közművelődés
Kultúrának nevezzük az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi javak összességét. A kultúra generációról generációra való bővített újratermelése a társadalom fennmaradásának és fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele. Mindez lehetetlen volna akkor, ha a társadalom tagjai a szocializációjuk során, illetve ezt követően folyamatosan – lényegében „élethossziglan” – nem sajátíthatnák el a különféle kulturális javakat. Magát az elsajátítási folyamatot művelődésnek nevezzük. A művelődés legfontosabb színtere az oktatás, ezért az ebben való részvételt a modern állam polgárai számára kötelezettségként írja elő (tankötelezettség). A művelődés másik színterét közművelődésnek nevezhetjük. A közművelődésben való részvétel nem kötelező, s az ide tartozó heterogén tevékenységformák sajátos módon ötvözik a művelődés ismeretszerző funkcióját egyfajta szabadidős – tehát a kikapcsolódást, a rekreációt is szolgáló – tevékenységgel.
Tudományterület:
Forrás:
Buskó Tibor László: Településüzemeltetés. Közigazgatási urbanisztika II. Budapest, Aula Kiadó, 2011. [201. o.]
Szerző:
Relációk
helyi önkormányzati feladatok
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében lát el helyi önkormányzati feladatokat. Magukat a feladatokat...Tovább olvasomközösségi közlekedés
A közösségi közlekedés, melynek szinonimájaként korábban főleg a „tömegközlekedés”, napjainkban pedig a „közforgalmú közlekedés” vagy „kollektív közlekedés” fogalmát is használják, tágabb és általánosabb értelmezés szerint – magában foglal minden közlekedési...Tovább olvasomcélcsoport
A fogyasztók szükségleteinek és igényeinek feltárása a marketingtervezés kritikus területe. A vásárlók még akkor is eltérnek egymástól, ha ugyanazon terméket választják. Az egyedi igények kielégítésére számos területen kellő lehetőség nyílik,...Tovább olvasomtelepülésszerkezeti terv
A településrendezési eszközök részét képező településszerkezeti terv a településfejlesztési koncepcióban foglalt célok megvalósítását biztosító, a település szerkezetét, a területfelhasználást és a műszaki infrastruktúra-hálózatok elrendezését meghatározó hosszútávú terv. A hosszútávra szóló...Tovább olvasomreurbanizáció
Az urbanizációs folyamat negyedik szakasza. A reurbanizáció során a központi városban az egyes városrészek tömeges rehabilitációja kezdődik meg. A lerobbant városrészeket újjáépítik és magas presztízsű lakóparkokká, üzleti negyedekké varázsolják. Ezáltal...Tovább olvasomtelepülési könyvtár
A települési könyvtári ellátás biztosítása a települési önkormányzatok kötelező feladata. Ők kötelezettségeiket nyilvános könyvtár fenntartásával, vagy a megyei könyvtár szolgáltatásainak igénybevételével teljesíthetik. Utóbbi esetben a települési önkormányzat megállapodást köt a...Tovább olvasomregionalizáció
A regionalizáció jellemzően a felülről lefelé, a központtól a decentrumok felé történő területszervezést és -alakítást takarja. Lényege, hogy a teret elkülönült egységekre bontjuk, amely egységek határait valamely igazgatási szerv (általa)...Tovább olvasomtelepülésrendezés
A településrendezés a települési önkormányzatnak a településfejlesztési döntésekben meghatározott célok megvalósulását szolgáló, továbbá annak kereteit meghatározó műszaki‐tervezési, szabályozási és igazgatási tevékenysége. A településrendezés tehát szoros összefüggésben van a településfejlesztéssel, ideális...Tovább olvasomdezurbanizáció
Az urbanizációs folyamat harmadik szakasza. Első jelei a legfejlettebb térségekben (Észak-Amerika, Nyugat-Európa) az 1970-es évektől tapasztalhatók, az emelkedő gazdaságokban való elterjedése azonban csak a közeljövőben várható. A dezurbanizáció szakaszában a...Tovább olvasomvízhasznosítás
A vízhasznosítás a vízgazdálkodás alapvető jelentőségű ágazata. Vízgazdálkodáson azt a tudatos emberi tevékenységet értjük, amelynek segítségével tudományos, műszaki, gazdasági beavatkozások révén a természet vízháztartásának a társadalom szükségleteivel való – optimálisra...Tovább olvasomhelyi közügy
Magyarország Alaptörvénye a helyi közügyek intézését – a helyi közhatalom gyakorlása mellett – az önkormányzatiság immanens elemeként nevesíti. Adós marad azonban a helyi közügyek fogalmának meghatározásával. Ez a Magyarország helyi...Tovább olvasombeépítésre szánt terület
Beépítésre szánt területnek nevezzük a település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrészét, amelyen belül az építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10%. A...Tovább olvasomhelyi közszolgáltatások
Közszolgáltatásokon olyan feladatok ellátásának biztosítását értjük, amelyek valamilyen mértékig közösségi szervezést igényelnek és társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgálják. Ami a helyi jelzőt illeti, a helyi közszolgáltatás fogalmát leggyakrabban a legalapvetőbb,...Tovább olvasomtávhőszolgáltatás
Ha a különféle fűtési módokat vizsgáljuk, a fűtés lehet egyedi, mint amikor helyiségenként van elhelyezve egy kályha vagy konvektor. Másképpen: az egyedi fűtéseknél a hőtermelő és a hőleadó egy szerkezeti...Tovább olvasomközösségi színtér
A közösségi színtér a helyi lakosság rendszeres vagy alkalmi közművelődési tevékenységének, a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása érdekében önkormányzati fenntartásban, önkormányzatok társulásában, vagy közművelődési megállapodás alapján működtetett, erre a célra alkalmassá...Tovább olvasomtervezési-statisztikai régió
Több megye (a főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt, egybefüggő tervezési, illetve statisztikai területi egység. A tervezési-statisztikai régiók alkalmazkodnak a megyehatárokhoz. Létrehozatalukat a területfejlesztésről és a területrendezésről...Tovább olvasomközművelődési intézmény
A 1997. évi CXL. törvény szerint tágabb értelemben közművelődési intézmény a művelődési otthon, ház, központ, szabadidő központ, közösségi ház, ifjúsági, illetve gyermekház, faluház, az oktatási és közművelődési, illetőleg egyéb feladatokat...Tovább olvasomtelepülési infrastruktúra
Az infrastruktúrának – a térbeli rendszerekre jellemző módon – világosan elkülöníthető területi szintjei vannak. A szakirodalomban szokás beszélni nemzetközi, országos, interregionális, regionális és szubregionális infrastruktúrákról. A szubregionális infrastruktúrák között között...Tovább olvasomvízkárelhárítás
A vízkárelhárítás a vízgazdálkodás alapvető jelentőségű ágazata. Célja az élővilág, a társadalom anyagi és kulturális javainak megóvása a víz káros hatásaitól. A víz rombolása elleni védelem és védekezés, a káros...Tovább olvasomkéményseprő-ipari tevékenység
A kéményseprő-ipari tevékenység legfontosabb célja hagyományosan a tűzvédelem, amelyhez azonban egyéb célok is társulnak. Utóbbiak közül a környezetvédelem szempontjából ki kell emelni a kéményseprő-ipari közszolgáltatás szerepét a környezetbarát és gazdaságos...Tovább olvasom