emberierőforrás-gazdálkodás eredménymutatói
Az emberierőforrás-gazdálkodással kapcsolatos stratégiai döntések, befektetések megtérüléséről, a tevékenység jellemzőiről, minőségéről, hatékonyságáról, jogszerűségéről, értékteremtő képességéről az eredménymutatók folyamatos nyomon követése és számbavétele révén kapunk képet. Az eredménymutatók egy részét – általában a rövid távú, operatív célokhoz kapcsolódóakat – pénzügyi-anyagi szempontok alapján is meg lehet ítélni (tervezni, mérni, értékelni). A hosszú távú sikert, a versenyképességet, az alkalmazkodási képességet jelző stratégiai szemléletű eredménymutatókat azonban már szinte lehetetlen pénzügyi szempontok szerint megítélni. A stratégiai alapú, integrált emberierőforrás-gazdálkodás legfőbb eredménymutatójának az tekinthető, ha a közszolgálat és szervezetei úgy érik el az alaptevékenységükhöz, stratégiai céljaikhoz kötődő szervezeti szintű teljesítményt, hogy eközben a személyi állomány tagjai is sikeresnek vallják magukat.
Tudományterület:
Forrás:
Bakacsi Gyula -Bokor Attila - Császár Csaba - Gelei András - Kováts Klaudia - Takács Sándor: Stratégiai emberi erőforrás menedzsment. KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2000 (77-78. o.), valamint Szakács Gábor: A közszolgálat működését segítő stratégiai alapú, integrált emberierőforrás-gazdálkodás rendszermodellje. In.: Dr. Szabó Szilvia - Dr. Szakács Gábor: Közszolgálati HR-menedzsment. NKE Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest, 2015 (59-60. o.)
Szerző:
Relációk
humánstratégia
A humánstratégia a szervezeti (üzleti) stratégia részét alkotó, ahhoz szorosan kapcsolódó olyan funkcionális stratégia, amely közép vagy hosszú távra meghatározza az emberierőforrás-gazdálkodás jövőképét (irányát), céljait, a munkavégzés prioritásait, a szervezeten...Tovább olvasomközszolgálati emberierőforrás-gazdálkodás humán folyamatai
A közszolgálat emberierőforrás-gazdálkodását humán folyamatokba rendezve célszerű megoldani. A humán folyamatok a rendszermodell állandóságát biztosítják. Ezek az alábbiak: stratégiai tervezés és rendszerfejlesztés, munkavégzési rendszer, emberierőforrás-áramlás és-fejlesztés (közszolgálati életpálya-menedzsment működtetésének keretfeltételei,...Tovább olvasomstratégiai emberierőforrás-menedzsment
A stratégiai emberierőforrás-menedzsment az emberierőforrás-gazdálkodás negyedik fejlődési szakasza, amely az 1990-es évek elejétől terjedt el a világban. Ennél a szintnél már nem egyszerűen a humán funkciók hatékony megoldásáról és az...Tovább olvasomhumán szolgáltató és módszertani központ
A multinacionális cégek fokozatos térnyerésével és a globalizáció következtében, a költség-hatékony, versenyképes működés jegyében, az integrált emberierőforrás-gazdálkodás megvalósításának szándékával felállított központokat nevezik szolgáltató központoknak (Shared Services Center/SSC). A szolgáltató központok...Tovább olvasomközszolgálati emberierőforrás-gazdálkodás humán funkciói
A közszolgálati emberierőforrás-gazdálkodás alapelemei, alkotó sejtjei azok az állandó változást mutató humán funkciók, amelyek tartalmukat, feladatellátásukat, szabályozási környezetüket, belső szakmai logikájukat alapul véve összekapcsolhatók, ezáltal együttesen építik fel a rendszer...Tovább olvasomnemzetközi emberierőforrás-menedzsment
A nemzetközi emberierőforrás-menedzsmentet nem tekinthetjük az emberierőforrás-gazdálkodás következő fejlődési szakaszának. Ez esetben inkább olyan társadalmi változásokhoz pl. a globalizáció térnyeréséhez, a nemzetközi multikulturális környezet erősödéséhez, a munkaerő szabad áramlásához, a...Tovább olvasommunkaköri leírás
A munkaköralapú munkavégzési rendszert felépítő munkakörök általános, állandó (alap) és speciális (kiegészítő) elemeit, elvárásait foglalja egységes rendszerbe a munkaköri leírás, amely a munkakörelemzés egyik legfontosabb eredménytermékének tekinthető. A munkaköri leírás...Tovább olvasomérzelmi intelligencia és kompetencia (új tétel)
Az érzelmi intelligencia azt fejezi ki, hogy az emberek képesek-e önmaguk és mások érzéseit felismerni, azokat a helyén kezelni, tudják-e önmagukat motiválni, és érzelmeikkel önmagukban, valamint emberi kapcsolataikban megfelelően bánni....Tovább olvasomstrukturált interjú
A stratégiai alapú, integrált emberierőforrás-gazdálkodás humán folyamataira és humán funkcióira jellemző jegyek, minőségi mutatók, tendenciák megállapítására, a SWOT és egyéb elemzések elkészítésére, tudományos kutatások, felmérések, igénymeghatározások, közvéleménykutatások stb. lefolytatására szolgáló,...Tovább olvasomközszolgálati humán tükör kutatás
A közszolgálati humán tükör kutatás a magyar közszolgálatban (közigazgatás, rendészet, honvédelem) folyó emberierőforrás-gazdálkodás átfogó, összehasonlító vizsgálatát elvégző tudományos kutatás. Az első, 2013-2014-ben lezajlott vizsgálat a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program által...Tovább olvasomstresszinterjú
A stresszinterjú az állásinterjúk egy formája, olyan kiválasztási technika, amikor az interjút készítő szakember(ek) a meghirdetett pozícióra jelentkezőt tudatosan, előre kidolgozott szisztéma szerint hozza kellemetlen, feszültséggel teli helyzetbe, annak érdekében,...Tovább olvasomemberierőforrás-gazdálkodás eredménymutatói
Az emberierőforrás-gazdálkodással kapcsolatos stratégiai döntések, befektetések megtérüléséről, a tevékenység jellemzőiről, minőségéről, hatékonyságáról, jogszerűségéről, értékteremtő képességéről az eredménymutatók folyamatos nyomon követése és számbavétele révén kapunk képet. Az eredménymutatók egy részét –...Tovább olvasomszemélyzeti menedzsment
A személyzeti menedzsment az emberierőforrás-gazdálkodás második fejlődési szakaszának tekinthető, amely jellemzően a második világháború után kezdődött és az 1980-as évek közepéig tartott. Ebben az egyre specifikusabbá és komplexebbé váló szakaszban...Tovább olvasomönképzés
Az ismeretek elsajátításának az általános vagy a szakirányú műveltség gyarapításának a rendszeres oktatáson kívüli, külső irányítás nélküli önálló útja. Az önképzés tisztán egyéni erőkifejtés útján végbemenő, az érintett belső motivációján...Tovább olvasomkompetenciaelemzés
A kompetenciaelemzés a munkakörelemzés és a munkakör-értékelés részeként vagy ezektől függetlenül is elvégezhető elemzési és értékelési módszer. A kompetenciaelemzés alkalmazása lehetőséget biztosít a felhasználók számára, hogy a meghatározott elemzési és...Tovább olvasomteljesítmény
A teljesítményt meghatározhatjuk a szervezet és az egyén szempontjából. A szervet által kijelölt célok, feladatok elérése érdekében végzett tevékenységekhez köthető minőségi (kvalitatív) és mennyiségi (kvantitatív) mutatókkal jellemezhető, ezért mérhető és...Tovább olvasomkiképzés
Ez alatt a tevékenység alatt olyan, általában viszonylag rövid ideig tartó periódust értünk, amely során a kiképzők egyetlen viselkedést tanítanak, gyakoroltatnak be a kiképzendőkkel. A kiképzők az adott viselkedés minden...Tovább olvasomemberierőforrás-menedzsment
Az emberierőforrás-menedzsment az emberierőforrás-gazdálkodás harmadik fejlődési szakaszának tekinthető, amely a XX. század 80-as éveinek végétől kezdett elterjedni. A felsővezetők a munkaerőre már nem mint költségtényezőre, hanem a versenyképességet biztosító szervezeti...Tovább olvasommunkavégzési rendszer humánfolyamata
A stratégiai tervezés és rendszerfejlesztés humán folyamatához igazodva a közszolgálatban alkalmazott munkavégzési rendszermegoldás kiindulási alapot biztosít az egyéb humán folyamatok és humán funkciók által igénybe vehető stratégiai és operatív válaszlehetőségek...Tovább olvasomhumánpolitika
A humánpolitika vagy szűkebben értelmezve a személyügyi politika a humánstratégia megvalósításának elvi kérdéseit foglalja össze. A humánpolitika integrálja, egységes rendszerbe foglalja az emberierőforrás-gazdálkodás irányelveit és a munkaerő tervezésére vonatkozó elképzeléseket....Tovább olvasom