választókerület
A választókerületek a képviseleti szervek létrehozatalához szükséges területi beosztások egyik egységét képezik, a szavazókörök mellett. Az adott területen lakóhellyel rendelkező választópolgárok választókerületenként kerülnek nyilvántartásba vételre (a választói névjegyzékbe). A választókerületeken belül működnek bizonyos szervek (választókerületi bizottságok), és a választókerületek jelentik a választásokhoz kapcsolódó jogorvoslati kérelmek elbírálásában való illetékesség alapját. Magyarországon jelenleg 106 egyéni választókerület található. 2014 előtt 176 egyéni és 152 területi választókerületre oszlott Magyarország területe. A választókerületek kialakítása elvei az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben meghatározottak, a választókerületek határait törvényi szinten kell meghatározni, és körülbelül hasonló számú választópolgárnak kell lakóhellyel rendelkeznie bennük.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
státustörvény
A státustörvény elnevezést a magyar jogban az Ausztrián kívüli szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényre szokás használni, habár nem tekinthető a szó szoros értelemben vett státustörvénynek, hiszen nem határozza meg...Tovább olvasomállampolgárság
Az állampolgárság olyan, egy állam és egy személy közötti, valódi és tényleges jogi kapcsolat, amely a személy etnikai eredetét nem jelzi. Az állam és állampolgára közötti kapcsolatnak tehát valódinak, továbbá...Tovább olvasomszemélyes adatok védelme
A személyes adatok védelme a magánszféra védelmében, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogban gyökerezik, és azt jelenti, hogy mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, ahhoz, hogy azokról...Tovább olvasomválasztási jogorvoslat
A választási jogorvoslatok a választási eljárás kapcsán elérhető, bizonyos jogsértések orvoslására szolgáló jogorvoslatokat jelentik, melyeknek három típusa a kifogás, a fellebbezés, valamint a bírósági felülvizsgálat. A névjegyzékben szereplő választópolgárok, a...Tovább olvasommenekült
Menekült az, akit faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, vagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől megalapozottan fél, s e megalapozott félelem miatt tartózkodik az állampolgársága szerinti országon...Tovább olvasomközérdekű adat
Közérdekű adatnak minősül az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, továbbá a jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő adat, amelyik a tevékenységére vonatkozik, vagy pedig közfeladata ellátása során...Tovább olvasomművelődéshez való jog
A művelődéshez való jog a gazdasági, szociális és kulturális jogok közé, azon belül pedig a kulturális jogok közé tartozik, és több elemből áll. Az Alaptörvényben nem csupán az került rögzítésre,...Tovább olvasomkollégiumi vélemény(jog)
A kollégiumi vélemények a Kúria kollégiumai által kiadott jogforrások, amelyek a jogforrási hierarchián belül a Kúria jogegységi határozatai alatt találhatók, így jogegységi határozattal bármikor hatályon kívül helyezhetők. A kollégiumi vélemények...Tovább olvasomMagyarország Alaptörvénye
Az Alaptörvény Magyarország 2011. április 25-én, Húsvétkor elfogadott alkotmánya, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Mint alkotmány, Magyarországon a jog elsődleges forrása, Magyarország jogrendszerének az alapja, a jogrendszer csúcsán elhelyezkedő...Tovább olvasomszabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog
Az Alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek (tehát nem csupán a magyar államolgároknak) joga van a szabadsághoz, továbbá a személyi biztonsághoz, ami magában foglalja azt is, hogy szabadságától mindenkit csak és kizárólag...Tovább olvasomdualizmus
A nemzetközi jog és a belső jog viszonya kapcsán két fő elméletcsoport került kialakításra, méghozzá a monista és a dualista elméletek, melyek közül utóbbi szerint a két jogrend (nemzetközi jog...Tovább olvasomállamtitkár
A (parlamenti vagy szakpolitikai) államtitkárok főszabály szerint a miniszterek teljes jogkörű helyettesei, akiket a miniszterelnök miniszterek véleményének kikérését követő javaslatára a köztársasági elnök nevez ki. Ezzel szemben a közigazgatási államtitkárok...Tovább olvasomgazdasági alkotmány
Gazdasági alkotmánynak (Wirtschaftsverfassung) az állam gazdasághoz való viszonyának és a gazdsági szereplők mozgástere alkotmányi szintű meghatározását nevezzük. A gazdasági alkotmány részét olyan, a gazdasághoz kapcsolódó rendelkezések jelentik, mint például a...Tovább olvasomellenjegyzés (jog)
Az ellenjegyzés azt jelenti, hogy valamely politikai felelősséggel nem rendelkező tisztségviselő (általában a köztársasági elnök) helyett aláírásával egy politikai felelősséggel rendelkező tisztségviselő (általában a kormány valamely tagja) vállalja a felelősséget....Tovább olvasomminiszter
A kormány tagjai a miniszterelnök mellett a miniszterek, akik felelősek a parlamentnek. Ellenük azonban nincs lehetőség bizalmatlansági indítvány benyújtására. Ugyanakkor ellenőrzésük lehetséges a parlamenti ellenőrzés egyéb eszközei, úgy mint a...Tovább olvasomházasságkötés szabadsága
A házasságkötés szabadsága azt jelenti, hogy mindenki szabadon eldöntheti, hogy köt-e házasságot, és ha köt, akkor kivel teszi ezt. Nem csupán a házasság intézménye, hanem a házasságkötés szabadsága is alaptörvényi...Tovább olvasomegyesülési jog
Az egyesülési jog nem jelent mást, mint hogy minden embernek joga van arra, hogy szervezeteket hozzon létre, és hogy szervezetekhez csatlakozzon. Láthatjuk tehát, hogy ez a jog sem állampolgársághoz kötött....Tovább olvasomjogi aktus
A jogi aktusok Jakab András megfogalmazása szerint olyan cselekedetek, amelyekről egyrészt úgy gondoljuk, hogy amennyiben megtételre kerülnek egy normatív vagy egyedi jogi rendelkezés keletkezik, végrehajtásuk pedig joghatás kiváltására irányul, tehát...Tovább olvasomszavazókör
A szavazókör az az egy településen belüli egység, amelyben a választópolgárok leadhatják szavazataikat. Minden településen kötelező legalább egy szavazókört létrehozni, és egy szavazókörre körülbelül hatszáz, ám legfeljebb ezerötszáz választópolgár juthat....Tovább olvasomtiszta alkotmányjogi norma
A tiszta alkotmányjogi szabályok (normák) olyan szabályok, amelyeket csak és kizárólag az alkotmányjog szabályoz, s amely intézményekről így semmilyen más, az alkotmányjogon kívül eső norma nem tartalmaz szabályt. Ilyen intézmény...Tovább olvasom