formális államfogalom
Georg Jellinek klasszikus megfogalmazása szerint az állam „a földfelszín elhatárolt területén letelepedett, legfőbb hatalommal rendelkező és azáltal egységgé összefogott emberi sokaság”. A formális államdefiníció tehát a terület, a népesség és a közhatalom fogalmi hármasát követeli meg ahhoz, hogy egy politikai entitás államnak minősüljön. A formális megközelítés előnye, hogy (viszonylag) objektív, külsődleges jellemzők segítségével határozza meg az állam fogalmát, amelyekre azonban inkább minimumfeltételekként célszerű tekinteni az államiság megítélésekor. A formális meghatározást a nemzetközi jog is használja, Az államok jogairól és kötelezettségeiről szóló montevideói egyezmény (1933) szerint az államnak a következő tulajdonságokkal kell rendelkeznie: a.) állandó lakosság b.) meghatározott terület c.) kormányzat d.) más államokkal való kapcsolattartás képessége.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
időbeli hatály
Az időbeli hatály a jogszabály alkalmazhatóságának kezdetét és végét határozza meg. A jogszabály általában kihirdetésének időpontjától, a hivatalos lapban való közzétételtől kezdve lép hatályba. A jogalkotó, amennyiben a jogszabály alkalmazására...Tovább olvasom ...jóléti állam
A XX. század második felében megjelenő államtípus, amely a társadalmi javak szociális célú újraelosztására helyezi a hangsúlyt. Fénykorát az 1950-es és 70-es évek között élte, elsősorban Nyugat- és Észak-Európára jellemző....Tovább olvasom ...jogi pozitivizmus
A jogi pozitivizmus egy olyan jogelméleti irányzat, amely a tételes (ún. pozitív) jogot állítja a jogi gondolkodás középpontjába. Szemléletmódként az ókortól kezdve jelen van, önálló elméletként való megjelenése azonban csak...Tovább olvasom ...merkantilizmus
A merkantilizmus egy olyan, a XVII. században kialakult gazdaságpolitikai felfogás, amely egy állam gazdagságának a forrását a külkereskedelemben, elsősorban a külkereskedelmi export-többletben látta. A merkantilisták arra törekedtek, hogy a nemesfémet...Tovább olvasom ...jogi norma
A jogi norma a jogrendszer legkisebb, önmagában értelmezhető egysége, amely egy konkrét cselekvési mintát határoz meg. Logikai szerkezetét tekintve három részből, a hipotézisből (feltételből), a diszpozícóból (rendelkezésből) és a jogkövetkezményből...Tovább olvasom ...reálunió
A reálunió a perszonálunióhoz képest szorosabb államkapcsolatot jelent, mert az egymással szövetséges államok a közös uralkodó személye mellett közös állami szervekkel is rendelkeznek. A közös szervek közös ügyek vitelére hivatottak...Tovább olvasom ...jogalkalmazás
A jogi előírások érvényre juttatása önkéntes jogkövetés elmaradása esetén jogalkalmazás révén történik. Jogalkalmazói tevékenységet az erre feljogosított állami szervek (elsősorban bíróságok és hatósági jogkörrel rendelkező közigazgatási szervek), kivételesen nem állami...Tovább olvasom ...intervenciós állam
Az intervenciós állam az állami beavatkozást helyezi a középpontba, történeti államtípusként a liberális állam problémáira adott válaszként értelmezhető. A beavatkozástól mentes tőkés termelés a 19. század végére jelentős társadalmi egyenlőtlenségekhez...Tovább olvasom ...Emberi Jogok Európai Egyezménye
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (röviden: EJEE) az Európa Tanács által létrehozott regionális emberi jogi egyezmény, amelynek szinte az összes európai állam (jelenleg 47 ország, Fehéroroszország kivételével) tagja. Az egyezményt...Tovább olvasom ...jogszabály érvényessége
A jogszabály érvényessége azt jelenti, hogy a jogszabály kötelező erővel rendelkezik és joghatás kiváltására alkalmas. A jogszabályok érvényességét a modern jogrendszerek rendszerint négy alapvető feltételhez kötik. (1) A jogszabálynak a...Tovább olvasom ...modernizáló állam
A modernizáló állam a XIX. század során, elsősorban Közép- és Kelet-Európában, illetve Észak- és Dél-Európában létrejött történeti államtípus. A modernizáló állam a Nyugat-Európaihoz képest lassabban végbemenő polgári átalakulás és tőkés...Tovább olvasom ...redisztribúció
A társadalmi javak állami újraelosztását, vagyis azok meghatározott szempontok szerinti elvonását és újraosztását jelenti. A megnövekedett állami redisztribúció a jóléti államok sajátossága, amelyek a nemzeti össztermék jelentős részét bevonják az...Tovább olvasom ...természetjog
A természetjog a jogelméleti gondolkodás egyik meghatározó irányzata. A természetjog a jogszabályok érvényességét jogrendszeren kívüli forráshoz, rendszerint egy ‘magasabb rendű’ értéknek vagy szabálynak való megfeleléshez köti. Az ember alkotta jog...Tovább olvasom ...Európai Unió Bírósága
Az Európai Unió Bírósága (röviden: EUB) az Európai Unió legfőbb bírósági szerve, amely 28, a tagállamok által hat évre delegált bírából áll. Hatáskörének gyakorlása meghatározott eljárásokhoz kapcsolódik, ilyen például az...Tovább olvasom ...szövetségi állam
A szövetségi állam (föderáció) több tagállam egyesüléséből létrejövő állam, amelyben a szuverenitás – Georg Jellinek klasszikus felfogása szerint – nem a tagállamokat, hanem a szövetséget illeti meg. A szövetségi állam...Tovább olvasom ...joghézag
Szűkebb értelemben vett joghézagról akkor beszélünk, ha egy ügy eldöntéséhez nem áll rendelkezésre jogi norma. Tágabb értelemben a joghézag kifejezés minden olyan esetben használatos, amikor nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy...Tovább olvasom ...visszaható hatály
Visszaható hatályú jogalkotás esetén a jogalkotó a jogszabály előírásait a jogszabály kihirdetését megelőző időre is alkalmazni rendeli. Ez azért ellentmondásos, mert olyan elvárásokat támaszt(hat) a jogalanyok irányába, amelyeket korábban nem...Tovább olvasom ...államszövetség
Az államszövetség (konföderáció) szuverén államok laza szövetsége, amelyet a részes államok valamilyen közös javukat szolgáló cél érdekében, szerződés segítségével hoznak létre. Közös cél lehet pl. a kereskedelmi kapcsolatok élénkítése vagy...Tovább olvasom ...jogalkotás
A jogalkotás a jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szervek tudatos és formalizált tevékenysége, amely jogi normák létrehozására irányul. Két fő típusát, a törvényalkotást és a rendeletalkotást különböztetjük meg. A jogalkotási folyamat...Tovább olvasom ...jogszabály hatály
A hatály a jogszabály érvényességének ‘terjedelme’: azt adja meg, hogy az adott jogszabály milyen körülményekre tekintettel alkalmazható. Megkülönböztetünk időbeli, területi, személyi, tárgyi és szervi hatályt, attól függően, hogy az adott...Tovább olvasom ...