származtatott alapítás
A származtatott alapítás vagy átalakulás esetén a új jogi személy egy korábban már létezett jogi személy jogutódjaként jön létre. Átalakulás esetén az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre mint általános jogutódra szállnak át. Az átalakulás kezdeméyezéséről a jogi személy tagjai és alapítói, azaz a legfőbb szerv dönt. Az átalakulás kezdeményezéséről szóló döntés meghozatalát követően az ügyvezetés köteles átalakulási vagyonmérleg-tervezetet is tartalmazó átalakulási tervet készíteni és azt a tagokkal közölni. Az átalakulási terv közlését követően a tagok dönthetnek úgy, hogy nem kívánnak az átalakulásban részt venni, ezzel tagsági jogviszonyuk megszűnik és sor kerül az elszámolásra. Az átalakulásról a tagok az átalalkulási terv elfogadásával határoznak, háromnegyedes szótöbbséggel. A származtatott alapítás esetei három nagy csoportba sorolhatók, ezek a társasági formaváltás, az egyesülés, valamint a szétválás.
Tudományterület:
Forrás:
Ptk. [3:39. § (1), 3:41. §, 3:42. § (1)-(2), 3:43. § (1)], Auer Ádám-Bakos Kitti-Buzási Barnabás-Farkas Csaba-Nótári Tamás-Papp Tekla: Társasági jog; Szeged; Lectum Kiadó; 2011. [107-109.o.]
Szerző:
Relációk
cselekvőképesség
A cselekvőképesség az embernek, és csak az embernek az a képessége, hogy saját akaratelhatározásával, cselekményével és akaratnyilatkozatával önállóan szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. A cselekvőképességnek három fokozata van: 1) Cselekvőképtelenség....Tovább olvasomtörvényességi felügyeleti eljárás
A gazdasági élet szereplői felett a törvényességi felügyeletet az állam biztosítja, hogy a jogalanyok jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során megfelelően járjanak el és működésük megfeleljen a jogszabályi előírásoknak. A...Tovább olvasomalkotórész – tartozék
Az alkotórész úgy van a fő dologgal tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy az elválasztott része elpusztulna, vagy az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. Az alkotórészre mindig...Tovább olvasomelőszerződés
Az előszerződés nem más, mint a felek által önként vállalt szerződéskötési kötelezettség, melynek tárgya egy későbbiekben megkötendő (ún. végleges vagy cél-) szerződés létrehozása. Az előszerződés létrejöttéhez elsősorban az szükséges, hogy...Tovább olvasomopciós jog
Opciós (vételi) jog esetén olyan hatalmasságról van szó, amelynek alapján a vételi jog jogosultja egyoldalú akaratelhatározásával akkor is megveheti a dolgot, ha a tulajdonos azt nem akarja eladni. Ha a...Tovább olvasomkényszertörlési eljárás
A kényszertörlési eljárás a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnéséhez vezető eljárás, amelynek lefolytatására nem kerülhet sor a cég fizetésképtelensége esetén, valamint azokban az esetekben, amikor büntetőügyben a céggel szemben büntetőjogi...Tovább olvasomszékhely
A jogi személyeknek, így a cégeknek és azon belül gazdasági társaságoknak is saját székhellyel kell rendelkezniük. A jogi személy székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol biztosítania kell a részére...Tovább olvasombankhitelszerződés
Hitelszerződés alapján a hitelező hitelkeret rendelkezésre tartására, és a rendelkezésre tartott összeg erejéig kölcsönszerződés, kezességi szerződés, garanciaszerződés vagy egyéb hitelművelet végzésére vonatkozó más szerződés megkötésére, az adós díjfizetésére köteles. A...Tovább olvasomjogvesztő határidő
Az idő folyása általában kihat a jogok érvényesítésére. Ha az idő folyása valamely alanyi jogot a maga egészében megszűntet, és magát az érvényesítését is kizárja, jogvesztő (vagy záros) határidőről beszélünk....Tovább olvasomszavatossági igények
A kötelezett a hibátlan (szerződésszerű) teljesítésért szavatossággal tartozik. A szavatosság nem más, mint a hibátlan teljesítésért való, kimentést nem ismerő, objektív helytállási kötelezettség. A szavatosság magában foglalja a szolgáltatás fizikai...Tovább olvasomfelmerült költség
Kárnak nevezzük mindazt a bekövetkezett vagyoni hátrányt, amely valakit valamely károsító esemény folytán vagyonában ér. A vagyoni kárnak három elemét ismerjük: felmerült kár (damnum emergens), elmaradt vagyoni előny (lucrum cessans),...Tovább olvasomtelki szolgalom
A telki szolgalom a korlátolt dologi jogok közé tartozik, azon belül is a szolgalmak egyik fajátja. Állagjog, mert a szolgalommal terhelt dolog birtoklásának és használatának lehetőségét biztosítja a jogosult számára....Tovább olvasomhaszonélvezet
Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A jogosult számára más személy tulajdonában álló dolognak a használatát – hasznai...Tovább olvasomvegyes szerződés
A magánjogban a kötelmi jogi szerződéseket két nagy csoportra oszthatjuk: a nevesített és a nevesítetlen szerződések kategóriájára. A nevesítetlen szerződéseket vegyes és de facto innominát (ténylegesen nevsítetlen) megállapodásokra tudjuk tovább...Tovább olvasomreálszerződés
A konszenzuális szerződések esetében az akarategység tekintendő kiindulási alapnak, azaz a szerződést a felek egybehangzó és kölcsönös jognyilatkozata létrehozza (a szerződés ebben a vonatkozásban készen van), míg a reálszerződések esetében...Tovább olvasomnemo plus iuris elv
A római jogból ismert és a dologi joghoz köthető alapelv, mely szerint senki sem ruházhat át több jogot, mint amivel maga is rendelkezik. Főszabály szerint csak tulajdonostól lehet tulajdonjogot szerezni....Tovább olvasoméletjáradéki szerződés
Életjáradéki szerződés alapján a járadékadásra kötelezett a járadékszolgáltatásra jogosult javára, annak haláláig, meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására, a járadékszolgáltatásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. Az életjáradékot havonta...Tovább olvasomjoggal való visszaélés
Az alanyi jogok nem gyakorolhatóak önkényesen, a joggal történő élés nem fordulhat át visszaélésbe. Minden alanyi jogot csak céljának megfelelően, rendeltetésével összhangban szabad gyakorolni és csak ekkor számíthat törvényi védelemre...Tovább olvasombejegyzett élettársi kapcsolat
Bejegyzett élettársi kapcsolat családjogi értelemben akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni....Tovább olvasomkonszenzuál szerződés
A konszenzuál szerződések esetében az akarategység tekintendő kiindulási alapnak, azaz a szerződést a felek egybehangzó és kölcsönös jognyilatkozata létrehozza (a szerződés ebben a vonatkozásban készen van), míg a reálszerződések esetében...Tovább olvasom