értelmi intelligencia és kompetencia
Az értelmi intelligencia az elme azon elemző és megkülönböztető képessége, amely a környezethez való adekvát alkalmazkodást, a helyzetek megfelelő értelmezését, a jól strukturált gondolkodást, a viselkedés megszervezését és kivitelezését teszi lehetővé. Az értelmi intelligencia és a hozzá kapcsolódó kompetenciák verbális és nem verbális, matematikai, téri, nyelvi, emlékezeti funkciókból és a megszerzett tudásból tevődnek össze. Az értelmi intelligencia genetikai meghatározottságú, amelyet a szociális környezet fejleszthet vagy ronthat. Az értelmi intelligencia, a megszerzett tudás alapkövetelményként meghatározott valamennyi szakterületbe, illetve munkakörbe történő belépéshez, de önmagában nem elégséges a kiemelkedő teljesítmény eléréséhez. Ehhez a gyakorlati intelligencia elvárt szintjével is szükséges rendelkezni. A kiválóság elérésére – különösen a magas kvalifikációjú és beosztású (vezetői) munkakörökben – az érzelmi intelligencia nélkül kevés az esély.
Tudományterület:
Forrás:
Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen. SHL Hungary Kft., Budapest, 2002. (39-46. o.)
Szerző:
Relációk
kompetencia alapú munkavégzési rendszer
Kompetencia alapú munkavégzési rendszeralkalmazásról akkor beszélünk, amikor megszűnik a munkaköralapú rendszer hagyományosan értelmezett státusza, az egy ember által betöltött egy munkakör elve, illetve gyakorlata, és ezt a metódust felváltja a...Tovább olvasome-learning (HR)
A hagyományos és a távoktatási, valamint az internet nyújtotta új lehetőségek együttes alkalmazását jelentő új és hatékony tanulási eljárás. Az e-learning olyan képzési forma, amely a tanítási-tanulási folyamatot hatékony, optimális...Tovább olvasomteljesítmény elismerése
A teljesítmény elismerése valamennyi munkahelyeken, így a közszolgálatban is a teljesítményértékelési rendszerek eredményes működtetésének egyik meghatározó jelentőséggel bíró alkotóeleme. A közszolgálaton belül a minősítéssel kiegészülő teljesítményértékelés körfolyamata alatt, amely általában...Tovább olvasommunkaerő kölcsönzés
A munkaerő-kölcsönzés olyan munkavégzésre irányuló jogviszony, amely három fél, a munkavállaló, a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég és egy vagy több munkaadó cég között jön létre azzal a céllal, hogy a munkaerő-kölcsönző...Tovább olvasomrészmunkaidő
A rész vagy rövidített munkaidős foglalkoztatás, mint a munkaerő-gazdálkodás egyik meghatározó eszköze, rugalmas foglalkoztatási formája a kérdéses munkakörre általában megállapított teljes munkaidőnél rövidebb időre, jellemzően napi 4-6 órára terjed ki,...Tovább olvasommunkakör-értékelés
A munkakörelemzés során összegyűjtött elemzési tényezők felhasználásával elkészülő munkakör-értékelés alatt azt a módszert, illetve eljárást értjük, amely alapján a kérdéses szervezeten belül és a piaci viszonyokkal történő összevetésben is megállapítható...Tovább olvasomstratégiai jellegű személyügyi szolgáltatások
A közszolgálat stratégiai alapú integrált emberierőforrás-gazdálkodás részét alkotó személyügyi szolgálatatások és tevékenységek humán folyamatának egyik feladatcsoportját a stratégiai jellegű személyügyi szolgáltatások köre alkotja. Ebbe a feladatcsoportba azok a közép és...Tovább olvasommunkakör-specifikáció
A munkakör-specifikáció azt foglalja össze, illetve azt mutatja meg, hogy a kérdéses munkakör betöltéséhez vagy feladat ellátásához a munkáltatók milyen ismeretek, tapasztalatok, készségek és képességek meglétét várják el, illetve milyen...Tovább olvasominterim menedzsment
Az interim menedzsmentet főleg az állami szektorra jellemző hosszabb felmondási idő okozta magas elbocsájtási költségek csökkentése érdekében kezdték alkalmazni az emberierőforrás-gazdálkodás területén is, mégpedig úgy, hogy a szervezeten kívülről érkező...Tovább olvasomkompetenciamegfelelés
A kompetenciamegfelelés egy olyan minőségi mutató, amely arra ad választ, hogy az adott munkakör betöltése szempontjából relevanciával bíró kompetenciák által támasztott elvárásoknak a munkavállaló milyen mértékben, milyen szinten képes megfelelni....Tovább olvasomszemélyzeti menedzsment
A személyzeti menedzsment az emberierőforrás-gazdálkodás második fejlődési szakaszának tekinthető, amely jellemzően a második világháború után kezdődött és az 1980-as évek közepéig tartott. Ebben az egyre specifikusabbá és komplexebbé váló szakaszban...Tovább olvasoméletpálya-és karriertervezés
Az életpálya és a karrier a hosszú időn keresztül megszerzett munkatapasztalatok egymásra épülő szakaszait, a munka világában befutott pályát, pályafutást jeleníti meg. Az életpálya- és karriertervezés pedig az életpálya építéséhez,...Tovább olvasomhumán generalista
Az emberierőforrás-gazdálkodással összefüggő feladatok jelentős hányadának ellátására – elméleti és gyakorlati szinten – felkészült, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező szakembert humán generalistának nevezik. A humán generalista átlátja az emberierőforrás-gazdálkodás humán folyamatait...Tovább olvasomérzelmi intelligencia és kompetencia (új tétel)
Az érzelmi intelligencia azt fejezi ki, hogy az emberek képesek-e önmaguk és mások érzéseit felismerni, azokat a helyén kezelni, tudják-e önmagukat motiválni, és érzelmeikkel önmagukban, valamint emberi kapcsolataikban megfelelően bánni....Tovább olvasompróbaidő
A próbaidő a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó jogintézmény, amely a munkaviszony megszüntetése esetén a garanciális feltételek érvényesülését korlátozza. A Munka Törvénykönyvének megfelelően a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben próbaidőt állapíthatnak...Tovább olvasommunkaügyi kapcsolatok
Munkaügyi kapcsolatok alatt a munkavállalók, a kollektív érdekeket képviselő (képviseleti, érdekképviseleti, üzemi tanácsi, kamarai stb.) szervezetek és a munkadók megállapodásokon alapuló és/vagy jogilag szabályozott keretek között folyó formalizált, intézményes egyeztetési...Tovább olvasommunkakörbővítés
Munkakörbővítésnek nevezzük azt a munkakörtervezési, munkavégzési rendszermodellt, amely során a munkavállalónak a korábban ellátott szűkebb feladatkörét újakkal egészítik ki. Ezáltal olyan szélesebb, összetettebb munkakört alakítanak ki, amely – az előzetes...Tovább olvasomfoglalkozás-egészségügyi ellátás
A törvényi előírásnak megfelelően a munkáltatók által valamennyi munkavállaló számára kötelezően biztosítandó ellátást foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásnak hívják. A jogszabályok arról rendelkeznek, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást kiknek kell megszervezni, milyen formában, állománykategóriákat...Tovább olvasommunkaügyi mediáció
A mediáció, így a munkaügyi mediáció is magyarul közvetítést jelent, mégpedig két vagy több fél között felmerült vitában. A mediáció olyan speciális konfliktusmegelőző, konfliktuskezelő módszer, amely során az egymással nézeteltérésben,...Tovább olvasomemberierőforrás-menedzsment
Az emberierőforrás-menedzsment az emberierőforrás-gazdálkodás harmadik fejlődési szakaszának tekinthető, amely a XX. század 80-as éveinek végétől kezdett elterjedni. A felsővezetők a munkaerőre már nem mint költségtényezőre, hanem a versenyképességet biztosító szervezeti...Tovább olvasom