teljesítményértékelés
A hatékony teljesítményirányító rendszer harmadik fázisa a teljesítményértékelés. Az évente általában egyszer, formális kereteken belül, az értékelő vezető és az értékelt munkatárs között lezajló, a kitűzött célok és elvárások teljesülési szintjének, mértékének megállapítására, az eredmények visszajelzésére, elismerésére, illetve korrigálására irányuló tevékenységet egyéni teljesítményértékelésnek nevezzük. A teljesítményértékelés – a közszolgálaton belül – kiegészül az értékeltek minősítésével is. Az egyéni teljesítményt – a munkavégzés helyétől és jellegétől függően – lehet mérni (teljesítménymutatókkal, teljesítmény-mérőszámokkal), továbbá értékelni, illetve e két metódust komplexen alkalmazni. Abban az esetben, ha a teljesítmény értékeléséről beszélünk, az értékelő vezető felelősségére, felkészültségére, tapasztalatára, realitásérzékére, elfogulatlanságára kell építeni a feladat megoldását. A szubjektivitás csökkenthető kategóriák, mérőskálák és fogalmi meghatározások alkalmazásával.
Tudományterület:
Forrás:
Szakács Gábor: Közszolgálati teljesítménymenedzsment. A teljesítménymenedzsment humán folyamata. Készült az ÁROP – 2.2.21 számú „Tudásalapú közszolgálati előmenetel” című projekt keretén belül. NKE. Budapest, 2014. (35-38. o.) http://vtki.uni-nke.hu/uploads/media_items/kozszolgalati-teljesitmenymenedzsment.original.pdf (letöltve: 2017.04.24.)
Szerző:
Relációk
értelmi intelligencia és kompetencia
Az értelmi intelligencia az elme azon elemző és megkülönböztető képessége, amely a környezethez való adekvát alkalmazkodást, a helyzetek megfelelő értelmezését, a jól strukturált gondolkodást, a viselkedés megszervezését és kivitelezését teszi...Tovább olvasomhumán monitoring
Az emberierőforrás-gazdálkodás minőségének, hatékonyságának, eredményességének, hozzáadott értékteremtésének, versenyképességének, proaktivitásának, innovatív jellegének, integráltsági fokának, stratégiai szemléletének, elfogadottsági szintjének megállapításához a humán monitoring módszer és eszközrendszere nyújt segítséget. A humán monitoring alkalmaz...Tovább olvasomteljesítménytervezés (új tétel)
A hatékony teljesítményirányító rendszer első fázisa a teljesítménytervezés. A folyamat megindítására akkor kerülhet sor, ha világos a szervezet jövőképe és meghatározottak stratégiai irányai, céljai. A teljesítménytervezésnél a hagyományos hierarchiát –...Tovább olvasomtehetséggondozás a munkahelyen
A munkahelyen folyó tehetséggondozás a karriermenedzsment részeként végzett nagy jelnetőséggel bíró humán funkció, amely szoros kapcsolatban áll a kiválasztással, a beillesztéssel, az ösztöndíjas programokkal, a mentoring tevékenységgel, a vezetői és...Tovább olvasommunkaköri kataszter
A munkaköri kataszter központilag kialakított és validált nyilvántartás, amely egységes rendszerben tartalmazza az érintett munkakörök, munkaköri csoportok/munkakörcsaládok egymásra épülő struktúráját (annak kormányzati, ágazati, szervezeti, általános szintű felhasználást szolgálva), a munkakörök...Tovább olvasomteljesítménymenedzsment humán folyamata
Ez a humán folyamat az emberierőforrás-gazdálkodás közszolgálati rendszermodelljének központi eleme, mely jelentős hatást gyakorol az egyéb humán folyamatokra. A teljesítménymenedzsment egységbe foglalja a szervezeti, a szervezetei egység szintű és az...Tovább olvasomgyakorlati intelligencia és kompetencia
A gyakorlati intelligencia a szakértelem és a tapasztalat egyfajta kombinációjának tekinthető. A szakértelem (mint alapvető gyakorlati kompetencia) a józan észnek, a speciális tudásnak és annak a gyakorlatban megszerezhető tapasztalatra épülő...Tovább olvasomemberierőforrás-gazdálkodás alapfeladata
A közszolgálat, valamint a közszolgálati szervezetek jövőképének és stratégiai céljainak teljesítése érdekében a humánstratégiában meghatározottak szerint végzett emberierőforrás-gazdálkodáss biztosítja a felkészült, magas teljesítmény nyújtására kész, elkötelezett, motivált személyi állományt, mégpedig...Tovább olvasomoperatív jellegű személyügyi szolgáltatások
A közszolgálat stratégiai alapú integrált emberierőforrás-gazdálkodás részét alkotó személyügyi szolgálatatások és tevékenységek humán folyamatának egyik feladatcsoportját az operatív jellegű személyügyi szolgáltatások köre alkotja. Ebbe a feladatcsoportba azok a rövid távon...Tovább olvasompróbaidő
A próbaidő a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó jogintézmény, amely a munkaviszony megszüntetése esetén a garanciális feltételek érvényesülését korlátozza. A Munka Törvénykönyvének megfelelően a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben próbaidőt állapíthatnak...Tovább olvasominterjú
Az interjú irányított beszélgetés, amely kérdések és az arra adott válaszok egymásutánjából épül fel. Az interjú két vagy több ember között egyidejűleg zajló folyamat, amelynek célja, hogy az interjú készítői...Tovább olvasommunkakörbővítés
Munkakörbővítésnek nevezzük azt a munkakörtervezési, munkavégzési rendszermodellt, amely során a munkavállalónak a korábban ellátott szűkebb feladatkörét újakkal egészítik ki. Ezáltal olyan szélesebb, összetettebb munkakört alakítanak ki, amely – az előzetes...Tovább olvasomhumán kontrolling
A humán kontrolling az emberierőforrás-gazdálkodás olyan eszköze, amely a szervezet szintjén segíti elérni a racionális és költségérzékeny működtetést. A tervezés, az elemzés, az értékelés, a beszámolás, a koordináció és az...Tovább olvasomgyakornok
Gyakornoknak nevezzük azt szakképesítéssel, illetve felsőfokú oklevéllel, diplomával, esetleg rövidebb idejű munkatapasztalattal rendelkező pályakezdőt, aki a választott hivatása, munkaköre betöltésére való felkészülése első stációjaként – még nem véglegesített alkalmazottként –...Tovább olvasomhumán benchmarking
A HR benchmarking módszer alkalmazásának nevezzük azokat a funkcionális és/vagy folyamat-összeméréseket, összehasonlító vizsgálatokat, amelyek során a felkészült szakemberek, illetve kutatók az emberierőforrás-gazdálkodás különböző tevékenységeit, funkcióit, folyamatait, rendszereit, megoldásait, eredményeit vetik...Tovább olvasomtanuló szervezet öt alapelve
A tanuló szervezet öt alapelve egységes rendszerbe foglalja azokat a tényezőket, amelyek a tanuló szervezetté válást, a szervezeti célok fokozatos elérését, a teljesítmény és a versenyképesség fokozását – nem utolsó...Tovább olvasomhumán szolgáltató és módszertani központ
A multinacionális cégek fokozatos térnyerésével és a globalizáció következtében, a költség-hatékony, versenyképes működés jegyében, az integrált emberierőforrás-gazdálkodás megvalósításának szándékával felállított központokat nevezik szolgáltató központoknak (Shared Services Center/SSC). A szolgáltató központok...Tovább olvasomfluktuáció
A szó eredeti jelentésének (ingadozás, hullámzás) megfelelően egy munkahelyről önként vagy kényszer hatására távozott munkatársak pótlására felvetteknek a személyi állomány összlétszámához viszonyított, egy éves időintervallumra vetített százalékos arányát fluktuációnak nevezzük....Tovább olvasomszemélyzeti adminisztráció
A személyzeti adminisztráció az emberierőforrás-gazdálkodás első fejlődési szakászának tekinthető, amely az 1930-as évektől kezdve az 1950-es évekig jellemezte az egyes szervezeteken belül az emberi erőforrásokhoz kapcsolódó adminisztratív tevékenységeket. Ezt az...Tovább olvasomhumán specialista
Az emberierőforrás-gazdálkodás egy-egy humán folyamatának és a kapcsolódó humán funkciók meghatározott körének működtetésére felkészült és ezeken a szakterületeken nagy gyakorlatot szerzett szakembert humán specialistának, vagy humán szakértőnek nevezik. A humán...Tovább olvasom