lelkiismereti szabadság

A lelkiismereti szabadság azt jelenti, hogy az egyénnek jogában áll, hogy olyan nem vallási meggyőződést válasszon, amely identitását a vallási meggyőződéshez hasonló mélységben meghatározza, és ezt a meggyőződést kinyilváníthassa, taníthassa, gyakorolhassa. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában a lelkiismereti szabadságot az egyén integritáshoz való jogaként határozta meg, amely azt követeli meg, hogy az állam ne kergesse az egyént önmeghasonlásba, és olyan helyzetekbe hozhassa, amely összeegyeztethetetlen volna egyéni meggyőződésével. Ebből fakad az, hogy a hadkötelezettnek lehetősége van a fegyveres szolgálat helyett fegyver nélküli szolgálat teljesítésére, ha lelkiismereti meggyőződésével összeegyeztethetetlen volna a fegyveres szolgálat teljesítése.

Tudományterület:

Forrás:

Schanda Balázs: A vallásszabadság, a lelkiismeret szabadsága. In Schanda Balázs - Balogh Zsolt (szerk.): Alkotmányjog - Alapjogok. Második, átdolgozott kiadás. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara, Budapest, 2014. 151-153.

Relációk