jogviszonyváltás
A jogviszonyváltás – jogszabályi rendelkezés folytán bekövetkező – olyan változás, amelyben a munkáltató személye úgy változik meg, hogy a munkáltató egésze vagy egy része a közszolgálati tisztviselői törvény hatálya alól egy, a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, ennek következtében munkatársainak jogviszonya közszolgálati tisztviselői jogviszonyból közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. A főszabálytól eltérően nem alakul át annak a tisztviselőnek a jogviszonya, akivel a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint nem lehet jogviszonyt létesíteni (mert pl. nem felel meg a besorolási előírásoknak), hanem a törvény erejénél fogva megszűnik. Ekkor a tisztviselőnek végkielégítés jár. A jogviszonyváltást az általános jogutódlás egy speciális típusának tekinthetjük.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
személyzeti politika
A közigazgatási személyzeti politika – átfogó értelemben – olyan célok, alapelvek kidolgozása és érvényesítése, amelyek meghatározzák az adott állam közigazgatásában foglalkoztatottak létszámát, valamint a közszolgálati pragmatika valamennyi elemét, így különösen...Tovább olvasomközalkalmazott
A közalkalmazotti réteg tagjai állami vagy önkormányzati költségvetésből gazdálkodó közintézetek alkalmazottai. Lényeges tehát, hogy a munkáltató közintézeti jogállású szerv. A közintézetek közreműködnek a közigazgatási feladatok (közszolgáltatások) nyújtásában, azonban lényegesen különböznek...Tovább olvasommerytsystem
A merit system magyarul érdemeken alapuló kiválasztási és előmeneteli rendszert jelent. A közszolgálati pragmatika e két elemét szokás kiemelni a meit system jellemzésekor, de valójában a közszolgálati pálya majd’ minden...Tovább olvasomkinevezésmódosítás
A kinevezés tartalmát módosítani – fő szabályként – csak a munkáltató és a közszolgálati tisztviselő közös megegyezésével lehet. A módosításkor a kinevezésre irányadó szabályokat kell alkalmazni (pl. írásba foglalási kötelezettség)....Tovább olvasomkinevezés
A kinevezés a közszolgálati jogviszony létesítésének eszköze: a jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezés – szemben a munkajog területén alkalmazott munkaszerződéssel, amely a munkáltató és a munkavállaló...Tovább olvasomfelmentés
A felmentés a közszolgálati jogviszony megszüntetésének az az esete, amikor a munkáltató (munkáltatói jogkör gyakorlója) egyoldalú jognyilatkozattal szünteti meg a közszolgálati tisztviselő szolgálati viszonyát. A közszolgálati pálya biztonságát nagyban befolyásolja,...Tovább olvasomalapilletmény
Az alapilletmény a közszolgálati tisztviselők illetményének legnagyobb összegű eleme. Kiszámításában meghatározó jelentősége van, hogy a tisztviselő melyik besorolási osztályba (I. felsőfokú végzettségű vagy II középiskolai végzettségű tisztviselők) tartozik, s azon...Tovább olvasommunkaidő
A közszolgálati tisztviselők rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének időbeli kereteit a munkaidő fejezi ki. A munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, amely a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő...Tovább olvasomegyéb juttatás
A közszolgálati tisztviselők az alapilletményükön, az illetménykiegészítésükön és az illetménypótlékaikon túl a törvény, illetve a munkáltató által meghatározott egyéb juttatásokban részesülhetnek. Ezek közül alanyi jogon jár az un. Jubileumi jutalom,...Tovább olvasomtartalékállomány
A tartalékállomány célja az, hogy a közszolgálati tisztviselő számára – szolgálati viszonyának a jogszabályban foglalt esetekben való megszüntetése esetén – másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő állást ajánljanak fel. Tartalékállományba...Tovább olvasomcímek
A címadományozás a közszolgálati előmenetel egyik fajtája. A kimagasló szaktudást, teljesítményt kívánja honorálni, s ezzel a tehetséges tisztviselők megtartásának is eszköze. Bevezetését indokolja a besorolásban való előmenetel aránylag lassú üteme...Tovább olvasomideiglenes foglalkoztatás
A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás lényege, hogy a tisztviselő eredeti kinevezését nem módosítják, ennek ellenére a munkaköri leírásában rögzített szokásos munkájához képest más feladatokat (is) el kell látnia, s esetenként...Tovább olvasomszabadság
A szabadság célja, hogy a közszolgálati tisztviselő számára hosszabb időtartamú, tartós pihenési lehetőséget biztosítson, teljes illetményének folyósítása mellett. A szabadság alap- és pótszabadságból áll, s minden naptári évben megilleti a...Tovább olvasomteljesítményértékelés
A teljesítményértékelés – eredeti értelmében – azt vizsgálja, hogy a közszolgálati tisztviselő egy adott évben miként tesz eleget a számára megszabott teljesítménykövetelményeknek. Így a minősítés alapjául is szolgál. Hatályos jogszabályaink...Tovább olvasompróbaidő
A próbaidő a közszolgálati tisztviselői jogviszony keletkezését követő három – hat hónapos időtartam, amelynek funkciója annak megállapítása, hogy a szolgálati jogviszony mindkét alanya kívánja-e a hosszútávú együttműködést. Ekkor derülhet ki,...Tovább olvasomméltatlanság
A méltatlanság a kötelező felmentési okok egyike. Hivatalára akkor méltatlan a közszolgálati tisztviselő, ha olyan magatartást tanúsít akár a hivatali munkája során, akár a munkahelyén kívül, amely alkalmas arra, hogy...Tovább olvasomrendes munkaidő
A rendes munkaidő azt az időtartamot jelöli, amelyet a közszolgálati tisztviselő a kinevezésében, illetve a reá irányadó jogszabályokban meghatározottak szerint köteles munkával eltölteni, s amely időről a jogviszony alanyai már...Tovább olvasomösszeférhetetlenség (gazdasági)
A köz szolgálatának elsődlegessége megköveteli a közszolgálati tisztviselőtől, hogy teljes munkaerejét ennek szentelje. Erre tekintettel a törvény erőteljesen korlátozza a tisztviselő egyéb gazdasági tevékenységét. A gazdasági összeférhetetlenségnek két fő ága...Tovább olvasomérdekegyeztetés
A törvény a közszolgálati érdekegyeztetés körében biztosítja a kormánytisztviselők szociális és gazdasági érdekeinek védelmét és szabályozza a szakszervezetek és a közigazgatási szervek kapcsolatrendszerét. A közszolgálati érdekegyeztetésnek két szintjét különböztetjük meg:...Tovább olvasomjogvita
A jogvita során a közszolgálati jogviszony alanyai érvényesítik egymással szemben a jogviszonyból fakadó igényeiket, jogaikat. A vita feloldásának fórumrendszere attól függ, hogy ki akarja az igényét érvényesíteni. A kormánytisztviselők esetében...Tovább olvasom