szabadság
A szabadság célja, hogy a közszolgálati tisztviselő számára hosszabb időtartamú, tartós pihenési lehetőséget biztosítson, teljes illetményének folyósítása mellett. A szabadság alap- és pótszabadságból áll, s minden naptári évben megilleti a közszolgálati tisztviselőt (természetesen az adott évben munkában töltött ideje alapján). Az alapszabadság egységesen huszonöt nap (amely öt nappal több a munkavállalók alapszabadságánál), a pótszabadságok pedig az alapszabadságon túl járnak. Valamennyi közszolgálati tisztviselőt a besorolásától függően pótszabadság illeti meg, amely maximális mértéke tizenegy nap lehet. E mellett speciális munkavégzési körülmények (pl. sugárártalom), a gyermekek nevelése vagy az egészségkárosodás is pótszabadsággal jár. A szabadság kiadása ún. szabadságolási terv alapján történik, melynek elkészítésekor meg kell hallgatni a közszolgálatim tisztviselő igényeit. A tisztviselő a szabadságának kétötödével szabadon rendelkezik. Mindezeken túl betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság is megilletheti a jogosultakat.
Tudományterület:
Forrás:
2011. évi CXCIX törvény a közszolgálati tisztviselőkről 100-114..§ György-Hazafi (szerk.): Közszolgálati jog, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2015 141-149. o.
Szerző:
Relációk
jogvita
A jogvita során a közszolgálati jogviszony alanyai érvényesítik egymással szemben a jogviszonyból fakadó igényeiket, jogaikat. A vita feloldásának fórumrendszere attól függ, hogy ki akarja az igényét érvényesíteni. A kormánytisztviselők esetében...Tovább olvasomközszolgálati ellenőrzés
A közszolgálati ellenőrzés célja a közszolgálati tisztviselői szolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának vizsgálata. A közszolgálati ellenőrzést a Kormány nevében a központi államigazgatási szervekben a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter,...Tovább olvasomjogutód nélküli megszűnés
A közszolgálati tisztviselői jogviszony megszűnik a tisztviselőt alkalmazó szerv jogutód nélküli megszűnésével. A jogutód nélküli megszűnés azt jelenti, hogy nincs olyan közigazgatási szerv, amely a megszűnt szerv feladainak egészét vagy...Tovább olvasomközszolgálati alapvizsga
A közigazgatási alapvizsga olyan, a közszolgálati tisztviselői pálya elején leteendő vizsgafajta, amelyet a nemzetközi gyakorlatban alapozó továbbképzésnek is szokás nevezni. A közszolgálati tisztviselői törvény szerint az alapvizsga egyben a pályán...Tovább olvasomfelmentési védelem
A közszolgálati jogviszony felmentéssel való megszüntetése rendkívül nehéz helyzetbe hozhatja a közszolgálati tisztviselőt. A jogalkotó ezért a rendkívüli élethelyzetben lévő közszolgálati tisztviselők esetében felmentési védelmet nyújt. Ennek két esetcsoportja van....Tovább olvasomközszolgálati karrierrendszer
A karrier rendszer csak a zárt(abb) rendszerű közszolgálati modellekben értelmezhető, itt azonban a rendszer névadójának is tekinthető. A karrier pozitív megközelítésben a tehetség, a szorgalom, a tudás által megalapozott előmenetelt...Tovább olvasomközszolgálati nyilvántartás
A közszolgálati tisztviselők adatairól két nyilvántartást vezetnek hazánkban. Az egyik az un. közszolgálati alapnyilvántartás, amelyet a foglalkoztató közigazgatási szerv fektet fel a törvény mellékletében felsorolt adatokról. Fontos, hogy a mellékletben...Tovább olvasomfeddhetetlenség
A feddhetetlenség egyes közszolgálati rendszerekben a jogviszony keletkezésének egyik általános feltétele lehet. Szigorúbb fogalom a büntetlen előéletnél. Ugyanis ha büntetlen előéletet követel meg a jogszabály a kinevezés feltételeként, az a...Tovább olvasomlemondás jogviszonyról
A lemondás a közszolgálati tisztviselő egyoldalú jognyilatkozata, mellyel a közszolgálati jogviszonyát megszünteti. A lemondás érvényességéhez nem szükséges a munkáltató elfogadó nyilatkozata. Ugyanakor a lemondó nyilatkozat csak a munkáltató hozzájárulásával vonható...Tovább olvasomcafetéria
A cafetéria magyarul béren kívüli juttatást jelent. Fő funkciója, hogy igénybevételével a közszolgálati alkalmazott (s természetesen a többi munkavállaló is) támogatást kapjon a pihenéséhez, rekreációjához. Korábban a közszolgálati tisztviselők meglehetősen...Tovább olvasomzsákmányrendszer
A zsákmányrendszer a politika és a közigazgatás személyi állománya közötti viszony egyik történelmi típusa. Az Amerikai Egyesült Államokban jött létre a XIX. században. Lényege, hogy a választásokat követően nemcsak a...Tovább olvasomelőmenetel
Az előmenetel a zárt(abb) közszolgálati modell központi eleme, ha úgy tetszik névadója (karrier-rendszer). A közszolgálati pragmatika számtalan eleme kapcsolódik hozzá, így az illetmény, a teljeítményértékelés és minősítés, a képzés-továbbképzés, vagy...Tovább olvasomközszolgálati jogviszony
A közszolgálati jogviszony (vagy szűkebb értelemben a közszolgálati tisztviselői jogviszony) a közszolgálati tisztviselői törvény és más jogszabályok által szabályozott társadalmi viszony. A törvény szerint a közszolgálati tisztviselői jogviszony az állam,...Tovább olvasomközszolgálati tisztviselő kártérítési felelőssége
A közszolgálati tisztviselő, ha nem úgy jár el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a szolgálati jogviszonyából eredő kötelezettsége megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. E fogalom tartami eleme a...Tovább olvasomkiválasztási eljárás
A kiválasztási eljárás egy olyan eszköz, módszer, amelynek segítségével a közigazgatási szervek a lehető legjobb munkatársat próbálják kiválasztani a jelöltek közül egy közszolgálati állás betöltésekor. Sok fajtája ismeretes, gyakorta alkalmazzák...Tovább olvasomérvénytelenség
A jogviszony keletkezésekor, majd fennállása során is a munkáltató (szolgálatadó) és a közszolgálati tisztviselő között számtalan megállapodás jön létre (pl. kinevezés és annak elfogadása). A megállapodások kölcsönönös nyilatkozatok megtételével és...Tovább olvasomjognyilatkozat
A közszolgálati tisztviselői törvény előnyben részesíti a megállapodásokat, hiszen azok feltehetően tükrözik mind a két fél szándékát. Ezzel együtt van helye egyoldalú jognyilatkozatnak is, de ebből csak akkor származhatnak jogok...Tovább olvasomfegyelmi felelősség
A fegyelmi felelősség a közszolgálati tisztviselőkkel szembeni fokozott felelősségi rendszer egyik eleme a kártérítési, a fokozott büntetőjogi és az un. eredményfelelősség mellett. Fegyelmi vétséget akkor követ el a közszolgálati tisztviselő,...Tovább olvasommerytsystem
A merit system magyarul érdemeken alapuló kiválasztási és előmeneteli rendszert jelent. A közszolgálati pragmatika e két elemét szokás kiemelni a meit system jellemzésekor, de valójában a közszolgálati pálya majd’ minden...Tovább olvasomérdekegyeztetés
A törvény a közszolgálati érdekegyeztetés körében biztosítja a kormánytisztviselők szociális és gazdasági érdekeinek védelmét és szabályozza a szakszervezetek és a közigazgatási szervek kapcsolatrendszerét. A közszolgálati érdekegyeztetésnek két szintjét különböztetjük meg:...Tovább olvasom