teljesítményértékelési csapdák
Teljesítményértékelési csapdáknak és hibáknak az értékelő vezetőnek a formális teljesítményértékelés során elkövetett, az észlelési torzításokra visszavezethető téves vagy helytelen következtetéseit, torzításait nevezzük. Ezek a hibák általában akkor lépnek fel, ha az értékelő vezető nincs kellő képen felkészülve erre az igen nehéz és konfliktusveszélyes tevékenységre, és/vagy nem nevezhető igazán együttműködőnek. Ilyen csapdák és hibák lehetnek: az elfogultság, az első benyomás, a sztereotipizálás, az előítéletesség, az értékelő az értékelt személyét és nem annak magatartását, munkáját kritizálja, a túlzott szigor vagy elnézés, az értékelő befolyásolhatósága, az elnéző értékelés, a közepes értékelés, az „én-mércéje”, amikor az értékelő önmagához és nem az elvárt követelményhez szabja értékelését stb. A teljesítményértékelési hibák jelentkezhetnek még a szervezet szintjén (rendszerproblémák, működtetési zavarok) és a kommunikációban, amikor az értékelés eredményét rosszul közvetítik.
Tudományterület:
Forrás:
Csordás Tamás: Teljesítménymenedzsment, teljesítményértékelés. In.: Matiscsákné Lizák Marianna (szerk.): Emberi erőforrás gazdálkodás. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2012. (247-249. old)
Szerző:
Relációk
munkakör-specifikáció
A munkakör-specifikáció azt foglalja össze, illetve azt mutatja meg, hogy a kérdéses munkakör betöltéséhez vagy feladat ellátásához a munkáltatók milyen ismeretek, tapasztalatok, készségek és képességek meglétét várják el, illetve milyen...Tovább olvasommunkakörbővítés
Munkakörbővítésnek nevezzük azt a munkakörtervezési, munkavégzési rendszermodellt, amely során a munkavállalónak a korábban ellátott szűkebb feladatkörét újakkal egészítik ki. Ezáltal olyan szélesebb, összetettebb munkakört alakítanak ki, amely – az előzetes...Tovább olvasomteljesítmény visszajelzése
A teljesítmény edzésének, egész éven át tartó nyomon követésének komolyságát, eredményességét meghatározó eleme, az értékelő vezető által a teljesítményértékelés alanyának, az értékelt munkatársnak adott – lehetőség szerinti – azonnali visszajelzése....Tovább olvasombekerülés a közszolgálatba
Az emberierőforrás-áramlás és -fejlesztés humán folyamatának egyik részfolyamatáról van szó, amikor a közszolgálatba történő bekerülés kérdését vizsgáljuk. Ez a részfolyamat általában a toborzásból, a pályáztatásból, a kiválasztásból, az ösztöndíjas, a...Tovább olvasommunkakörelemzés
A munkafolyamatelemzéshez és a kompetenciaelemzéshez kapcsolható módszert munkakörelemzésnek hívják, amely segítségével feltárható, beazonosítható a vizsgált munkakör létesítésének célja, funkciója, a szervezeti struktúrában elfoglalt helye, a munkavégzés tartalma, feladategyüttese, problémamegoldási, felelősségi...Tovább olvasommódszertani és szolgáltató központ
A módszertani és szolgáltató központok osztott szolgáltatási modellt megvalósító, a magasabb hozzáadott értékű tevékenység elérését támogató olyan központosított szervezetek, szervezeti egységek, amelyek általában a létrehozó szervezeten túl egyéb felhasználóknak is...Tovább olvasommunkakör-gazdagítás
Munkakör-gazdagítás alatt a hagyományosan értelmezett munkakör átalakítását eredményező olyan munkakörtervezési, munkavégzési rendszermodell megoldást értünk, amelynek eredményeként a munkavállalónak a belső motivációihoz igazodását, autonómiájának növelését elősegítve nagyobb mértékű azonosulása, kötődése érhető...Tovább olvasomszemélyzeti adminisztráció
A személyzeti adminisztráció az emberierőforrás-gazdálkodás első fejlődési szakászának tekinthető, amely az 1930-as évektől kezdve az 1950-es évekig jellemezte az egyes szervezeteken belül az emberi erőforrásokhoz kapcsolódó adminisztratív tevékenységeket. Ezt az...Tovább olvasomgyakornok
Gyakornoknak nevezzük azt szakképesítéssel, illetve felsőfokú oklevéllel, diplomával, esetleg rövidebb idejű munkatapasztalattal rendelkező pályakezdőt, aki a választott hivatása, munkaköre betöltésére való felkészülése első stációjaként – még nem véglegesített alkalmazottként –...Tovább olvasomtudástranszfer
A tudástranszfer az adott szervezeten belül meglévő, valamint a folyamatosan keletkező, illetve tudatosan létrehozott új tudás eljuttatása azokhoz a szervezeti tagokhoz, akik nem rendelkeznek a szükséges tudással, vagy akik nem...Tovább olvasomemberierőforrás-áramlás- és fejlesztés humán folyamata
A közszolgálati szervezet stratégiájának és humán stratégiájának megfelelően kialakított, az alkalmazott munkavégzési rendszer szerint működtetett legösszetettebb, legtöbb humán funkciót magába foglaló humán folyamat. Ez a humán folyamat öt részfolyamatból építkezik...Tovább olvasomhumán benchmarking
A HR benchmarking módszer alkalmazásának nevezzük azokat a funkcionális és/vagy folyamat-összeméréseket, összehasonlító vizsgálatokat, amelyek során a felkészült szakemberek, illetve kutatók az emberierőforrás-gazdálkodás különböző tevékenységeit, funkcióit, folyamatait, rendszereit, megoldásait, eredményeit vetik...Tovább olvasomátképzés
A felnőttképzés sajátos feladata, illetve annak részága, amely egyrészt a részleges vagy a tartós munkanélküliség felszámolásának egyik lehetséges útját kínálja, másrészt azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megszerzését is...Tovább olvasomkompetenciaelemzés
A kompetenciaelemzés a munkakörelemzés és a munkakör-értékelés részeként vagy ezektől függetlenül is elvégezhető elemzési és értékelési módszer. A kompetenciaelemzés alkalmazása lehetőséget biztosít a felhasználók számára, hogy a meghatározott elemzési és...Tovább olvasomhumán monitoring
Az emberierőforrás-gazdálkodás minőségének, hatékonyságának, eredményességének, hozzáadott értékteremtésének, versenyképességének, proaktivitásának, innovatív jellegének, integráltsági fokának, stratégiai szemléletének, elfogadottsági szintjének megállapításához a humán monitoring módszer és eszközrendszere nyújt segítséget. A humán monitoring alkalmaz...Tovább olvasomszemélyzeti menedzsment
A személyzeti menedzsment az emberierőforrás-gazdálkodás második fejlődési szakaszának tekinthető, amely jellemzően a második világháború után kezdődött és az 1980-as évek közepéig tartott. Ebben az egyre specifikusabbá és komplexebbé váló szakaszban...Tovább olvasomtréning
A tréning a mai kor egyik legelterjedtebb komplex képzési, továbbképzési, fejlesztési módszeregyüttese. A tréning keretében az igényekhez és az elvárásokhoz igazított, célirányos tartamú, meghatározott kompetenciák fejlesztésére irányuló olyan felkészítés történik,...Tovább olvasomhumán specialista
Az emberierőforrás-gazdálkodás egy-egy humán folyamatának és a kapcsolódó humán funkciók meghatározott körének működtetésére felkészült és ezeken a szakterületeken nagy gyakorlatot szerzett szakembert humán specialistának, vagy humán szakértőnek nevezik. A humán...Tovább olvasomteljesítmény
A teljesítményt meghatározhatjuk a szervezet és az egyén szempontjából. A szervet által kijelölt célok, feladatok elérése érdekében végzett tevékenységekhez köthető minőségi (kvalitatív) és mennyiségi (kvantitatív) mutatókkal jellemezhető, ezért mérhető és...Tovább olvasomkompetencia alapú munkavégzési rendszer
Kompetencia alapú munkavégzési rendszeralkalmazásról akkor beszélünk, amikor megszűnik a munkaköralapú rendszer hagyományosan értelmezett státusza, az egy ember által betöltött egy munkakör elve, illetve gyakorlata, és ezt a metódust felváltja a...Tovább olvasom