különleges jogrend
A különleges jogrendek olyan különleges állapotok kezelésére létrehozott eszközök, amelyek esetén nem lehetséges az adott helyzetben az alkotmány által biztosított rendes keretek között gyors és hatékony módon történő reagálás. A különféle különleges jogrendek, amelyek az állam rendszerinti működéséhez képest eltérést engednek meg, az egyes hatalmi ágak hatásköreit a rendkívüli állapothoz kapcsolódóan eltérően szabályozzák. Ezen szabályok célja a “normális” alkotmányos működés előállításának segítése. Ezekben az esetekben egyaránt fontos a hatékony fellépés, valamint a rendkívüli hatalommal történő visszaélés megakadályozása. Az alapjogokat különleges jogrend esetén is tiszteletben kell tartani, az Alkotmánybíróság jogköre nem korlátozható, az Alaptörvény fel nem függeszthető, és a normál állami működés rendjét vissza kell állítani, ha a különleges jogrend feltételei többé nem állnak fenn. Ezeket az állapotokat a korábbi alkotmány szerint minősített időszaknak hívták. A hatályos magyarországi szabályok szerint a különleges jogrend hat esete különböztethető meg. Ezek a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan külső támadás, a veszélyhelyzet, valamint a terrorveszélyhelyzet.
Tudományterület:
Forrás:
Jakab András - Till Szabolcs: A különleges jogrend. In: Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Ötödik, átdolgozott kiadás. HVG-Orac, Budapest, 2016. 485-489., Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 48-51. cikk
Szerző:
Relációk
parlament
Az alkotmányos államokban a parlament a demokrácia intézménye, a nép képviseletének szervezeti formája, a legfőbb népképviseleti és törvényhozó közhatalmi szerv, amelynek több funkciója van. Ilyen funkciók az adómegajánlás, a költségvetési...Tovább olvasomparlamenti jog
Parlamenti jog alatt mindazokat a jogszabályokat, jogszokásokat, szokásjogokat, alkotmányos közmegegyezések és precedensek együttesét értjük, amelyek a parlament mint törvényhozás feladat- és hatásköreit, megalakulását, megszűnését, szervezetét, működését, fegyelmi rendjét, továbbá az...Tovább olvasomállampolgári kötelességek
Az alapvető kötelezettségek csoportján belül megkülönböztethetünk állampolgári kötelességeket, amelyek olyan kötelességek, amelyeket az alkotmányozó nem mindenki, hanem csupán az állampolgárok kötelességeként jelölt meg. Ezen esetekben a “mindenki” fordulat helyett a...Tovább olvasomszemélyes adatok védelme
A személyes adatok védelme a magánszféra védelmében, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogban gyökerezik, és azt jelenti, hogy mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, ahhoz, hogy azokról...Tovább olvasomrendőrség
A rendőrség egy állami és fegyveres rendvédelmi szerv, amely az államigazgatás részeként működik. Feladatkörébe tartozik a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, továbbá államigazgatási és rendészeti feladatok ellátása, a közrend és a közbiztonság...Tovább olvasomlegfőbb ügyész
A legfőbb ügyész olyan közjogi tisztségviselő, aki az ügyészségen belül megkülönböztetett helyzetben van, és az Országgyűlésnek felelősséggel tartozik. Megválasztása a köztársasági elnök javaslata alapján, az Országgyűlés által történik, egészen pontosan...Tovább olvasomnormatív utasítás
A normatív utasítás, csakúgy, mint a normatív határozat, a közjogi szervezetszabályozó eszközök közé tartozik, és kizárólag egy adott szerv alá rendelt szervek működésének szabályozására szolgál, nem pedig az adott szerv...Tovább olvasomkollegiális kormányforma
A kollegiális kormányforma a kormányformák egy különleges, és egyben egyedülálló, egyedül Svájcban létező kormányforma, amelyben a szövetségi kormány (Bundesrat, Szövetségi Tanács) tagjait a parlament két kamarája választja, négy évre, emellett...Tovább olvasomhelyi önkormányzat
A helyi önkormányzatok Magyarországon a helyi közügyek intézésére létrehozott közjogi szervek. A helyi önkormányzatoknak két típusa található meg hazánkban, méghozzá a települési és a területi önkormányzatok. Fontos hangsúlyozni, hogy a...Tovább olvasomjogállam
A jogállamiság elve jelenti egyrészt a jog állam feletti uralmát, így az állam alkotmánynak és egyéb jogszabályoknak való alávetettségét, másrészt a jogállamiság elemeinek tekinthetünk olyan elveket és követelményeket, mint az...Tovább olvasomkollégiumi vélemény(jog)
A kollégiumi vélemények a Kúria kollégiumai által kiadott jogforrások, amelyek a jogforrási hierarchián belül a Kúria jogegységi határozatai alatt találhatók, így jogegységi határozattal bármikor hatályon kívül helyezhetők. A kollégiumi vélemények...Tovább olvasomalkotmány
Az alkotmány formáját tekintve egy olyan jogszabály, vagy olyan jogszabályegyüttes, amely a jogforrási hierarchia élén áll, így semelyik jogi norma sem mondhat neki ellent, tartalmát szemlélve pedig azoknak a szabályoknak...Tovább olvasomalkotmánybírósági határozat
Az alkotmánybírósági határozatok olyan, rendszerint valamilyen alapjogsérelmet megelőző, vagy orvosló extern normatív aktusok, amelyeket az Alkotmánybíróság ad ki, és amelyek jogforrásnak tekinthetők. Az Alaptörvény hatályba lépése előtt született alkotmánybírósági határozatokat...Tovább olvasomkormánytípus
A kormánytípus a kormányok aszerinti osztályozását jelenti, hogy a kormányon belül mennyire kiemelkedő a miniszterelnök szerepe, milyen mértékben emelkedik ki minisztertársai közül. A kormánytípusok megkülönböztetése Giovanni Sartori nevéhez fűződik. A...Tovább olvasomnépszuverenitás
A népszuverenitás elve az az elv, amely szerint a közhatalom forrása a nép, vagyis egy adott ország választópolgárainak összessége. Ebből az elvből következik a demokratikus legitimáció követelménye, miszerint végső soron...Tovább olvasomhonvédelmi kötelezettség
A honvédelmi kötelezettség a minden magyar állampolgárra vonatkozó alapvető kötelességek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy minden állampolgár köteles a haza védelmére. Minősített időszakokban (rendkívüli állapot – hadiállapot és megelőző...Tovább olvasomjogforrás
A jogforrás jelenti egyrészt azokat a szerveket, testületeket, amelyek kiadják, megalkotják a jogi rendelkezéseket, akiktől azok erednek (alanyi jogforrás), másrészt jelenti azokat a formákat, amelyekben az alkotott jogi norma megjelenik...Tovább olvasommonarchia
A monarchia olyan államforma, amelyben a legitimáció főszabály szerint tradícionális, azaz az uralkodó legitimitása a hagyományokon alapul, hatalma a trónöröklési rendből ered, nem pedig a nép általi választásból. Az uralkodó...Tovább olvasommunkához való jog
A munkához való jog azt jelenti, hogy mindenkinek jogában áll a munkáját és foglalkozását szabadon megválasztani, továbbá szabadon vállalkozni, továbbá azt is, hogy minden munkavállalónak joga van olyan munkafeltételekre, amelyek...Tovább olvasomelvi bírósági döntés
Az elvi bírósági döntések az alsóbb fokú bíróságok olyan határozatai, amelyek a társadalom széles körét érintő, vagy a közérdek szempontjából kiemelt jelentőségű ügyben születtek, és ilyenként való közzétételükről döntés született....Tovább olvasom