai különbségeit A nem fogalma...Tovább olvasomszegregáció
Elsősorban az urbanisztikában értelmezett fogalom: a településeken, elsősorban nagyvárosokon belül elkülönülnek a különböző társadalmi rétegek és etnikai csoportok lakóhelyei. Mivel a szegregáció többnyire azzal jár, hogy a szegényebb és a...Tovább olvasomszuburbanizáció
Az a jelenség, amelyet a fejlett országok nagyvárosaiban az 1950-1960-as évek óta figyeltek meg, azaz a városi népesség egyik – többnyire jobb módú – része elhagyja a város központi részeit...Tovább olvasomrasszizmus
Olyan gondolkodásmód, amely szerint az a faj, amelyhez az adott ember tartozik, vagy pontosabban amelyhez tartozónak vallja magát, magasabb rendű, mint a többi faj, például intelligensebb, erkölcsösebb stb. Bár igen...Tovább olvasometnocentrizmus
Az a felfogás, hogy a saját etnikai csoport vagy nemzet magasabb rendű a többieknél, illetve más kultúráknak az egyén saját kultúrájának szempontjából való értelmezése. Gyakorlatilag minden kultúra bizonyos mértékig etnocentrikus,...Tovább olvasominformális kapcsolatok
Csoportokon és szervezeteken belül, sokszor érzelmekre, vagy kölcsönös elönyökre alapozott személyes kontaktusok révén kialakuló kapcsolatok. Az ügyek olyan intézése, amely eltér a formálisan elfogadott, normákban vagy akár jogszabályokban rögzített eljárásmódoktól....Tovább olvasomvándorlás
A vándorlás, idegen szóval a migráció a népesség városok, községek és államok közötti mozgásának dinamikáját jelenti. A vándorlás vagy lakóhely-változtatás a demográfiaia kutatási körébe tartozik. A vándorlás egyéni és társadalmi...Tovább olvasomnemi foglalkoztatási szegregáció
A nemi foglalkozási szegregáció azt a tényt fejezi ki, hogy a férfiak és a nők – annak megfelelően, hogy milyen uralkodó felfogás alakul ki a „férfi”, illetve „női” munka tekintetében...Tovább olvasomtársadalmi interakció
Az egyének közötti társadalmi érintkezés és kölcsönhatás bármely formája. Az interakció minden társas kapcsolat nélkülözhetetlen feltétele, olyan folyamat, amelyet közösen egyeztetett jelentések szabályoznak a résztvevők mindenkori szükségleteinek megfelelően. E jelentések...Tovább olvasomintézményes rasszizmus
Az intézményes rasszizmus fogalma azt fejezi ki, hogy a rasszizmus szisztematikus módon áthatja a társadalom egész struktúráját. Az olyan etnikai hovatartozásra épülő diszkriminációs minták, amelyek az személyközi viszonyokon túlmenően beépültek...Tovább olvasombetört ablakok elmélete
Az az elképzelés, hogy kapcsolat van a rendbontás jele (például egy betört ablak) vagy a vandalizmus és a tényleges bűnözés között. Az elmélet szerint a bűnözés a zűrzavar, a rendetlenség...Tovább olvasominvázió
Inváziónak nevezik a társadalomtudományban, illetve az urbanisztikában azt a jelenséget, amikor a korábbi népességtől eltérő népesség társadalmi réteg vagy etnikai csoport tagjai kezdenek tömegesen beköltözni a településbe vagy városrészbe. Az...Tovább olvasomfélperiferiális országok
Wallerstein világrendszer elméletében a centrum és periféria között átmeneti helyzetet elfoglaló országok vagy régiók. Azok az országok, amelyek a munkaerő és a nyersanyagok forrásait szolgáltatják a mag- vagy centrumországok ipari...Tovább olvasom