alapvető jogok országgyűlési biztosa
Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatos, tudomására jutott visszásságok kivizsgálása, és azok orvoslása érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése feladatával rendelkező, az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő. Az alapvető jogok biztosának kettő helyettese is van. Egyikük a magyarországon élő nemzetiségek jogainak, míg másikuk a jövő generációk érdekeinek védelméért felelős. Mindhármuknak mentelmi joga van (felelőtlenek és sérthetetlenek). Az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, aki úgy ítéli meg, hogy a hatóság tevékenysége vagy intézkedése valamely alapvető jogát sérti, ám ezt csak az összes jogorvoslati lehetőség kimerítését követően teheti. A biztos vagy helyettese azonban nem csak kérelemre járhat el, hanem hivatalból is. A biztos nyilvános jelentést készít a lefolytatott vizsgálatokról. Ezek alapján javaslatot ajánlást tehet vagy kezdeményezéssel élhet a hatóság vezetőjénél a jogsértés megszüntetésére, de kötelező döntést nem hozhat. Éves beszámolót kell tennie. A biztoshoz és helyetteseihez hasonló feladatkört lát el a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
szociális biztonsághoz való jog
A második generációs szociális jogok közé tartozó szociális biztonsághoz való jog – a korábban hatályos szabályozással szemben – az Alaptörvény szerint nem alapjog, hanem csupán államcél, ami azt jelenti, hogy...Tovább olvasom ...választási iroda
A választási irodák olyan állami szervek, amelyek a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, technikai feltételei megteremtésével, a törvényes feltételek megléte és a szakmai szabályok ellenőrzésével, választási adatkezeléssel, továbbá pártsemleges tájékoztatással foglalkoznak....Tovább olvasom ...honosítás
A honosítás az állampolgárság megszerzésének egyik módja, amelynek feltételeiről és módjáról Magyarországon az állampolgárságról szóló törvény rendelkezik. Honosítási eljárás során azok kaphatnak magyar állampolgárságot, akik még soha nem voltak magyar...Tovább olvasom ...törvényerejű rendelet
A törvényerejű rendeletek a jogforrások, azon belül a jogszabályok egy különleges, történeti csoportját képezik, amelyek megalkotására az államszocializmus idején, 1989 előtt volt lehetőség, és amely jogszabályokat nem az igen ritkán...Tovább olvasom ...emberi méltóság
Az emberi méltóság minden emberi jog anyajoga, minden alapjog érinthetetlen lényege, amelyből a kínzás, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma, a rabszolgaság tilalma, az emberen tájékoztatása és önkéntes hozzájárulása nélküli kísérlet...Tovább olvasom ...helyi önkormányzati képviselő
A helyi önkormányzati képviselők a települési önkormányzatok képviselő-testületeinek az adott településen élő választópolgárok által választott tagjai. Ugyanúgy szabad mandátummal rendelkeznek, mint az országgyűlési képviselők. Tevékenységüket az egész település érdekének képviseletében...Tovább olvasom ...jogállam
A jogállamiság elve jelenti egyrészt a jog állam feletti uralmát, így az állam alkotmánynak és egyéb jogszabályoknak való alávetettségét, másrészt a jogállamiság elemeinek tekinthetünk olyan elveket és követelményeket, mint az...Tovább olvasom ...parlamenti bizottság
A parlamenti (országgyűlési) bizottságok olyan, a parlamenten belüli szervek, amelyek a parlament munkáját hivatottak segíteni. Léteznek állandó és eseti bizottságok is. Az állandó bizottságok létrehozatala kötelező, a kötelező bizottságok feladatkör...Tovább olvasom ...hatály
A jogszabály hatálya nem jelent mást, mint azt, hogy egy jogszabály adott térben, adott időben, illetve adott személyekre ténylegesen is alkalmazható, illetve alkalmazandó. Egyes esetekben előfordulhat azonban az is, hogy...Tovább olvasom ...szokásjog
Jakab András a szokásjogot jogként követett értelmezési gyakorlatként határozza meg, amely meghatározza a jogforrások pontos tartalmát. Bár a bírói határozatok elméletileg csak az eljárásban részt vevőkre nézve bírnak kötelező erővel,...Tovább olvasom ...hontalan
Hontalan az a személy, akit egyetlen állam sem ismer el saját joga szerint állampolgárának. A hontalanság többféle módon keletkezhet. Létrejöhet születéssel (a vérségi és területi elv ütközésekor), házassággal, államutódlással, az...Tovább olvasom ...parlamenti jog
Parlamenti jog alatt mindazokat a jogszabályokat, jogszokásokat, szokásjogokat, alkotmányos közmegegyezések és precedensek együttesét értjük, amelyek a parlament mint törvényhozás feladat- és hatásköreit, megalakulását, megszűnését, szervezetét, működését, fegyelmi rendjét, továbbá az...Tovább olvasom ...alkotmányozó hatalom
Az alkotmányozó hatalom egy adott országban az alkotmány elfogadására jogosult hatalom, amely lehet a törvényhozó szerv, vagy speciálisan erre a célra létrehozott szerv. Mivel az alkotmány a jogrendszerben kiemelt helyet...Tovább olvasom ...törvény
A törvények a jogszabályok hierarchiája élén álló, az Országgyűlés által a jogalkotásról szóló törvényben szereplő eljárási szabályok betartásával hozott jogforrások. (A jogforrási hierarchia élén azonban az Alaptörvény áll, amely nem...Tovább olvasom ...kormánybizottság
A kormánybízottság a kormány egyik testületi segédszervtípusa, amely tevékenysége több igazgatási ágazatra kiterjed, az azok közötti együttműködés koordinálására hivatott. A kormány jogosult a létrehozatalukra, méghozzá normatív határozat, vagy kormányrendelet útján,...Tovább olvasom ...szavazókör
A szavazókör az az egy településen belüli egység, amelyben a választópolgárok leadhatják szavazataikat. Minden településen kötelező legalább egy szavazókört létrehozni, és egy szavazókörre körülbelül hatszáz, ám legfeljebb ezerötszáz választópolgár juthat....Tovább olvasom ...összeférhetetlenség
Az összeférhetetlenség a parlamenti jogban nem mást jelent, mint azt, hogy a képviselők meghatározott tevékenységi kört nem gyakorolhatnak,továbbá meghatározott állásokat és tisztségeket nem tölthetnek be egészen addig, amíg képviselői megbízatásuk...Tovább olvasom ...bíróság
A bíróságok az igazságszolgáltatási feladatokat ellátó közjogi szervek, amelyek lehetnek rendes bíróságok, különbíróságok vagy rendkívüli bíróságok. Magyarországon első fokon a járásbíróságok, illetve a kerületi bíróságok járnak el, kivéve ha az...Tovább olvasom ...közjogi szervezetszabályozó eszközök
A közjogi szervezetszabályozó eszközök olyan jogforrások, amelyek csupán a szabályozó szervre magára, illetőleg a vezetése, illetve irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervekre bírnak kötelező erővel. Míg a jogszabályokat ki kell...Tovább olvasom ...szükségállapot
A szükségállapot a különleges jogrend országon belüli szükséghelyzet – lázongás vagy polgárháború esetére fenntartott altípusa. A szükségállapot (csakúgy mint a rendkívüli állapot) kihirdetéséhez is az összes Országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata...Tovább olvasom ...