Állami Számvevőszék
Az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szervét nevezzük Állami Számvevőszéknek. Feladatai közé tartozik a központi költségvetés végrehajtásának (zárszámadás), az államháztartás gazdálkodásának, az államháztartásból származó vagyon felhasználásának, továbbá a nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzése. Ellenőrzési jogkörei kiterjednek a teljes államszervezetre, beleértve a helyi önkormányzok és a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodását is. Ellenőrzi rovábbá a pártok és képviselőcsoportjaik gazdálkodását, az egyházak és az általuk működtetett intézményeknek juttatott támogatások felhasználását is. Élén elnök áll, akinek kötelessége évente beszámolót készíteni a szerv tevékenységéről. A számvevőket a Számvevőszék elnöke nevezi ki. Elnökére, alelnökére és a számvevőkre vonatkoznak bizonyos összeférhetetlenségi szabályok.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
kisebbségi autonómia
Az autonómia önrendelkezést, öntörvényhozást jelent. A kisebbségi jogok talaján állva, a kisebbségi autonómiák között megkülönböztetünk személyi (nem területi) és területi elvű autonómiákat. A területi elvű autonómiák természerüknél fogva csupán olyan...Tovább olvasomügyészség
Bár az ügyészség nem tekinthető önálló hatalmi ágnak, mégis önálló és független alkotmányos intézmény, amely kiemelkedő szereppel rendelkezik a büntető igazgságszolgáltatásban, miszerint az ügyészség képviseli a vádat, nyomozati feladatokat lát...Tovább olvasomtisztességes eljáráshoz való jog
A tisztességes eljáráshoz való jog az eljárási jogok közé tartozik, részét képezi az ügyek ésszerű időn belül történő elbírálásához való jog is. E jog érvényesülésének követelménye elsősorban a bíróságokra ró...Tovább olvasomdemokratikus legitimáció
A demokratikus legitimáció követelménye a népszuverenitás elvéből következik, és azt jelenti, hogy – közvetve vagy közvetetten – végső soron minden közhatalmi aktust vissza kell tudni vezetni a választópolgárok felhatalmazására. Ez...Tovább olvasomnemzet
A nemzet kétféleképpen fogható fel: kulturális nemzetként és politikai nemzetként. A politikai nemzet megközelítésű nemzetfelfogás azokat tekinti egy adott nemzet tagjainak, akik az adott állam területén belül élnek, vagyis a...Tovább olvasomegészséges környezethez való jog
Az (egészséges) környezethez való jog az emberi jogok harmadik generációjához, a golbális vagy szolidaritási jogok közé tartozik, és azt jelenti, hogy mindenkinek joga van az egészséges környezethez. A környezetvédelem egyik...Tovább olvasomközérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog
A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog alapján a jog alapján mindenkinek jogában áll megismerni a közérdekű, továbbá a közérdekből nyilvános adatokat. Ez a jog az információs önrendelkezési jogról...Tovább olvasomprezidenciális kormányforma
A prezidenciális kormányforma olyan kormányforma, amely esetében a végrehajtó hatalom monolitikus, tehát ugyanazon személy gyakorolja az államfői és kormányfői hatalmat, és amely esetében a végrehajtó hatalom nem megbuktatható a parlament...Tovább olvasomemberi méltóság
Az emberi méltóság minden emberi jog anyajoga, minden alapjog érinthetetlen lényege, amelyből a kínzás, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma, a rabszolgaság tilalma, az emberen tájékoztatása és önkéntes hozzájárulása nélküli kísérlet...Tovább olvasomuniós jog
Az Európai Unió joga a nemzetközi közjogtól elkülönült, önálló jogrend, amely elsődleges jogforrásokból, azaz a prímér közösségi jogból (nemzetközi szerződések) és másodlagos jogforrásokból, azaz a szekundér közösségi jogból (irányelvek, rendeletek,...Tovább olvasomválasztójog
A választójog szélesebb értelemben a képviseleti szervek tagjai megválasztásának rendjét meghatározó anyagi és eljárási szabályok összességét jelenti, míg szűkebb értelemben pedig magát a választójogosultságot nevezzük választójognak. A választójog a közhatalom...Tovább olvasomnemzetiség
A nemzetiségi törvény alapján nemzetiség minden olyan népcsoport, amely legalább száz éve honos Magyarország területén, a társadalmon belül számszerű kisebbségben van, a társadalom többi részétől olyan ismérvek különböztetik meg, mint...Tovább olvasomélethez való jog
Az éltethez való jog azt jelenti, hogy minden embernek joga van az élethez. Az élethez való jog elválaszthatatlan az emberi méltóságtól, abszolút érvényű, korlátozhatatlan jog, még különleges jogrendben is. Az...Tovább olvasomállami jelképek
Az állami jelképek az állam szuverenitását kifejező, különleges jogi védelemben részesülő szimbólumok, melyek közül a legelterjedtebbek a címer, a himnusz és a zászló, de léteznek más nemzeti jelképek is, úgy...Tovább olvasomhatásköri bíráskodás
A hatásköri bíráskodás azt jelenti, hogy amennyiben valamely állami szervek között, vagy pedig állami és önkormányzati szervek között (ide nem értve a közigazgatási hatóságokat) hatásköri összeütközés történik, az érintett szerv...Tovább olvasompihenéshez való jog
A pihenéshez való jog az alapjogok második generációjához, a szociális jogok közé tartozik, és alapjognak nem minősülő alkotmányos jog, amelyből a napi munkaidő és heti pihenőidő, a túlmunka maximuma, valamint...Tovább olvasomparlamenti jog
Parlamenti jog alatt mindazokat a jogszabályokat, jogszokásokat, szokásjogokat, alkotmányos közmegegyezések és precedensek együttesét értjük, amelyek a parlament mint törvényhozás feladat- és hatásköreit, megalakulását, megszűnését, szervezetét, működését, fegyelmi rendjét, továbbá az...Tovább olvasomönkormányzás
Az önkormányzást összetett jelenségnek tekinthetjük, amely magában hordoz egyfajta önigazgatást. Önigazgatásról akkor beszélhetünk, ha az, aki igazgat (az igazgatás alanya) és az, akit igazgatnak (az igazgatás tárgya) megegyeznek. A helyi...Tovább olvasomkollegiális kormányforma
A kollegiális kormányforma a kormányformák egy különleges, és egyben egyedülálló, egyedül Svájcban létező kormányforma, amelyben a szövetségi kormány (Bundesrat, Szövetségi Tanács) tagjait a parlament két kamarája választja, négy évre, emellett...Tovább olvasommegyei önkormányzat
A megyei önkormányzatok olyan területi önkormányzatok, melyek feladata olyan törvényben meghatározott feladatok ellátása, mint vidékfejlesztési, területfejlesztési, területrendezési és koordinációs feladatok, ezen felül a helyi önkormányzatok általános feladatköreit is el kell...Tovább olvasom