legfőbb ügyész
A legfőbb ügyész olyan közjogi tisztségviselő, aki az ügyészségen belül megkülönböztetett helyzetben van, és az Országgyűlésnek felelősséggel tartozik. Megválasztása a köztársasági elnök javaslata alapján, az Országgyűlés által történik, egészen pontosan az országgyűlési képviselők kétharmada által. Legfőbb ügyésszé csupán olyan, választójoggal rendelkező magyar állampolgár választható meg, aki a tisztség betöltésére nem méltatlan, büntetlen előéletű, sőt, bűncselekmény megállapítása miatt nem szerepelhet a bűnügyi nyilvántartásban (a büntetett előélet alól idővel mentesülnek azok, akiket egyszer már jogerősen elítéltek bűncselekmény elkövetése miatt, ám a bűnügyi nyilvántartásban továbbra is szerepelnek), s büntetőeljárás sem lehet ellene folyamatban. Méltatlan továbbá legfőbb ügyészi tisztségre a hivatalvesztés hatálya alatt álló személy, illetve aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét megszegte. A legfőbb ügyészi tisztség is összeférhetetlen bizonyos tisztségekkel. Évenkénti beszámolókészítési kötelezettséggel is rendelkezik.
Tudományterület:
Forrás:
Varga Zs. András: Az ügyészség. In Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az Alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Ötödik, átdolgozott kiadás. HVG-Orac, Budapest, 2016. 348-351.
Szerző:
Relációk
választási jogorvoslat
A választási jogorvoslatok a választási eljárás kapcsán elérhető, bizonyos jogsértések orvoslására szolgáló jogorvoslatokat jelentik, melyeknek három típusa a kifogás, a fellebbezés, valamint a bírósági felülvizsgálat. A névjegyzékben szereplő választópolgárok, a...Tovább olvasomköztársaság
A köztársaság olyan államforma, amelyben az államfő (köztársasági elnök, elnök) racionális-legális. Az államfő tehát a köztársaságokban választással nyeri el a tisztségét. Ez a választás lehet közvetlen, a nép általi választás...Tovább olvasomalapjogkorlátozás
Az alapjog korlátozása azt jelenti, hogy valamely alapjog nem gyakorolható annak teljességében. Az alapjogokat korlátozhatóság szerint három csoportba sorolhatjuk. Az első csoportot az abszolút érvényű, korlátozhatatlan jogok jelentik, amelyeket semmilyen...Tovább olvasomalkotmánybírósági határozat
Az alkotmánybírósági határozatok olyan, rendszerint valamilyen alapjogsérelmet megelőző, vagy orvosló extern normatív aktusok, amelyeket az Alkotmánybíróság ad ki, és amelyek jogforrásnak tekinthetők. Az Alaptörvény hatályba lépése előtt született alkotmánybírósági határozatokat...Tovább olvasomdiszkrimináció tilalma
A diszkrimináció tilalmának hagyományos jelentése nem más, mint a hárányos megkülönböztetés tilalma, továbbá a törvény előtti egyenlőség követelménye. A diszkriminációtilalom az emberi méltóságból fakad, az emberi méltóságra vezethető vissza. Pozitív...Tovább olvasomvallásszabadság
A vallásszabadság olyan alapjog, amelynek egyéni és közösségi oldala is létezik, s egyéni oldala azt jelenti, hogy minden ember (nem csupán a magyar állampolgárok) jogosult meggyőződését szabadon megválasztani (pozitív vallásszabadság),...Tovább olvasomkonföderáció
A konföderáció vagy államszövetség az államkapcsolatok, az összetett államok egyik típusa, amelyet egyes szuverén államok egymással megkötött szerződéssel hoznak létre. Jelenleg Európában egyetlen állam, méghozzá a Svájci Államszövetség létezik konföderáció...Tovább olvasomjogegységi határozat
A jogegységi határozat olyan, a Kúria által hozott határozat, amely a bíróságokra nézve kötelező, és amelynek elsődleges célja a bírói gyakorlat továbbfejlesztése, illetve az egységes bírói gyakorlat biztosítása. A jogegységi...Tovább olvasomunitárius állam(szerkezet)
Az unitárius állam olyan állam, melynek szerkezete és szuverenitása egységes, osztatlan. Ilyen állam például Horvátország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Izland, Norvégia, Svédország, Latin-Amerika legtöbb kis és közepes mértetű országa. Léteznek...Tovább olvasomállamforma
Olyan, az államok osztályozásának alapját képező ismérvek összessége, amelyek a legfőbb államhatalom birtokosa és a hatalom gyakorlásának módja szerinti csoportosítást jelentenek. Az államformát leginkább az alapján csoportosíthatjuk, hogy az adott...Tovább olvasomszubszidiaritás
A szubszidiaritás az Európai Unió működésének egyik legfontosabb alapelve, amely azt követeli meg, hogy minden döntést azon a szinten kell meghozni és végrehajtani, amely a lehető legalacsonyabb, és ahol egyben...Tovább olvasomszemélyes adatok védelme
A személyes adatok védelme a magánszféra védelmében, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogban gyökerezik, és azt jelenti, hogy mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, ahhoz, hogy azokról...Tovább olvasomjogszabály
A jogszabályok a jogalkotó hatáskörrel bíró szervek által alkotott általánosan kötelező magatartási szabályok, amelyek a jogalkotó hatáskörrel felruházott szervek által kifejezetten abból a célból kerülnek megalkotásra, hogy a társadalmi viszonyokat...Tovább olvasomközvetlen demokrácia
Közvetlen demokráciáról akkor beszélhetünk, amikor a nép saját maga gyakorolja a közhatalmat, saját maga vesz részt a döntések meghozatalában. A népszuverenitás gyakorlása történhet a képviseleti vagy a közvetlen demokrácia eszközei...Tovább olvasomfrakció
A frakciók a pártok valamely képviseleti szervben résztvevő pártok képviselőcsoportjai, amelyek jogilag elismertek, és szervezetten működnek. Ezek a képviselőcsoportok létrejöhetnek a helyi önkormányzatok képviselő-testületében, vagy a parlamentben is. Az Alaptörvény...Tovább olvasomszabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog
Az Alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek (tehát nem csupán a magyar államolgároknak) joga van a szabadsághoz, továbbá a személyi biztonsághoz, ami magában foglalja azt is, hogy szabadságától mindenkit csak és kizárólag...Tovább olvasomösszeférhetetlenség
Az összeférhetetlenség a parlamenti jogban nem mást jelent, mint azt, hogy a képviselők meghatározott tevékenységi kört nem gyakorolhatnak,továbbá meghatározott állásokat és tisztségeket nem tölthetnek be egészen addig, amíg képviselői megbízatásuk...Tovább olvasomszuverenitás (jog)
A szuverenitás (főhatalom) az állam fogalmi elemeinek egyike a népességen és az államterületen túl. A fogalmat Jean Bodin dolgozta ki, és főhatalmat jelent. Az állami főhatalom teljességét egyetlen szerv sem...Tovább olvasomügyészség
Bár az ügyészség nem tekinthető önálló hatalmi ágnak, mégis önálló és független alkotmányos intézmény, amely kiemelkedő szereppel rendelkezik a büntető igazgságszolgáltatásban, miszerint az ügyészség képviseli a vádat, nyomozati feladatokat lát...Tovább olvasomnemzetközi szerződés
A nemzetközi szerződések két vagy több állam között létrejött, két- vagy többoldalú, jogi kötőerővel bíró megállapodások. A nemzetközi szerződések három féle típusa is megtalálható a magyar jogforrási hierarchiában. Egyes nemzetközi...Tovább olvasom