alapítvány
Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy.
A Ptk. szerint az alapítvány az alapító okiratban meghatározott célt vagyonának felhasználásával valósítja meg. A célt, a juttatott vagyon mértékét, a vagyon felhasználásának módját, az alapítvány szervezetét az alapítónak kell meghatározni, ezek az alapítvány legfontosabb jellemzői. Az alapítvány nem jöhet létre vagyon nélkül, a vagyon lehet indulóvagyon és lehet akkora mértékű vagyon is, amely minden további vagyongyűjtés nélkül elegendő az alapítványi cél megvalósításához. Attól függően, hogy az alapítványhoz az alapítást követően van-e lehetőség csatlakozni vagy sem, megkülönböztetünk nyílt és zárt alapítványt. Előbbi esetén a csatlakozás lehetősége bárki számára nyitva áll, míg utóbbi esetén az alapító(k) nem teszik lehetővé a későbbi csatlakozást.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
üzleti titok
Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült...Tovább olvasom ...meghagyás
A meghagyás olyan végrendeleti juttatás, mely esetében az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt valamilyen harmadik személy javára teljesítendő kötelezettséggel terheli. A meghagyás teljesítésének a követelésre a végrendeletben megjelölt személy válik...Tovább olvasom ...szerződés
A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata (jognyilatkozata), amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződés létrejöttéhez tehát elengedhetetlen a felek konszenzusa, azaz hogy...Tovább olvasom ...jóhírnév
A hírnév az adott természetes személy vagy jogi személy közösségi, társadalmi, közéleti, gazdasági ismertségét, elismerését, megbecsülését jelenti Ennek bármely formában történő rombolása személyhez fűződő jogot sért, amit védelemben kell részesíteni....Tovább olvasom ...tipikus szerződés
A magánjogban a kötelmi jogi szerződéseket két nagy csoportra oszthatjuk: a nevesített és a nevesítetlen szerződések kategóriájára. A nevesített szerződések közé az atipikus és a tipikus kontraktusok sorolandóak, míg a...Tovább olvasom ...lakáshasználati szerződés
Mind a házasulók, mind pedig a házastársak a házastársi közös lakás használatát a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy...Tovább olvasom ...kezességi szerződés
Kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes,...Tovább olvasom ...sérelemdíj
A Ptk. a személyiségi jogok új szankciójaként határozza meg a sérelemdíjat, és egyúttal megszünteti a nem vagyoni kártérítést. A sérelemdíj a személyhez fűződő jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja...Tovább olvasom ...jogvesztés kikötése
A felek írásban köthetik ki, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot, amely őt a szerződés alapján egyébként megilletné. A törvény a szerződés megerősítéseként önként vállalt többletszankcióként kezeli a...Tovább olvasom ...kölcsönszerződés
Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. Az adós a kölcsönösszeg igénybevételére nem köteles....Tovább olvasom ...tartozás-elismerés
A tartozáselismerés egyoldalú, címzett akaratnyilatkozat, melynek legfontosabb joghatása, hogy megváltoztatja a szóban forgó kötelmi jogviszonyban egyébként irányadó bizonyítási terhet, vagyis a nyilatkozat hatályosulását követően a tartozáselismerőt terheli annak bizonyítása, hogy...Tovább olvasom ...surrogatum
A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni, azaz a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a káresemény meg sem történt volna. A teljes kártérítésbe beletartozik mind a tényleges kár,...Tovább olvasom ...előtársaság
A gazdasági társaság a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától vagy ügyvédi, jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően a létrehozni kívánt társaság előtársaságaként működhet. Üzletszerű gazdasági tevékenységet az előtársaság a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtását követően...Tovább olvasom ...petitorius birtokvédelem
A birtok alapján a birtokos követelheti, hogy mindenki más tartózkodjék a fennálló birtokállapot jogalap nélküli megváltoztatásától vagy megzavarásától. Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás...Tovább olvasom ...licenciaszerződés
A licenciaszerződés a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó atipikus szerződés. A licencia és így maga a szerződés is engedélyt jelent, kétoldalú jogügylet keretében valamely iparjogvédelmi alkotásra (például szabadalmaztatott találmány) vonatkozó hasznosítási jog...Tovább olvasom ...rei vindicatio
A tulajdonos eltiltási kereset formájában követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti a dolog visszaadását (rei vindicatio). Ugyanúgy, ahogy a birtoklásban való...Tovább olvasom ...szindikátusi szerződés
A szindikátusi szerződés a gazdasági társaságok létesítését és egzisztálását érintő atipikus szerződés. Egy sajátos polgári jogi szerződés, amely szorosan kapcsolódik a társasági joghoz, ezért a szerződés értelmezése és a polgári...Tovább olvasom ...ráépítés
Ráépítésről beszélünk akkor, ha valaki jóhiszeműen idegen földre épít anélkül, hogy erre jogosult lenne. A jogok és kötelezettségek rendezéséről a felek írásban megállapodhatnak, ennek hiányában a Ptk. ráépítésre vonatkozó jogkövetkezményeit...Tovább olvasom ...holtnak nyilvánítás
Az eltűnt személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja, ha eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna. A jogerős holtnak nyilvánító bírósági határozat az érintett...Tovább olvasom ...házastársi vagyonközösség
Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn. A házastársi vagyonközösség a közös tulajdon sajátos...Tovább olvasom ...