parlamenti kérdés
A parlamenti kérdések a parlamenti ellenőrzés eszközei, amelyek funkciója az, hogy a parlamenti képviselők (illetve egyik típus esetében a nemzetiségi szószólók is) információhoz jussanak a kormány, illetve a közigazgatás működéséről. A parlamenti kérdések típusai országonként eltérnek. A hatályos magyar jogban a parlamenti kérdések következő típusai ismertek: kérdés, azonnali kérdés, írásbeli kérdés, továbbá interpelláció.
Tudományterület:
Forrás:
Szente Zoltán: Bevezetés a parlamenti jogba. East European Non Fiction. Atlantisz Kiadó, Budapest, 2010. 195-196.
Szerző:
Relációk
pihenéshez való jog
A pihenéshez való jog az alapjogok második generációjához, a szociális jogok közé tartozik, és alapjognak nem minősülő alkotmányos jog, amelyből a napi munkaidő és heti pihenőidő, a túlmunka maximuma, valamint...Tovább olvasombíró
A bíró az igazságszolgáltatás megtestesítője, az a személy, aki a polgári és büntetőügyekben ítélkezni jogosult. A bírák jogállásáról külön sarkalatos törvény rendelkezik. Bíróvá az a harmincadik életévét betöltött magyar állampolgár...Tovább olvasomalapvető jogok
Az alapvető jogok állam és egyén alapvető viszonyait szabályozó jogok, és az Alaptörvény Szabadság és Felelősség című második részében találhatjuk az egyes alapjogokra vonatkozó rendelkezéseket. Az alapvető jogok közé tartoznak...Tovább olvasomhatalommegosztás
A hatalommegosztás követelménye egyfajta garanciarendszert jelent a hatalomkoncentrációval szemben, és a gyakorlatban azt jeleni, hogy a közhatalomból résztesedő szervek feladat- és hatáskörei szétválasztásra kerülnek, kapcsolatukat pedig rögzítik. Így a hatalommegosztás,...Tovább olvasomregionalizált állam
A regionális vagy regionalizált államok olyan unitárius államok, amelyek területe közjogi régiókra van osztva, amelyek törvényhozási autonómiával felruházott közjogi területi közösségek. A regionalizált állam fogalmának alapjait az 1931. évi spanyol...Tovább olvasomföderáció
Az összetett államok egyik típusa a föderáció, más néven szövetségi állam, amelyben a szuverenitás a központi hatalom és a tagállamok között megosztásra kerül. A föderációkat legalább kettő hatalmi szint egymás...Tovább olvasomparlamenti kérdés
A parlamenti kérdések a parlamenti ellenőrzés eszközei, amelyek funkciója az, hogy a parlamenti képviselők (illetve egyik típus esetében a nemzetiségi szószólók is) információhoz jussanak a kormány, illetve a közigazgatás működéséről....Tovább olvasomminiszter
A kormány tagjai a miniszterelnök mellett a miniszterek, akik felelősek a parlamentnek. Ellenük azonban nincs lehetőség bizalmatlansági indítvány benyújtására. Ugyanakkor ellenőrzésük lehetséges a parlamenti ellenőrzés egyéb eszközei, úgy mint a...Tovább olvasomköztestület
A köztestületek az önkormányzatok egyik típusát jelölik, amelyek nem területi, hanem funkcionális alapon szerveződnek. A köztestületek is többfélék lehetnek. Közös tulajdonságuk, hogy mindegyikük a jogi szabályozás által közérdekűnek minősített tevékenységet...Tovább olvasomhontalan
Hontalan az a személy, akit egyetlen állam sem ismer el saját joga szerint állampolgárának. A hontalanság többféle módon keletkezhet. Létrejöhet születéssel (a vérségi és területi elv ütközésekor), házassággal, államutódlással, az...Tovább olvasomgazdasági alkotmány
Gazdasági alkotmánynak (Wirtschaftsverfassung) az állam gazdasághoz való viszonyának és a gazdsági szereplők mozgástere alkotmányi szintű meghatározását nevezzük. A gazdasági alkotmány részét olyan, a gazdasághoz kapcsolódó rendelkezések jelentik, mint például a...Tovább olvasomegészséges környezethez való jog
Az (egészséges) környezethez való jog az emberi jogok harmadik generációjához, a golbális vagy szolidaritási jogok közé tartozik, és azt jelenti, hogy mindenkinek joga van az egészséges környezethez. A környezetvédelem egyik...Tovább olvasomjogegységi határozat
A jogegységi határozat olyan, a Kúria által hozott határozat, amely a bíróságokra nézve kötelező, és amelynek elsődleges célja a bírói gyakorlat továbbfejlesztése, illetve az egységes bírói gyakorlat biztosítása. A jogegységi...Tovább olvasomvédelemhez való jog
A védelemhez való jog az egyetlen korlátozható eljárási jog, amely pedig azt jelenti, hogy a büntetőeljárás alá vont személyt az eljárás minden egyes szakaszában megilleti az a jog, hogy védője...Tovább olvasomjogbiztonság
A jogbiztonság megköveteli a jog egésze, annak részterülete és az egyes jogszabályok világosságát, egyértelműségét, kiszámíthatóságát és előreláthatóságát azok számára, akiktől a norma hatályba lépését követően a szabály betartását, jogkövető magatartást...Tovább olvasomjogszabály
A jogszabályok a jogalkotó hatáskörrel bíró szervek által alkotott általánosan kötelező magatartási szabályok, amelyek a jogalkotó hatáskörrel felruházott szervek által kifejezetten abból a célból kerülnek megalkotásra, hogy a társadalmi viszonyokat...Tovább olvasomelvi bírósági határozat
Az elvi bírósági határozat a Kúria által kiadott olyan döntés, amely akkor kerül kiadásra, ha a Kúria valamely ítélkező tanácsa olyan határozatot hozott, amely a társadalom széles körét érinti, vagy...Tovább olvasomintern normatív aktus
Az intern normatív aktusok az államszervezeten belülre irányulnak (ilyenek például a közjogi szervezetszabályozó eszközök), míg az extern normatív aktusok olyan normatív, azaz jogi kötőverővel bíró aktusok, amelyek az államszervezeten kívülre...Tovább olvasomközponti közigazgatás
A központi közigazgatás fogalma azokat a közigazgatási szerveket foglalja magába, amelyek országos illetékességgel rendelkeznek, tehát tevékenységüket az ország egész területén jogosultak kifejteni, s az ország teljes területén érvényesülnek döntéseik. Velük...Tovább olvasomdualizmus
A nemzetközi jog és a belső jog viszonya kapcsán két fő elméletcsoport került kialakításra, méghozzá a monista és a dualista elméletek, melyek közül utóbbi szerint a két jogrend (nemzetközi jog...Tovább olvasom