alkotmánybíráskodás
Az alkotmánybíráskodás alkotmányvédelmet jelent, méghozzá a kartális, azaz írott alkotmány védelmét, legfontosabb feladata az, hogy biztosítsa az alkotmány, így az emberi jogok elsőbbségének érvényesülését. Az alkotmánybíráskodás feladata elsősorban az állami-közhatalmi szervek jogalkotó tevékenysége alkotmányosságának vizsgálata. Emellett egyes országokban lehetőség van az egyedi jogalkalmazói határozatok alkotmányosságának alkotmánybírósági vizsgálatára is. Az alkotmánybíráskodás legfőbb funkciói a normakontroll és a jogrendszer alkotmányosságának biztosítása, az alapjogok védelme, továbbá az alkotmány autentikus (eredeti) értelmezése. Az alkotmánybíráskodásnak további funkciói a hatásköri bíráskodás, az egyes politikai pártokkal kapcsolatos hatáskörök, a választási bíráskodás és az állambíráskodás. Az alkotmánybíráskodás történetileg kialakult két legfőbb modellje az amerikai és az európai (osztrák-német) modell, de ezeken felül léteznek még egyéb modellek is, úgy mint a svájci és a francia.
Tudományterület:
Forrás:
Chronowski Nóra: Az alkotmánybíráskodás. Jura, 2001/2. 97., Téglási András: Az alkotmánybíráskodás modelljei. In Bende Zsófia - Halász Iván (szerk.): Összehasonlító alkotmányjog. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Kar, 2014. 135-147.
Szerző:
Relációk
mentelmi jog
A mentelmi jog olyan jogosítvány, amelynek célja az, hogy a parlamenti függetlenséget, illetve egyéb közhatalmi szervek függetlenségét óvja a külső befolyásolásoktól azáltal, hogy a parlament tagjai személyes biztonságát fokozottan védi....Tovább olvasomszakszervezeti szervezkedés szabadsága
A szakszervezeti szervezkedés szabadsága alapján a munkáltatóknak és a munkavállalóknak, továbbá szervezeteiknek jogában áll egymással tárgyalni, kollektív szerződést kötni, érdekeik védelmében együttesen fellépni, beleértve a munka beszüntetéséhez való jogot (sztrájkjog)....Tovább olvasomalkotmánybírósági határozat
Az alkotmánybírósági határozatok olyan, rendszerint valamilyen alapjogsérelmet megelőző, vagy orvosló extern normatív aktusok, amelyeket az Alkotmánybíróság ad ki, és amelyek jogforrásnak tekinthetők. Az Alaptörvény hatályba lépése előtt született alkotmánybírósági határozatokat...Tovább olvasomállampolgárság
Az állampolgárság olyan, egy állam és egy személy közötti, valódi és tényleges jogi kapcsolat, amely a személy etnikai eredetét nem jelzi. Az állam és állampolgára közötti kapcsolatnak tehát valódinak, továbbá...Tovább olvasomközjog
A közjog az a jogág, amely azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek az állam és az egyén kapcsolatrendszerére, a közhatalom kiépítésére, továbbá az államszervezet felépítésére és működésére vonatkoznak. A közjogi jogviszonyokban...Tovább olvasomunitárius állam(szerkezet)
Az unitárius állam olyan állam, melynek szerkezete és szuverenitása egységes, osztatlan. Ilyen állam például Horvátország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Izland, Norvégia, Svédország, Latin-Amerika legtöbb kis és közepes mértetű országa. Léteznek...Tovább olvasompolgármester
A képviselő-testület elnökét polgármesternek nevezzük. A polgármester nem csupán elnöke, hanem tagja is a képviselő-testületnek, megbízatását általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással nyeri el. A polgármesterek megválasztásában...Tovább olvasomközérdekből nyilvános adat
Minden olyan adat közérdekből nyilvánosnak minősül, amely nem meríti ki a közérdekű adat fogalmi elemeit, ám a törvény közérdekből elrendeli annak megismerhetőségét, hozzáférhetőségét. A közérdekből nyilvános adat fogalma a információs...Tovább olvasomigazgságszolgáltatás
Az igazságszolgáltatás a jogviták közhatalmi erővel, előre meghatározott jogszabályok alapján történő eldöntését, ezáltal a jogszabályok érvényesítését célzó állami tevékenységet jelenti. Az igazságszolgáltatást a bíróságok végzik, a bírósági szervezetrendszer képezi az...Tovább olvasomrendkívüli állapot
A rendkívüli állapot a különleges jogrend háborús helyzetet kezelésére hívatott altípusa. Főszabály szerint az Országgyűlés hirdetheti ki rendkívüli állapotot, az összes jelenlévő képviselő kétharmadának szavazatával. Ám ha az Országgyűlés ülésezése...Tovább olvasomházasságkötés szabadsága
A házasságkötés szabadsága azt jelenti, hogy mindenki szabadon eldöntheti, hogy köt-e házasságot, és ha köt, akkor kivel teszi ezt. Nem csupán a házasság intézménye, hanem a házasságkötés szabadsága is alaptörvényi...Tovább olvasomjogegységi határozat
A jogegységi határozat olyan, a Kúria által hozott határozat, amely a bíróságokra nézve kötelező, és amelynek elsődleges célja a bírói gyakorlat továbbfejlesztése, illetve az egységes bírói gyakorlat biztosítása. A jogegységi...Tovább olvasomtiszta alkotmányjogi norma
A tiszta alkotmányjogi szabályok (normák) olyan szabályok, amelyeket csak és kizárólag az alkotmányjog szabályoz, s amely intézményekről így semmilyen más, az alkotmányjogon kívül eső norma nem tartalmaz szabályt. Ilyen intézmény...Tovább olvasomkisebbségi autonómia
Az autonómia önrendelkezést, öntörvényhozást jelent. A kisebbségi jogok talaján állva, a kisebbségi autonómiák között megkülönböztetünk személyi (nem területi) és területi elvű autonómiákat. A területi elvű autonómiák természerüknél fogva csupán olyan...Tovább olvasomközérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog
A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog alapján a jog alapján mindenkinek jogában áll megismerni a közérdekű, továbbá a közérdekből nyilvános adatokat. Ez a jog az információs önrendelkezési jogról...Tovább olvasomlelkiismereti szabadság
A lelkiismereti szabadság azt jelenti, hogy az egyénnek jogában áll, hogy olyan nem vallási meggyőződést válasszon, amely identitását a vallási meggyőződéshez hasonló mélységben meghatározza, és ezt a meggyőződést kinyilváníthassa, taníthassa,...Tovább olvasomkonstruktív bizalmatlansági indítvány
A konstruktív bizalmatlansági indítvány a kormány parlamenti felelősségéhez kapcsolódó eszköz, amellyel lehetőség van a bizalom minisztrerelnöktől való megvonására, és ezáltal a kormány leváltására, ám ehhez szükséges az is, hogy az...Tovább olvasomállami jelképek
Az állami jelképek az állam szuverenitását kifejező, különleges jogi védelemben részesülő szimbólumok, melyek közül a legelterjedtebbek a címer, a himnusz és a zászló, de léteznek más nemzeti jelképek is, úgy...Tovább olvasomlegfőbb ügyész
A legfőbb ügyész olyan közjogi tisztségviselő, aki az ügyészségen belül megkülönböztetett helyzetben van, és az Országgyűlésnek felelősséggel tartozik. Megválasztása a köztársasági elnök javaslata alapján, az Országgyűlés által történik, egészen pontosan...Tovább olvasomügyészség
Bár az ügyészség nem tekinthető önálló hatalmi ágnak, mégis önálló és független alkotmányos intézmény, amely kiemelkedő szereppel rendelkezik a büntető igazgságszolgáltatásban, miszerint az ügyészség képviseli a vádat, nyomozati feladatokat lát...Tovább olvasom