parlament
Az alkotmányos államokban a parlament a demokrácia intézménye, a nép képviseletének szervezeti formája, a legfőbb népképviseleti és törvényhozó közhatalmi szerv, amelynek több funkciója van. Ilyen funkciók az adómegajánlás, a költségvetési jog, a törvényhozási funkció, az alkotmánnyal kapcsolatos funckió, miszerint a parlament nem csupán törvényhozó, hanem alkotmányozó hatalom is. További parlamenti funkció a kormányzás, a végrehajtó hatalom ellenőrzése, a politikai nyilvánosság fenntartásához való hozzájárulás és egyes tisztségek betöltöinek megválasztása. A parlament jogai közé tartozik a közkegyelem gyakorlásának joga, a szükséghelyzet és rendkívüli állapot idején történő különleges rendelkezési lehetőségek, a választások legalizálásával és a népszavazással kapcsolatos teendők, a területrendezési eljárással kapcsolatos feladatok, továbbá az egyes nemzetközi szerződések ratifikálása is, a parlament a külügyekkel és a hadüzenettel és békekötéssel kapcsolatos döntésekben is jogkörrel rendelkezik. A parlamenti bíráskodás is a parlament funkciói közé tartozik.A parlamentek szerkezetük szerint lehetnek egykamarásak és kétkamarásak utóbbiak a kamarák közötti erőviszonyok alapján lehetnek szimmetrikusak vagy aszimmetrikusak.
Tudományterület:
Forrás:
Takács Albert: A parlament és a törvényhozás. In Bende Zsófia - Halász Iván (szerk.): Összehasonlító alkotmányjog. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Kar, Budapest, 2014. 95-109., Szente Zoltán: Bevezetés a parlamenti Jogba. East-European Non-Fiction. Atlantisz, Budapest, 2010. 20., 47-66.
Szerző:
Relációk
európai polgárság
Az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára egyben uniós polgárnak tekinthető, az uniós polgárság azonban nem állampolgárság, és csupán szubszidiárius, azaz kiegészítő jellegű a tagállami állampolgárság mellett, ugyanakkor kapcsolódnak hozzá bizonyos...Tovább olvasomnép
A nép az államalakító tényezők egyike, amely a politikai közösséget alkotja, azaz azt a közösséget, amely a közhatalmi szervek létrehozatalában az adott államban részt vesz, tehát választójoggal rendelkezik. Ahhoz, hogy...Tovább olvasomjogforrási hierarchia
A jogforrási hierarchia azt mutatja meg, hogy az egyes típusú jogforrások milyen alá- és fölérendeltségi viszonyban állnak egymással. A jogforrási hierarchia alacsonyabb szintjén álló jogforrások nem lehetnek ellentétesek a magasabb...Tovább olvasomtörvény
A törvények a jogszabályok hierarchiája élén álló, az Országgyűlés által a jogalkotásról szóló törvényben szereplő eljárási szabályok betartásával hozott jogforrások. (A jogforrási hierarchia élén azonban az Alaptörvény áll, amely nem...Tovább olvasomhatalommegosztás
A hatalommegosztás követelménye egyfajta garanciarendszert jelent a hatalomkoncentrációval szemben, és a gyakorlatban azt jeleni, hogy a közhatalomból résztesedő szervek feladat- és hatáskörei szétválasztásra kerülnek, kapcsolatukat pedig rögzítik. Így a hatalommegosztás,...Tovább olvasomügyészség
Bár az ügyészség nem tekinthető önálló hatalmi ágnak, mégis önálló és független alkotmányos intézmény, amely kiemelkedő szereppel rendelkezik a büntető igazgságszolgáltatásban, miszerint az ügyészség képviseli a vádat, nyomozati feladatokat lát...Tovább olvasomÁllami Számvevőszék
Az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szervét nevezzük Állami Számvevőszéknek. Feladatai közé tartozik a központi költségvetés végrehajtásának (zárszámadás), az államháztartás gazdálkodásának, az államháztartásból származó vagyon felhasználásának, továbbá a nemzeti...Tovább olvasomönkormányzás
Az önkormányzást összetett jelenségnek tekinthetjük, amely magában hordoz egyfajta önigazgatást. Önigazgatásról akkor beszélhetünk, ha az, aki igazgat (az igazgatás alanya) és az, akit igazgatnak (az igazgatás tárgya) megegyeznek. A helyi...Tovább olvasompárt
A politikai pártok olyan csoportok, amelyeket azonos nézeteket valló egyének hoznak létre abból a célból, hogy közös politikai elképzeléseiket érvényesítsék. A politikai pártok rendszerint rendelkeznek egy saját szervezeti struktúrával és...Tovább olvasommenekült
Menekült az, akit faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, vagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől megalapozottan fél, s e megalapozott félelem miatt tartózkodik az állampolgársága szerinti országon...Tovább olvasomMagyar Honvédség
A Magyar Honvédség a Magyarországon honvédelmi feladatokat ellátó fegyveres testület. Összetétele békeidőben és minősített időszakban eltérő. Míg békeidőben az önkéntes alapon szolgálatot vállaló hivatásos és szerződéses katonákból, az önkéntes tartalékos...Tovább olvasommásodik parlamenti kamara
A kétkamarás parlamentek második kamaráját sokféleképpen szokás nevezni (pl. felsőház), és sokféle alapon szerveződhet, típusai között szerepelnek a szövetségi államok második kamarái, amelyekben a tagállami érdekek kerülnek megjelenítésre (pl. Németország),...Tovább olvasomkabinet
Kabinetnek a kormány testületi segédszerveinek egyik, eseti jellegű típusát nevezzük, amely tagjai csak a kabinet feladatkörében érintett miniszterek és az általuk kijelölt miniszterek lehetnek, és elsődleges funkciója a koordináció, feladata...Tovább olvasomszabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog
Az Alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek (tehát nem csupán a magyar államolgároknak) joga van a szabadsághoz, továbbá a személyi biztonsághoz, ami magában foglalja azt is, hogy szabadságától mindenkit csak és kizárólag...Tovább olvasommonarchia
A monarchia olyan államforma, amelyben a legitimáció főszabály szerint tradícionális, azaz az uralkodó legitimitása a hagyományokon alapul, hatalma a trónöröklési rendből ered, nem pedig a nép általi választásból. Az uralkodó...Tovább olvasomjogállam
A jogállamiság elve jelenti egyrészt a jog állam feletti uralmát, így az állam alkotmánynak és egyéb jogszabályoknak való alávetettségét, másrészt a jogállamiság elemeinek tekinthetünk olyan elveket és követelményeket, mint az...Tovább olvasomkihirdetés(jog)
A jogszabályok érvényessége azok kihirdetésével veszi kezdetét, a jogszabályok érvényessége szempontjából tehát elengedhetetlen az, hogy a törvényben meghatározott eljárás szerint kihirdetésre kerüljenek. Magyarországon a törvényeket kihirdetését a köztársasági elnök rendeli...Tovább olvasommunkához való jog
A munkához való jog azt jelenti, hogy mindenkinek jogában áll a munkáját és foglalkozását szabadon megválasztani, továbbá szabadon vállalkozni, továbbá azt is, hogy minden munkavállalónak joga van olyan munkafeltételekre, amelyek...Tovább olvasomválasztási iroda
A választási irodák olyan állami szervek, amelyek a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, technikai feltételei megteremtésével, a törvényes feltételek megléte és a szakmai szabályok ellenőrzésével, választási adatkezeléssel, továbbá pártsemleges tájékoztatással foglalkoznak....Tovább olvasomstátustörvény
A státustörvény elnevezést a magyar jogban az Ausztrián kívüli szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényre szokás használni, habár nem tekinthető a szó szoros értelemben vett státustörvénynek, hiszen nem határozza meg...Tovább olvasom