alapjogkorlátozás

Az alapjog korlátozása azt jelenti, hogy valamely alapjog nem gyakorolható annak teljességében. Az alapjogokat korlátozhatóság szerint három csoportba sorolhatjuk. Az első csoportot az abszolút érvényű, korlátozhatatlan jogok jelentik, amelyeket semmilyen esetben sem lehet korlátozni (emberi méltóság, élethez való jog). Vannak továbbá olyan alapjogok is, amelyek az általános alapjogkorlátozási klauzula alapján történhet. Ennek formai követelménye, hogy az alapjog korlátozása törvényben valósuljon meg. Tartalmi szempontból pedig az szükséges, hogy a korlátozás ne érintse az alapjog lényeges tartalmát, amely az Alkotmánybíróság által kidolgozott szükségességi-arányossági teszt segítségével vizsgálható meg. Ezzel szemben a diszkriminációtilalom és a tulajdonjog különmérce szerint korlátozhatók. Ez a különmérce a tulajdonjog esetében a közérdekűség és az, hogy az alapjogkorlátozás más alapjogot nem sért. A diszkrimináció kapcsán pedig az ésszerűségi-indokolhatósági próba került kifejlesztésre, amely szerint a korlátozás akkor nem alkotmányellenes, ha az ésszerű indokon alapul és nem önkényes.

Tudományterület:

Forrás:

Balogh Zsolt - Schanda Balázs: Alapjogok - Általános rész. In Balogh Zsolt - Schanda Balázs (szerk.): Alkotmányjog - Alapjogok. Második, átdolgozott kiadás. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara, Budapest, 2014. 41-71., Téglási András: Az alapvető jogok korlátozása. In Cserny Ákos (szerk.): Alkotmányjog. NKE Szolgáltató Kft., Budapest, 2013. 186-188.

Relációk