attitűd
Az a tanult képesség, hogy az egyén bizonyos tárgyakra, személyekre, helyzetekre meghatározott módon reagáljon. Az attitűdök hátterében értékek állnak. A két fogalom között az a különbség, hogy míg az érték inkább az általános kérdésre vonatkozik, addig az attitűd inkább valamely konkrét helyzetre vonatkozik, és azt fejezi ki, hogy bizonyos értékek tudatos vagy nem tudatos elfogadása a konkrét helyzetben milyen viselkedéseket és véleményeket eredményez. Az attitűdnek mindig van egy tárgya, amelyre vonatkozik.
Tudományterület:
Forrás:
Andorka, Rudolf - Bevezetés a Szociológiába, Budapest, Osiris, 2006, 574. o.
Szerző:
Relációk
fundamentalizmus
Hit a szent szövegek szó szerinti jelentéséhez való visszatérésben. Kialakulhat válaszul a modernizálásra és racionalizálásra. A fundamentalizmus ragaszkodik a hitre alapozott válaszokhoz és tradicionális alapokra építve védelmezi a hagyományt. A...Tovább olvasomfogyatékosság egyéni és társadalmi modellje
Elméletek, amelyek a fogyatékos emberek életében jelentkező problémák, hátrányok fő okát keresik. A fogyatékosság egyéni modellje szerint ez az egyéni hiányosságban keresendő: a testi „rendellenesség” bizonyos mértékű „fogyatékosságot” vagy funkcionális...Tovább olvasomfelügyeleti társadalom
Olyan társadalom, amelynek tagjait az állami és nem állami szervezetek rendszeresen megfigyelik, tevékenységüket dokumentálják, információkat gyűjtenek az életükről. A munkaszervezetek által végzett felügyeleti tevékenységet a hatékonysággal kapcsolják össze, ám a...Tovább olvasomcsalád
A társadalmak alapegysége. Olyan együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait házassági vagy leszármazási, más szóval vérségi (esetleg örökbefogadási) kapcsolat köti össze. A család felnőtt tagjai felelősek a következő generáció felneveléséért. Bár...Tovább olvasomrokonság
Egyének között vérségi kötelék, házasság vagy örökbefogadás révén kialakuló kapcsolat. A házasság vagy a család meghatározása alapján feltételez rokoni kapcsolatokat, de a rokoni kapcsolatok köre jóval szélesebb ezeknél az intézményeknél....Tovább olvasomkulturális pluralizmus
Az a jelenség, amikor egy nagy társadalmon belül különböző kultúrájú, szubkultúrájú csoportok élnek együtt az egyenrangúság elve alapján. A kulturális pluralizmusban az etnikai kultúrák teljesen szabadon létezhetnek egymás mellett, miközben...Tovább olvasomhálózatok
Az embereket egymással öszszekapcsoló informális és formális, közvetlen és közvetett társadalmi kötelékek rendszerei. Személyes hálózatunkba azok tartoznak bele, akiket személyesen ismerünk (például a barátaink), valamint azok, akikkel csak közvetett úton...Tovább olvasomnemi foglalkoztatási szegregáció
A nemi foglalkozási szegregáció azt a tényt fejezi ki, hogy a férfiak és a nők – annak megfelelően, hogy milyen uralkodó felfogás alakul ki a „férfi”, illetve „női” munka tekintetében...Tovább olvasomelit
A rétegződés során kialakuló, a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú – az uralkodó osztálynál kisebb csoport. Az elitcsoportok minden társadalmi szférában jelen vannak, így beszélhetünk politikai-, gazdasági-, kulturális elitről,...Tovább olvasomkábítószer
Jogi definíciója szerint kábítószer és pszichotrop anyag minden olyan szer, amelyet két nemzetközi egyezmény, az 1961. évi Egységes kábítószer-egyezmény és az 1971. évi Pszichotropanyag-egyezmény tételesen felsorol. Egy másik bonyolultabb definíció...Tovább olvasomszubkultúra
Egy nagyobb társadalmon belül élő kisebb társadalmi csoport sajátos kultúrája, mely értékeiben, normáiban jelentősen eltér a többség kultúrájától. A társadalmakon belül többé-kevésbé különálló szubkultúrák élnek párhuzamosan. A legegyszerűbb szubkultúrák a...Tovább olvasomnemzetállamok
Az államnak a modern világra jellemző egyik típusa, amelyben egy kormányzat egy meghatározott területen belül szuverenitással bír, és a néptömegek állampolgárok, akik egy egységes nemzet tagjainak vallják magukat. A nemzetállam...Tovább olvasomlatens funkció
A funkcionalista személélet szerint valamely társadalmi jelenségnek ki nem mondott, rejtett funkciója, amelyet a társadalomtudományi kutatás tud feltárni. Egy társadalmi cselekvés funkcionális következménye, amely a cselekvés teréül szolgáló társadalmi rendszer...Tovább olvasomosztály
Bár a társadalomtudomány egyik leggyakrabban használt fogalma, világos megegyezés nincs arról, hogyan lehetne legjobban meghatározni jelentését. Marx értelmezésében az osztály a termelőeszközök,szempontjából azonos helyzetben lévő emberek csoportja. Weber is gazdasági...Tovább olvasomcivil társadalom
A társadalomnak azok az autonóm szervezetet – az egyesületek, körök, egyházak stb. -. amelyek nem függenek az államtól. Egyes szerzők beleértik az állampolgároknak azt a magatartását, hogy részt vesznek a...Tovább olvasomlétminimum
A létminimum összege azt mutatja, hogy mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény, a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő szükségletek...Tovább olvasomnukleáris család
Szó szerint családmagot jelent, mely a XX. században a modern társadalmakban a jellemző családforma. Olyan háztartást alkotó családi csoport, amelyben maximum két generáció él együtt: az anya és apa (vagy...Tovább olvasomjóléti függőség
Charles Murray nyomán ismertté vált kifejezés azoknak az embereknek az azonosítására, akik a kormánytól várják el a segélyezést, és inkább segélyekből élnek, mintsem belépnének a munkaerőpiacra. A függőség kultúráját a...Tovább olvasomintézményes rasszizmus
Az intézményes rasszizmus fogalma azt fejezi ki, hogy a rasszizmus szisztematikus módon áthatja a társadalom egész struktúráját. Az olyan etnikai hovatartozásra épülő diszkriminációs minták, amelyek az személyközi viszonyokon túlmenően beépültek...Tovább olvasomcímkézéselmélet
A devianciaelméletek egyik irányzata, más néven minősítési elmélet, mely szerint az emberek más személyek és a hatóságok által viselkedésük megbélyegzése céljából rájuk ragasztott címkék miatt válnak „deviánssá”. Ezen elmélet szerint...Tovább olvasom